öröklés a régi Ptk. szerint címkével jelölt bejegyzések

Eltartási szerződés megléte esetén jár-e örökség a többi örökség várományosnak?

Share Button

Nagyapám halála után az ő része a házból 3 felé lett elosztva, édesanyám és 2 testvére örökölt. Édesanyám halála után az ő része a testvéremé és az enyém lett. Most meghalt a nagymamánk, vele eltartási szerződést kötött a nagynéném, kérdésem, hogy így jár-e nekünk valami a nagyanyánk után illetve összességében mire tarthatunk igényt? Készpénzben kell hogy kifizessenek minket?

Az eltartási szerződés jogi következménye, hogy a törvényes örökösök nem öröklik meg az eltartási szerződéssel lekötött eltartotti vagyontárgyakat, feltéve hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között, mely vagy készpénzben vagy ingatlan tulajdoni hányadban rendezhető. A régi Ptk. a 2 éves intervallumot nem tartalmazta.

Mennyi a köteles rész mértéke, ha a végrendelet az új Ptk. hatályba lépése előtt íródott?

Share Button

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, vagy 1/2-e? Hogy zajlik a köteles rész kiadása?

Kell –e utána szja-t, illetéket fizetni és miből állapítható meg hogy mennyi  a közjegyző díja?

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértékére  a régi PTK  665-672 §-it kell alkalmazni  azaz a   törvényes örökrész  1/2-e.

A köteles rész előterjesztése esetén az örökösöknek meg kell állapodniuk a köteles rész kiadásának módjáról is, hogy az készpénzben vagy ingatlanrészben (tulajdoni hányadban) történik.

A közjegyzői díjszabás a hagyaték értékéhez igazodik. Egyenes ági öröklés , köteles rész  illetékmentes .

Szja-t nem kell fizetni örökösnek csak ha többért adja el az ingatlant mint amennyiért örökölte ( különbözet adózik 15 % -al)

 

Mennyi a köteles rész mértéke?

Share Button

Nászom 2009-ben írt végrendeletet családi házáról és az ingóságokról vele egy háztartásban élő lánya javára.

Előző házasságából született fia részére hagyott egy kis értékű föld területet.

Nászom 2015-ben meghalt. Kérdésem: Hogy kell kiszámolni a köteles részt? A 2009-es törvény alapján amikor a vég rendelet készült?

Van olyan, hogy eladási, vagy lakott ára a háznak?

A köteles rész mértéke a régi PTK szerint annak a fele, amit az örökös nem örökölhetett meg, pl. mert volt végrendelet ( az új PTK szerint 1/3-ad).

 

Ki jogosult köteles részre?

Share Button

2009. szeptemberében az egyik unokának ajándékozták a nagyszülők a lakásukat. Akkor 10.000.000 ft-ra becsülték az értékét. 2012. januárban halt meg az utolsó nagyszülő, mint utolsó örökhagyó.

Kinek járhat köteles rész és mennyi az összege a köteles résznek? A nagyszülők 2 gyereke, illetve haláluk után azok házastársai igényelhetik a köteles részt?

A régi PTK. szerint a köteles rész mértéke a törvényes örökrész fele. A hagyatéki eljárásban lehet köteles részt igényelni. Köteles rész igényre alapul szolgálhat az örökhagyó halálát megelőző 15 évnél régebben juttatott ajándék értéke.

Csak törvényes örökös igényelhet köteles részt, annak házastársa nem .

 

Hogyan igényelhető a köteles rész?

Share Button

Ajándékozás után jár-e köteles rész? Édesanyámnak jár-e anyja után köteles rész, ha azt ő még életében elajándékozta-nem neki- (1999-ben történt az ajándékozás, 2014-ben a halálozás)? Ha jár, hogyan lehet kérni, kifizettetni? Mi történik, ha nem akarják kifizetni?

A köteles rész alapjába az ingyenesen az örökhagyó által adott dolgot be lehet számíttatni. Ezt a hagyatéki eljárás során annak az örökösnek lehet kérnie. Az eljáró közjegyző jogosult megállapítani -a tényállás tisztázása után-, hogy az ajándék beszámít-e a köteles rész alapjába, vagy sem.A régi ptk. szerint a beszámítási határidő 15 év volt, míg az új ptk. ezt lerövidítette 10 évre.

 

 

Milyen szabály szerint kell kiadni a köteles részt?

