öröklés a régi Ptk. szerint címkével jelölt bejegyzések

Eladható-e eltartással terhelt ingatlan? Jár-e köteles rész?

Share Button

Édesanyám az egyik unokájával és annak a férjével tartási szerződést kötött, hogy amiért eltartják a háznak az anyai részét megkapják, mivel édesapám már régebben meghalt, erre ők betették öt az otthonba hogy nem tudja magát ellátni pszichiátria kezelés alatt állt.

Közben kerestek vevőt a házra és ügyvéd előtt eladták én mint a lánya az apai részt megkaptam ők meg a ház többi részét. Ügyvéd előtt eladtuk.

Miután eladtuk a házat az otthonba meghalt édesanyám a temetésről nem is szóltak nem is voltam jelen a temetésén csak úgy tudtam meg utólag kérdésem az lenne hogy nekem mint a lányának jár e a köteles rész.

Az Ön által vázoltak a régi ptk. idejében történhettek. Az eltartási szerződés a  köteles részt kizárja. Más kérdés, hogy eltartási szerződés hatálya alatt érvényes adásvétel nem történhet az eltartással terhelt ingatlanra, hiszen a tulajdoni lapon tartási jog van bejegyezve, amely csak halotti anyakönyvi kivonattal törölhető az ingatlannyilvántartásból.

Az ingatlan tovább értékesítésének bevétele az eladót illet, abból Önnek köteles rész  nem jár, ugyanis kötelesrész csak hagyatékból jár.

Apai örökség átadása régi és új PTK szerint

Share Button

Érdeklődni szeretnék, hogy hogyan alakul egy ház öröklése, tulajdonhányada a mi esetünkben. Édesapám halt meg.

A családi ház, amiben feleségével/édesanyámmal 40 éve csak apám nevén van bejegyezve. A ház kb 8-9M Ft-ot ér.

Édesapámnak 3 gyereke van, édesanyámnak 4. Ki az örökös és milyen arányban ebben az esetben? Végrendelet nincs.

Ha az elhalálozás március 15-e előtt történt, akkor a régi PTK szabályai irányadóak a hagyatéki eljárásban. Ez alapján a leszármazó vérszerinti gyerekek egyenlő arányban öröklik a hagyatékot a feleség haszonélvezeti jogával terhelten.

Ha a haláleset március 15-e után történt, az új PTK alkalmazandó az esetre, amikor is egy gyerekrészt  feleség is örököl a vérszerinti gyermekek mellett, de özvegyi joga korlátozottan csak a  közösen lakott utolsó lakóhelyre, és annak berendezési tárgyaira vonatkozik.

Az új PTK rendelkezései a házastárs örökléséről

Share Button

Azt hallottam, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatja a házastárs öröklés és haszonélvezeti jogának szabályait. Jobban vagy rosszabbul jár a házastárs?

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk. szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk.- tól eltérően az új Ptk.. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

2 / 2 oldal12