öröklés címkével jelölt bejegyzések

Külön élő házas felek esetében hogyan alakul a közös lakás öröklése?

Share Button

Szüleim hagyatéki tárgyalásán ami rendben zajlott , elhangzott egy kérdés ami igazán engem személy szerint érinthet . ” egy háztartásban és működő házasságban éltek e a szülők ? ”

Nos , én nem élek a férjemmel közös háztartásban de nem váltunk el. A férjem és a két fiam lakik a közös lakásban ami az én és a férjem tulajdona.

Ha ez a külön élő állapot elhalálozáskor is tart, az ingatlan és egyéb örökség elosztása milyen módon változik? Jelen eset most fele – fele arány . Természetesen a gyerekek között az apai és anyai rész fele fele aranyban osztódik .

Ha az ön által írt  külöélő állapot elhalálozásakor is tart, az ingatlan Önt illető tulajdoni részére a túlélő férjének nem keletkezik özvegyi/haszonélvezeti joga, de egy gyermekrészt örökölni fog a gyermekek mellett.(1 / 6-odot). Az özvegyi haszonélvezet jogalapja nem csak a törvényes házastársi jogviszony hanem az együttélés megléte is.

Eltartási szerződés kötése esetén örököl-e az eltartó felesége, ha ő nem szerződő fél, de aktív részese az eltartásnak?

Share Button

Anyósom 2014-ben kötött házasságot az akkori párjával  (nem apósommal), akivel már évek óta együtt élt (az együttélésről nem volt papír).

Az új férj (neki van egy előző kapcsolatból született lánya) már akkor évek óta eltartási szerződésben volt egy idős nénivel, ez a szerződés a tényleges együttélésük előtt nem sokkal köttetett, ez már lassan 7 éve.A néni azóta is él, fekvő beteg teljes ellátásra szorul, sajnos nagy részben anyósom gondozza.

Ha a néni meghal, anyósomat illeti -e bármi a néni vagyonából? Illetve azzal nem vagyok tisztában, hogy az eltartási szerződés megkötésénél már a megkötéskor a férjére került a ház és egyéb vagyon, vagy a néni halálakor fog?

Ha illetné is bármi kizárhatják-e úgy, hogy a férje lányára íratják a vagyont? Ezen kívül más örökség amit a férj (még élő édesanyja után) örököl abból anyósom jogosult lesz-e bármire, vagy minden a lányát illeti?

Az eltartási szerződés  kizárólag  az eltartó és az eltartott közötti jogviszony. Az ingatlan  az eltartási szerződéssel azonnal az eltartó nevére kerül átírásra és tartási jog lesz bejegyezve az eltartott javára.  Az eltartatott halálát követően az eltartó az ingatlan tulajdoni jogát átajándékozhatja a lányának.

Mennyi ideig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Édesanyám végrendeletben úgy rendelkezett, hogy a tulajdonában álló 1/2-ed résznyi ingatlant örököljem én, a haszonélvezetet örökölje édesapám. Az ingatlan másik 1/2-ed része édesapámé, aki szintén ugyanígy végrendelkezett. Sajnálattal édesanyám elhunyt.

Van egy testvérem, aki fiatalon több, mint 25 éve kapott egy ingatlant, sok egyéb juttatást is azóta. Az ő ingatlana és a szülői ingatlanok értéke kb. azonos.A szüleim azért is rendelkeztek így, hogy egyenlőképpen örököljünk.

Kérdésem az, hogy a testvérem igényt tarthat-e a köteles részre? Az mennyi, ha az 1/2 rész értéke 8 MFt. Nekem mennyit „kell” fizetnem, ha nem fogadja el a végrendeletet, mert nála már elmúlt a 15 év az ajándékozás óta. Mit tehetek?

Ha fizetnem „kell”, azt azonnal kell a hagyatéki tárgyaláson kell megtennem? Milyen lehetőségeim vannak? Milyen költségekkel kell számolnom (szja, illeték, stb.)?

A 15 évi ajándék után köteles rész nincs. Édesanya halála miatt testvére viszont köteles része jogosult, melynek mértéke a törvényes örökrész 1/3-a, ha a haláleset az új Ptk. hatálybalépését követően történt (2014. március 15.).

Lehet-e részlegesen lemondani az örökségről?

