öröklés címkével jelölt bejegyzések

Van-e mód utólag visszautasítani az örökséget az állam javára?

2014-11-07Öröklési jog, Öröklésről való lemondás, öröklés visszautasítása, Ügyvéd válaszolöröklés, öröklési illeték, örökség visszautasítása

A férjem halála után a lányom megörökölt tőle 5db földterületet a férjem szülőföldjén. A hagyatéki eljárásnál a közjegyző hölgy felajánlott, hogy mivel ezeknek a földeknek szinte semmi értékük nincsen így átruházhatjuk az államra.

Akkor úgy döntöttünk, hogy mivel sógorom a földek másik felének az örököse nem ruházzuk át a mi részünket az államra. A napokban megkaptuk a földek után fizetendő illetékről a csekket.

Mivel a férjem halála után a rokoni kapcsolatot nem igazán tartjuk úgy döntöttünk, hogy a lányom ráeső részét átruházzuk az államra.

Lehetséges-e hagyatéki tárgyalás után és ha az államra átruházzuk a ránk eső részt be kell-e fizetnünk az illetéket?

A hagyatéki eljárás során lehetőség van az örökség visszautasítására.

Ha minden örökös visszautasítja az örökséget, a Magyar Állam örököl. Mivel a leírtak alapján megállapítható, hogy az örökség nem került visszautasításra, ezért utóbb erre mód nincs.

Javaslom, értékesítsék a földeket, és a befolyó vételár fedezetet biztosíthat a költségeikre.

Ki örökli a részem, ha nincs gyermekem?

2014-08-27Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, Új Polgári Törvénykönyv szabályozása 2014hagyaték átadása, öröklés, öröklés az új PTK szerint, öröklési jog, túlélő házastárs

Minden vagyonunk közös a férjemmel. Neki az első házasságából van egy gyereke, közös sajnos nem lett.

Hogyan alakul az örökösödés? Nem szeretném, ha az én részem a férjem gyerekének a családjáé lenne, ha már ő sem él.

A Ptk szerint amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak.

Ilyenkor a túlélő házastárs fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel.

Amennyiben a szülők egyike már nem él, helyette nem örököl az alatta lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között.

Ha mindkét szülő elhunyt már, akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse.

Jogosult vagyok -e öröklésre, ha apasági vizsgálat bizonyítja az apaságot?

2014-08-27Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszolegyenes ági rokon, hagyaték átadása, öröklés, öröklési jog

A kérdésem a következő lenne. A nővérem 1953- ban én 1954- ben születtem .

A szüleim nem voltak összeházasodva. A nővéremet az apám a nevére anyakönyveztette, engem viszont nem ismert el. Így az Édesanyán vezetéknevére lettem anyakönyvezve, és az apa neve ki volt húzva az anyakönyvi kivonatban.

Az Édesanyám 1959 ben férjhez ment és engem a nevelőapám a nevére íratott így nekem ő szerepel apaként.Időközben a nevelőapám meghalt.

Csináltattunk egy apasági vizsgálatot a vér szerinti apámmal és bebizonyosodott hogy ő az apám.

Kérdésem az ha ő meghal jogosult vagyok e örökölni utána, vagy csak a nővérem az ő törvényes örököse, és én nem vehetek rész a hagyatéki eljárásban? Meg van az anyakönyvi kivonat is és az apasági vizsgálat eredménye is.

Az apaság megállapítási okirat Önt a törvényes örökösi rangra emeli, ezért a testvére mellett egyenlő arányban örökölhet.

Öröklés köteles rész nélkül

2014-07-31Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszoleltartási szerződés, hagyatéki eljárás, köteles rész, öröklés, öröklési jog, öröklési szerződés

Az élettársam nővére kötött eltartási szerződést, de az akivel megkötötte saját magát anyagilag is eltartotta mivel magas nyugdíja volt. A hölgy most meghalt és azt mondták hogy menni kell hagyatékira mert valami köteles rész jár, de itt még két örökös van.

