öröklés címkével jelölt bejegyzések

Meddig szja köteles az örökölt ingatlan eladása?

Share Button

A férjem 2015-ben halt meg, de a Hagyatéki végzés 2016-ban jött létre.Mikortól számít az értékesítés adómentessége? Az egyik testvér tulajdoni hányadát 7 millió forintra értékelték. Eladhatja testvérének egy millióért?

Az öröklés az örökhagyó halálával következik be. A hagyatéki eljárásban adó-értékbizonyítvány állapítja meg a szerzéskori értéket.

Ha az eladási ár ettől kevesebb nem kell az eladónak személyi jövedelemadót fizetnie mert az eladásból nem származik jövedelme függetlenül attól, hogy az értékesítés az örökhagyó halálát követő 5 éven belül történik.

Fontos tudni, ha például az adó-értékbizonyítványban szereplő összegnél magasabb összegért adják el az örökölt ingatlant vagy annak egy bizonyos tulajdoni hányadát és az értékesítés örökhagyó halálát követő 5 éven belül történik akkor a különbözet után 15% szja-t kell kifizetnie az eladónak.

Ha az értékesítés 5 éven túl történik, nincs szja fizetési kötelezettség.

Mit örököl a házastárs?

Share Button

Feleségemmel, új autót vettünk. Én az üzembentartó vagyok Ő a tulajdonos. Három gyereke van. Elhalálozása esetén, öröklik azt? Nekem csak a költségekre lesz jogom?

Kérdésére választ a Ptk alábbi rendelkezése adja meg:

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

  1. a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  2. b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az autó – ha más egyezséget nem kötnek a hagyatéki eljárásban – osztatlan közös tulajdonba kerül a leszármazó örökösökkel.

Haszonélvezet megváltásának kérése esetén mennyi illeti meg a haszonélvezetet örökölt házastársat?

Share Button

A férjem 2015-ben hunyt el. A közösen lakott ingatlan tulajdonjogát 1/1 a fia örökölte, és pedig az egész haszonélvezetét. Kérem az Új Ptk 7:59§ 1,2 bek értelmezését arra az esetre ha a haszonélvezet megváltását kérem életkörülményeim megváltozása miatt. Egy gyermekrész a haszonélvezettel terhelt vagyonból amit kérhetek?

Kérdésére válaszolva a Ptk. az alábbiak szerint rendelkezik:

7:59. § [A házastárs megváltási igénye]

(1) A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2) A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

Milyen hatása van az élettársi kapcsolatnak az öröklésre?

Share Button

Élettársi kapcsolatot szeretnék létesíteni, nem bejelentettet, csak úgy, hogy a lakcímmel oda leszek jelentve. Az ingatlanon amiben élni fogunk együtt ketten, csak haszonélvezeti joga van a társamnak, a fiáé a ház. Nekem nincs ingatlanom, csak egy nagyobb összeg megtakarításom, neki nincs csak a nyugdíja.

A kérdésem az lenne, ha ne tán Én halnék meg előbb, és esetleg nem készülne végrendelet általam, akkor az Én megtakarított pénzem, vagy esetleg azon vett ingatlan a közös életünk alatt az Én örököseimé maradna? (3 gyermek). Vagy kössünk vagyon szerződést? Nyugdíjam van nekem is és a társamnak is. Mind a ketten saját pénzből gazdálkodunk majd. Erről kell-e papírt készíteni?

Az Ön által vázolt élettársi jogviszonynak öröklési jogi hatásai nincsenek. Bármelyik élettárs halála esetén a törvényes öröklés rendje szerint alakul az öröklés. Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy leszármazói egyenlő arányban lesznek az örökösei, kivéve, ha ettől eltérő végrendeletet készít.

Tanácsos -e elhalálozás előtt rendelkezni a hagyaték sorsáról?

Share Button

Idős nagynénémnek hárman vagyunk örökösei: nagynéném bátyjának a lánya, és nagynéném nővérének, azaz édesanyámnak a gyermekei. (húgom és én).

Az örökség egy tehermentes társasházi lakás lesz. Nagynéném nem készített végrendeletet. A jövőre készülvén, mi lenne a legpraktikusabb? Ön mit ajánlana nekünk? Hármónk között nem szeretnénk különbséget az örökségben.

Mivel öröklési illeték fizetési kötelezettségük származna egy esetleges hagyatéki eljárás által való öröklésükből fakadóan, ezért javaslom, hogy egyeztessék le azt a hagyatéki eljárást kikerülő azonnali lehetőséget, hogy ajándékozás útján szerezzék meg az ingatlan 1 /3 – 1 / 3-ad tulajdoni jogát. Így nem kell hagyatékátadási közjegyzői díjat fizetniük.

A bekövetkező öröklés után fizetendő illeték megegyezik az ajándékozási illeték mértékével, mindkettő esetben 9 %. Az ajándékozó bentlakását élete végéig a szerződésbe foglalt haszonélvezeti jog alapítással lehet biztosítani és a haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyeztethető az ingatlan-nyilvántartásba.

