örökhagyó címkével jelölt bejegyzések

Milyen formában rendelkezhetek arról, ki mennyit kapjon az örökségemből?

Share Button

Férjem halála után, 2 gyermekem és én egyenlő arányban örököltük a házat. Ez eladásra került, majd újat vettem, hasonló feltételekkel.

Mikor ezt is eladtam és újat vettem, egyik gyermekem és én magam is 2-2 millió forinttal egészítettük ki az új ház árát, másik gyermekem ehhez nem járult hozzá.

Közben a viszony is megromlott vele, súlyosan megsértette nővéremet. Írhatok-e olyan végrendeletet, melyben ő csak az eladott ház vételárának ráeső részét örökli, nem pedig azt, amiben jelenleg élek és bizonyítani tudom, hogy másik gyermekem és jómagam 2-2 Mill. Ft-t fizettünk rá a vételkor?

Ha örökhagyó  végrendelkezik és  ezáltal valamely törvényes örökösének  a törvényes örökrészénél kevesebb jut, (vagy nem jut) úgy köteles részre szorítja őt. A köteles rész a törvényes örökrész egyharmada.

 

Köteles részre jogosult -e örökhagyó testvére?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.

A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.

Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Mi az öröklési rend, ha nincs gyermek, de örökhagyó szülei élnek?

Share Button

Egy ház a feleségemmel közös volt. Halála után az ő részét ki örökli? Gyermek nincs. Az elhunyt szülei élnek.

Ha leszármazó nincs, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon túli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Lemondhat-e a köteles részre jogosult még örökhagyó életében a majdani örökségéről?

Share Button

Édesanyám egy budapesti lakást ajándékozott részemre pár hónapja. Van egy testvérem akivel szóban megállapodtunk, hogy ezen ingatlan után nem támaszt öröklés estén semmiféle igényt.

Ezt szeretnénk írásban is lefektetni. Ennek milyen formai és tartalmi követelményei vannak? Nyilatkozat, megállapodás? A két testvérnek kell írásban megállapodnia, vagy édesanyám és a testvérem között kell nyilatkozatot tenni?

Ha az ajándékozástól számítva édesanya 10 évig jó egészségnek fog örvendeni, akkor a testvér kötelesrész iránti igénye elévül.

A köteles rész nem automatikus, azt a hagyatéki eljárás során kifejezetten kérni kell. Természetesen erre az eljáró közjegyző felhívja a figyelmet.

Az örökhagyó még életében megállapodhat az örökössel / kötelesrészre jogosulttal, hogy a jogosult lemond az örökségről. Ez kétoldalú megállapodás, melyet ügyvéd vagy közjegyző előtt javasolt megtenni.

 

Mi a ptk. szerinti öröklési sorrend?

Share Button

Lakóingatlan haszonélvezője nagypapa, tulajdonosa unoka. Nagypapa halála után örököl-e a tulajdonos testvére a nagypapa tulajdonában lévő, ill. általa a lakásban használt ingóságokból, melynek egy része a korábban elhunyt nagymamáé volt ?

Akár tulajdonos akár haszonélvező az elhalálozó a törvényes öröklés rendje a Ptk. által szabályozott. Ehhez képest első körben mindig egyenes ágon zajlik az öröklés lemenő-felmenő vonalon. Ha ilyen nincs oldalágon a testvér az örökös. Az elmondottak az ingatlan és ingó hagyatékra is vonatkoznak.

Ingó hagyaték általában csak akkor képezi hagyaték tárgyát, ha azt az örökösök kifejezetten kérik hagyatéki leltárba venni.

Ebben az esetben értékmegjelölést is kap minden ingó vagyontárgy.

Lehet-e részlegesen lemondani az örökségről?

Share Button

Több kisebb termőföld öröklése esetén lemondhatok-e az egyikről az állam javára úgy,  hogy egy fél lakásrész is érintett az öröklésben amit nyilván nem szeretnék elveszíteni? – hallottam már olyat is hogy ilyenkor ha az állam javára ajánlom fel , akkor a lakást is és minden mást visz egészben, nem csak az általam felajánlott földet – illetve olyat is hogy termőföldről, hozzá tartozó művelőeszközökről külön is le lehet mondani az állam javára ha nem foglalkozom életvitelszerűen mezőgazdasággal. – ha van több különálló földterület az egyikről külön lemondhatok az állam javára, vagy az összes földről kell akkor egyben. – vagy esetleg van más módja is valami fajta átengedésnek?

Lemondani öröklésről csak az örökhagyó életében lehet. Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

Halála után az öröklést vissza lehet utasítani. A visszautasítás az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni.

A visszautasítást csak teljes körűen lehet megtenni azaz nem lehet “csemegézni ” az öröklés tárgyai közül hogy ezt megtartom azt pedig nem. Ezen szabály  alól a termőföld kivétel.

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon, vagy Ausztriában és Magyarországon is van ingatlana, ingósága) a jövőben nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez.