Azt tudni kell hogy az elhuny akivel megkötötte a szerződést annak életében nem iratot a nevére semmit csak a halál után lehet az övé. Szeretném tudni hogy ebben az esetben mennyi lehet az örökrész?

Az eltartási szerződéssel az eltartó azonnal megszerzi az eltartás fejében adott ingatlan tulajdoni jogát – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Ha öröklési szerződés köttetett a felek között akkor az ingatlan tulajdoni joga csak hagyatéki eljárás keretében lesz az eltartóé – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Mikor kell az új PTK szabályait alkalmazni?

2014-07-31Öröklési jog, Tartási, öröklési szerződés, Ügyvéd válaszoleltartási szerződés, köteles rész, öröklés, öröklési jog, új Ptk., vagyon

Édesapámmal 2013. októberében eltartási szerződést kötöttem.Az ingatlan nevemre történő bejegyzése megtörtént. Édesapám 2014. március 24-én hirtelen meghalt. Van egy testvérem.

Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó?

Ő örököl-e, illetve kell-e neki fizetni a köteles részt?

2014.03.15-ét követő halálesetnél az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Lényeges változás a kötelesrész alapjának számításánál, hogy a tartási szerződéssel elidegenített vagyon esetében a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyíló öröklés esetén a köteles rész alapjához hozzá kell számítani a vagyon értékének tényleges gondozással, tartással nem fedezett részét. (Ptk. 7:80-7:83. §)

Osztályos egyezség

2014-07-29Öröklési jog, Osztályos egyezség, Ügyvéd válaszolhagyaték átadása, hagyatéki eljárás, házastársi közös vagyon, öröklés, öröklési jog, osztályos egyezség

Édesapám tavaly októberben halt meg. Édesanyámmal 40 éve voltak házasok. A házasságkötés után jó pár évvel édesapám megörökölte az ő édesanyjától a házat.

A házat 1990 körül átépülték közösen. A hagyaték ilyen esetben a fél házra tevődik ki vagy az egész házra? A ház fele édesanyámat illeti?

2-en vagyunk testvérek A ház édesapám nevén maradt az átépülés után is de amikor édesapám megörökölte a házat már akkor is házastársak voltak édesanyámmal.

Feltételezve, hogy az átépítés a ház bővítésével is járt, a szülei között ez által közös tulajdon keletkezett az ingatlanon.

Ez az ingatlan-nyilvántartáson kívüli közös tulajdon tipikus esete. A közös tulajdon hányadának meghatározása az invesztíció mértékének függvénye.

Szülei a házastársi közös vagyonból ruháztak be az ági vagyonú ingatlanban, és a beruházás mértéke határozza meg édesanya tulajdoni hányadát.

Ennek mértékét vita esetén bíróság határozza meg. Az öröklési eljárásban javaslom, kössenek osztályos egyezséget, melynek feltételeiről kérdezzék az illetékes közjegyzőt.

Ági vagyon öröklése, ajándékozása

2014-07-13Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolági vagyon, ajándékozás, haszonélvezet, holtig tartó haszonélvezet, illetékmentesség, Ingatlanjog, öröklés, öröklési jog, özvegyi jog

Második házasságban élek 8 éve. Ezen házasságkötést megelőzően tulajdoni lapon 1/1 arányú saját tulajdonomban volt és van jelenleg is 1 db 60 m2-es társasházi lakás 1 db garázzsal, és 13 hektár szántó földterület szülői örökségből.

Jelen házasságomban 1/2 – 1/2 tulajdoni arányban közösen vásároltunk egy kertes házat jelenlegi férjemmel. Első házasságomból egy felnőtt fiam van, másodikból gyerek nem született.

Kérdéseim a következők:

1.A Jelen házasságba hozott saját tulajdonomból, ági vagyonomból örökölhet-e halálom esetén a férjem?