Mi az az ági vagyon?

Share Button

Szeretném megkérdezni, mi azaz ági vagyon? A ház, termőföld ági vagyonnak számít? Örökölhet-e ági vagyont az a személy aki nem egyenes ági leszármazott?

Ági vagyon a hagyatéki eljárásban csak akkor jöhet szóba, ha pl. kizárólag a házastárs örököl, mert ebben az esetben nincs leszármazó, sem felmenő. Ági vagyon előterjesztésére a testvér jogosult – belépve a hagyatéki eljárásba – ha valószínűsíti, hogy az adott vagyontárgy a hagyatékban ági vagyon.

Ági vagyonnak minősíthető az örökhagyó részére szüleitől vagy nagyszüleitől kapott vagyontárgy,  mely lehet termőföld is. A testvértől távolabbi rokon ági igényt nem terjeszthet elő.

Meddig igényelhető az örökség?

Share Button

Édesapám elhunyt, 1990, Októberben. Van egy nővérem és egy bátyám, akik tudomásom szerint a nagymamámtól megkapták a részüket.

Én a nagymamámmal nem tartottam a kapcsolatot, igazából nem is ismertem. Nekem is ugyan úgy jár édesapám után a részem?

Külföldön élek, és így nem vagyok biztos abban,hogy érdemes e elindítani bármit is ebben az ügyben, de ha mégis érdemes akkor megteszem.

A tulajdoni joghoz való igények nem évülnek el, így az örökléssel szerezhető tulajdoni joghoz való igény sem.

A közel 30 éve elhunyt szülő után – ha nem volt hagyatéki eljárás és van hagyaték pl.: ingatlan – hagyatéki eljárást kezdeményezhető. Az örökösök egyenlő arányban örökhagyó gyermekei.

Alapítható-e haszonélvezet végakarattal?

Share Button

 Édesanyám ez év júniusában meghalt, a hagyatéki eljárás folyamatban van. Testvéremmel ketten vagyunk örökösök. Édesanyánk mindig mondta, hogy azt szeretné, ha a nyaraló a bátyám tulajdonába kerülne, én pedig a holtig tartó haszonélvezetet kapnám meg.

Annak ellenére, hogy ez csak szóban hangzott el szeretnénk ennek az anyai akaratnak eleget tenni.

Be lehet ezt az anyai kérést venni a hagyatéki eljárásba, azaz lehet e a hagyatéki eljárás során ilyen egyezséget kötni a testvéremmel?

Mennyi illetéket kell nekem a haszonélvezeti jog megszerzéséért fizetnem (63 éves vagyok az ingatlan kb. 10 millió)? 3. A testvérem, vagy az ő egyenesági örököse fizet-e illetéket az én esetleges halálom után, amikor megszűnik a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezet végrendelettel is lehet alapítani.

Mivel ilyen végrendelet nem készült , ezért a szóbeli végakaratnak osztályos egyezséggel meg tudnak felelni, azaz az ingatlan tulajdonjoga örököse a bátyja lehet, míg annak haszonélvezője Ön.

A haszonélvező halálakor nincs illetékfizetési kötelezettség, csupán az illetékes földhivatalhoz a halotti anyakönyvet kell becsatolni 6.600,- Ft eljárási / törlési illeték megfizetése mellett.

Az egyenes ági öröklés illetékmentes, ideértve az osztályos egyezséget is.

Ki örököl testvér halála esetén, ha nincs leszármazó?

Share Button

Testvéremmel közösen örököltük a szülői házat.Neki leszármazottja nincs, ezért a kérdésem az lenne, hogy a testvérem halála esetén ilyen esetben ki örökölné meg a ház fele részét? Az ő házastársa, a sógorom?

Testvére halála esetén – mert szülők már nem élnek – egyedüli örökös a testvér házastársa lesz.

Illetékmentes -e ha testvér örököl?

Share Button

A húgom 2019.februárjában elhunyt. A tulajdonában van egy ingatlan, melyben édesapám él. Neki haszonélvezeti joga van rajta.

A házat a szüleim örökölnék de édesanyám tavaly decemberben szintén elhunyt. Az ő jogán, azt hiszem én öröklöm az ingatlan felét.

Ebben az esetben én egyenesági vagy oldalági örökös vagyok? Ha oldalági akkor örökösödési illetéket kell fizetnem. Ezt kiküszöbölendően, ha én visszautasítom az öröklést, akkor minden édesapámra száll?

Később ő ezt az ingatlant nekem ajándékozhatja? Akkor szintén egyenes ágon illetékmentesek leszünk? Válaszát előre is köszönöm!

Egyenesági öröklés illetékmentes, de a testvértől való öröklés nem. Az illetékmentesség érdekében érdemes a hagyatéki eljárásban olyan egyezséget kötni a testvér mellett öröklő szülővel, hogy kizárólag a szülő legyen az örökös.

Ezt követően a szülő illetékmentesen ajándékozhatja gyermekének a másik gyermeke örökségét.

3 / 10 oldal12345...10...Utolsó »