Share Button

Abban az esetben, ha egy ajándékozási szerződés 2014 januárban készült, de 2014 márciusában változott az erre vonatkozó törvény,akkor az új,vagy a régi szerint kell pl a köteles részt kiadni?

Általánosságban elmondható, hogy a 2014. március 15. előtti tényeken, jogviszonyokon, jognyilatkozatokon alapuló ügyekben fő szabályként még a régi PTK. rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha a hatásuk csak az új Ptk. után jelentkezik – pl. a halálesetre ezt követően kerül sor.

Minden egyéb esetben – azaz pl. a 2014. 03.15. után keletkezett ajándékozási szerződésre is –  már az új Ptk. alkalmazandó. – köteles rész tekintetében is. Az új Ptk. rendelkezéseit tehát  a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például  ajándékozási szerződésre – kell alkalmazni, ezért  a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló ajándékozásra a régi Ptk. az  irányadó.A kötelesrész mértékét ugyanis az  új Ptk megváltoztatta amely  amely szintén ezt indokolja.

Igényt tarthatok-e köteles részre öröklési szerződés esetén?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy jogosult vagyok -e köteles részre, mivel édesanyám örökösödési szerződést kötött a testveremmel 2014 01 15-én. Sajnos 2015 02 28-án édesanyám elhunyt. A közjegyző még a hagyatéki tárgyalásra se hívott be.

Az új Ptk. hatályba lépése előtt (2014.03.15) kötött öröklési szerződés alapján köteles részre igényt tartani nem lehet.

Érvényes öröklési szerződés esetén igényt tarthat-e unokahúg az ingatlan egy részére?

Share Button

Érvényes (alakilag megfelel) öröklési szerződés esetén, ha az örökhagyónak nincs sem gyermeke, sem testvére, sem élő házastársa, sem élő szülője, az anyai ágon lévő unokahúga igényt tarthat-e az ingatlan egy részére?

Az új PTK hatálybalépése előtt (2014.03.15.) tett öröklési szerződés esetén köteles részre az örökös nem tarthat igényt. Az új PTK hatálybalépése után aláírt öröklési szerződéstől számított 2 éven belül ha örökhagyó elhalálozik elszámolási jogviszony jön létre, az örökös és az eltartó között.

Megillet-e köteles rész 3 éve történt ingatlan elajándékozása után?

Share Button

A szüleim 6 szobás vidéki háza fele-fele arányban volt a nevükön. Édesapámnak rajtunk, azaz a 3 törvényes gyermekén kívül, született egy házasságon kívüli gyermeke.

Ekkor édesapám a saját részét az öcsémnek adta halál esetére szóló ajándékozással, hogy majd az öcsém öreg korára apukámat eltartja.

A húgom gondolom megkapta az anyukám részét. Én, mint a legidősebb sehol nem vagyok megemlítve, bár a szerződést nem akarják nekem megmutatni.

A házon kívül más nem volt apukám nevén. A szerződés kb. 3 éves. A kérdésem az, hogy ezek alapján, ha a szüleim meghalnak nekem nem jár semmi?

A Ptk. szerint köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és aktuális házastársának  az öröklési törvény szerint járó minimumrészesedése  az örökhagyó vagyona terhére.

Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szerződés megkötését az öröklési szerződésnek megfelelően kell tenni, azaz két tanúnak, és az okiratot szerkesztő ügyvédnek is alá kell írnia.

Az öröklési szerződés új szabály a PTK-ban, hogy ha örökhagyó két éven belül elhalálozik, a köteles rész igény megnyílik. Mivel a szerződés három éve történt, így Ön köteles részre igényt nem tarthat két okból: mert a szerződés a régi ptk. alatt köttetett, és az nem tartalmazott öröklési szerződés esetén köteles rész jogosultságot, az új ptk. szerint pedig eltelt a két év időtartam.

Le kell-e mondanom az özvegyi jogról?

Share Button

A régi Ptk. szerint zajlik az öröklés, és az elhunyt férjem leszármazói visszautasítják az örökséget. Nekem csak az özvegyi jogról kell lemondanom majd a hagyatéki eljárásban, vagy örökös leszek, és nekem is vissza kell utasítanom?

A régi ptk. szerint a leszármazók a hagyaték teljes egészének örökösei, de a túlélő házastárs özvegyi jogával terhelten. Ezért a visszautasítás tárgya a házastárs esetében csak az özvegyi jog lehet.

1 / 3 oldal123