Az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása általában az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján történik.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező hatósághoz teszi át az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

Mire lehet számítani?

Megszűnik a párhuzamos hagyatéki eljárás két országban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal rendkívüli módon meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

Javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva.

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az “örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az “örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az “öröklés tárgyát”.

Az előre gondolkodással minden az Ön akarata szerint fog történni, és tetemes költségektől kíméli meg családját.

Szívesen nyújtok Önnek felvilágosítást az európai öröklés alternatívájaként kínálkozó okiratokról , és készséggel elkészítem azt Önnek legyen az ajándékozási, adásvételi vagy egyéb szerződés.

 

Érvényesíthető-e hagyatéki hitelezői igény póthagyatéki eljárásban?

Share Button

2014.november elején testvérem elhunyt. Velem(húga) és édesanyjával élt egy lakásban. 2005-ben azonban a házbeli tulajdoni részét(1/6-od rész) rám hagyta ügyvédek előtt készített szerződésben, hogy fia nem kapjon semmit halála esetén.

A hagyatéki tárgyalás során a vagyonleltárban a ház nem került említésre, hiszen nem volt testvérem tulajdonában, így a temetési költségeket én álltam és nem is kértem, hogy fia ezt megtérítse nekem.

A tárgyalás után nagyjából fél évvel a gyermeke a köteles rész alapján tőlem követeli az 1/6-od rész 1/3-ad részét. Haa tudtam volna erről a hagyatéki tárgyalás idején, akkor kértem volna, hogy fizesse vissza nekem a temetési költségeket, hiszen ha nem teljesül testvérem akarata, és fia mégis örököl, akkor mint örökös állja is a temetés költségeit. Mit lehetne tenni ilyen esetben?

A köteles részt kizáró szerződések a 10 éven túli ajándékozási szerződés, az öröklési szerződés, az eltartási szerződés és az adásvételi szerződés.

Az új PTK szerint az öröklési és a tartási szerződés esetében további feltétel, hogy annak megkötését követően örökhagyó még legalább 2 évig éljen.

Amennyiben Ön ajándékozási szerződést kötött 2005. évben a testvérével, úgy az ajándék értékét a köteles részre jogosult kérheti a köteles rész alapjába beszámítani.

Az esetlegesen induló póthagyatéki lejárásban jelentse be hagyatéki hitelezői igényt a temetési költség vonatkozásában.

Javaslom, hogy az ügy bonyolultsága miatt jogi képviselettel is rendelkezzen.

Az örökhagyó életében lemondhat-e a kötelesrész jogosult a köteles részről?

Share Button

2008-ban a férjem az ingatlanrészét nekem ajándékozta. A köteles rész kifizetési kötelezettség 10 vagy 15 év? A másik kérdésem van-e arra lehetőség, hogy a köteles rész elengedéséről még az ajándékozó életében rendelkezzen a leendő örökös valamilyen módon?

A régi PTK. hatálya alatt kötött ajándékozási szerződésre a 15 éves betudási határidő az irányadó. A köteles részre jogosultnak csupán lehetősége a jogszabály szerinti köteles rész igénylése.

A hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőnek ugyan kötelessége tájékoztatni a köteles részre jogosultat, hogy ilyen jellegű igényt előterjeszthet, de a köteles részre jogosult döntheti el, hogy él vagy nem él ezen jogával. Ha nem él, ez egyfajta köteles rész igény „elengedés”.

A másik lehetőség, hogy köteles részre jogosult örökhagyóval még életében az örökségről – ide értve a köteles részt is- lemond. Ezt az okiratot mindkettőjüknek alá kell írni és a hagyatéki eljáráshoz csatolandó.

Örökhagyó halála után mit örököl a feleség és mit a gyerekek az új ptk. szerint?

Share Button

Az első feleségem elhunyt, két gyermekem van az első feleségemtől, már nagykorúak. Újra házasodtam, a lakás amiben lakunk 1/1 tulajdoni részben az enyém.

A lakáson van 2,3 millió forint felújítási hitel, ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. A gyerekeknek nincs saját lakásuk, az egyikük albérletben lakik, a másik külföldön dolgozik, életvitelszerűen ott él.

Ha én halnék meg előbb, akkor hogyan alakul az öröklés, mit takar az új Ptk. szerint ebben az eseteben az özvegyi jog, (ill. mi a különbség haszonélvezeti jog és az özvegyi jog között) ill. ha a feleségem nem szeretné, beköltözhetnek-e a lakásba a gyerekek?

A haszonélvezeti jog egyik formája az özvegyi jog, mely a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog.

Az új Ptk. az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakóingatlanra és annak berendezési tárgyaira enged özvegyi jogot a túlélő házastársnak.

A túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl ez mellett, így az Önök esetében 1 / 3 –ot. A gyerekek szintén 1 / 3 –ot örökölnek, azonban abban a lakásba, ahol a túlélő házastárs özvegyi joga van bejegyezve csak a feleség hozzájárulásával lakhatnak.

1 / 3 oldal123