2. Ezen saját tulajdonaimra halálom esetén férjem özvegyi haszonélvezeti jogra vagy bármilyen más jogra jogosult lesz-e?

3. Amennyiben halálom után bármire is jogosult lehetne a kizárólagos tulajdonaimat illetően, mit tehetek: végrendelkezhetek-e úgy, hogy csak a közösen szerzett ingatlanunkra korlátozódjon özvegyi joga, vagy házastársi haszonélvezeti joga, vagy még most írattassam-e át, és milyen formában fiamra a kizárólagos tulajdonaimat, mint csak Őt illető örökséget?

4. Amennyiben a fiamra ruházom át a tulajdonaimat holtomig tartó haszonélvezetem mellett, megmaradt-e még az illetékmentesség egyenesági örökös esetére?

5. Amennyiben bevezetésre kerülne városunkban is az ingatlanadó, ebben az esetben fizethetném-e én, mint haszonélvező, mivel már fiamnak is van saját ingatlana, és nem szeretném hogy emiatt Ő kerüljön idő előtt indokolatlanul nagy tehervállalásra.

Halála esetén az Ön házastársát az ági vagyonon haszonélvezet illeti, melynek megváltása követelhető.(PTK 7:69 §)

Az ági vagyont a házastárs akkor nem örökli, ha nincs leszármazó, és a jogosultak azt igénylik.

Javaslom ajándékozza gyermekének illetékmentesen- holtig tartó haszonélvezeti jogával.

Az ingatlanadót a haszonélvező fizeti.

A 4. kérdését ha úgy kell értelmezni hogy egyenes ági öröklés illetékmentes – e ? A válaszom : igen.

Milyen illetékkel, adóval kell számolnunk egyenes ági öröklés esetén?

2014-07-13Adózás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszolegyenes ági rokon, illetékmentesség, ingyenes öröklés családon belül, öröklés, öröklési illeték, öröklési illeték alóli mentesség, öröklési jog, SZJA, SZJA fizetési kötelezettség

Egyenes ági örökléssel 2 édes testvéremmel együtt, szerezzük meg édesanyánk lakóingatlanának tulajdonjogát.

Ha jól értelmeztem a jogszabályokat, nincsen egyikünkre nézve sem öröklési illeték. Ez a vagyonszerzési illetéket is magában foglalja? És bejegyzési eljárási díj sem kerül majd felszámításra a földhivatalnál?

Ha ezt az ingatlant szeretnénk eladni, de nem egymás között, hanem egy teljesen független félnek, akkor keletkezik-e személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségünk?

Öröklési illetéket nem kell fizetniük, ez vonatkozik a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség kérdésére is.

6600 Ft földhivatali eljárási illetéket azonban meg kell fizetniük az ingatlanhagyaték jogerős átadását követően.

Ha értékesítik az örökölt ingatlant, – és többért, mint amennyi a hagyatéki eljárásban szereplő adó-érték bizonyítványban jelölt összeg-, a különbözet 15 %-ának megfelelő SZJA-t kell fizetniük az értékesítést követő év május 20. napjáig.

Amennyiben lakóház az ingatlan, és az értékesítésig öt év eltelik az öröklést követően –SZJA mentesen adhatják el az örökölt ingatlant, bármennyi is lesz az eladási ár.

Az új PTK rendelkezései a házastárs örökléséről

2014-07-13Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, Új Polgári Törvénykönyv szabályozása 2014haszonélvezet korlátozása, haszonélvezeti jog, örökhagyó, öröklés, öröklés a régi Ptk. szerint, öröklés az új PTK szerint, öröklési jog, ptk., túlélő házastárs, új Ptk.

Azt hallottam, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatja a házastárs öröklés és haszonélvezeti jogának szabályait. Jobban vagy rosszabbul jár a házastárs?

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ha a házastárs új házasságot köt a haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk. szűkíti a házastárs jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az új Ptk. szerint a házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez haszonélvezeti jogot.

A régi Ptk.- tól eltérően az új Ptk.. szerint a házastársat a haszonélvezet akkor is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az ezen felüli hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Fontos változás tehát hogy amíg a régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

10 / 10 oldal« Első «...6 7 8 910

Kérdése van?

Írjon nekem

+36 84/ 314-640

+36 30/ 641-3502