Share Button

Több kisebb termőföld öröklése esetén lemondhatok-e az egyikről az állam javára úgy,  hogy egy fél lakásrész is érintett az öröklésben amit nyilván nem szeretnék elveszíteni? – hallottam már olyat is hogy ilyenkor ha az állam javára ajánlom fel , akkor a lakást is és minden mást visz egészben, nem csak az általam felajánlott földet – illetve olyat is hogy termőföldről, hozzá tartozó művelőeszközökről külön is le lehet mondani az állam javára ha nem foglalkozom életvitelszerűen mezőgazdasággal. – ha van több különálló földterület az egyikről külön lemondhatok az állam javára, vagy az összes földről kell akkor egyben. – vagy esetleg van más módja is valami fajta átengedésnek?

Lemondani öröklésről csak az örökhagyó életében lehet. Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

Halála után az öröklést vissza lehet utasítani. A visszautasítás az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni.

A visszautasítást csak teljes körűen lehet megtenni azaz nem lehet „csemegézni ” az öröklés tárgyai közül hogy ezt megtartom azt pedig nem. Ezen szabály  alól a termőföld kivétel.

Örökölnek -e a haszonélvező gyermekei?

Share Button

Élettársammal öt éve vásároltunk egy házat. Én a teljes tulajdonjogot , párom pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett.

Előtte mindketten ingatlant adtunk el. Párom előző két házasságából egy saját és egy örökbefogadott gyermeke van. Kapcsolata senkivel nincs. Párom 70 éves.

Kérdésem az alábbi: Párom esetleges halála után a két számomra ismeretlen gyermekekkel kell -e valamit is osztozkodnom? Páromnak semmi tulajdoni jog nincs.

A haszonélvezeti jog a jogosult halálával szűnik meg. Ennek törlése halotti anyakönyvi kivonattal történik az illetékes földhivatalnál  6600.-ft eljárási illeték pénzbefizetése mellett. A haszonélvezeti jog személyes jog, a haszonélvező halálával megszűnik, így azt örökölni sem átruházni nem lehet.

Érdemes-e elfogadni egy lakás tulajdoni hányadát, mint örökséget, amelyben más örökös lakik?

Share Button

Örökölni fogok elhunyt édesapám után ingatlan tulajdonrészt, közösen testvéremmel és édesanyámmal. Az ingatlan tehermentes.A házban édesanyám és testvérem laknak, én külön lakom.

Az a kérdésem, hogy én a tulajdonrészem miatt tartozom-e bármilyen felelősséggel a magán vagyonommal arra az esetre ha az ingatlant valamilyen módon jelzáloggal megterhelnék a tudtomon kívül?

Van-e állagmegóvási kötelezettségem (felújítások, ablakcsere stb.), ha én nem lakom a házban? Tehát származhat-e az öröklésből bármilyen hátrányom, érdemes-e megfontolni az örökrész átengedését?

Érdemes az örökséget elfogadnia. Az Ön tulajdoni illetőségét a tulajdonostársa nem terhelheti meg. A közös tulajdon szabályai szerint az állagmegóvás estleges szükségszerű/rendkívüli felújítás Önt is terhelni fogja  – tulajdoni hányadának megfelelő mértékben.

A nem használt és esetleg más által használatba vett (vagy adott) ingatlanrésze után használati díj illeti meg. Bármikor kérheti a közös tulajdon megszüntetését, melyet vagy megváltással vagy közös értékesítéssel lehet elérni, de végső soron bírósági árverés útján.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösei öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Megtámadható-e a végrendelet?

Share Button

Nagybátyámnak én vagyok az egyedüli rokona. Nagybátyám végrendelkezett a barátnője javára/ nem felesége, nem élettársa/ ügyvéd előtt, közjegyzővel hitelesítve.

Kizárás, kitagadás esetén megtámadható-e a végrendelet? Köteles rész jár-e nekem?

Öröklésből való kiesés legfontosabb esete a kizárás/kitagadás. A Ptk. taxatíve felsorolja a kitagadás eseteit, melyek fennállásáról vagy fenn nem állásáról – megtámadás esetén – a bíróság dönt.

Ha a végrendeletben meghatározott tényállás – azaz a kitagadási ok – a bírósági bizonyítási eljárás során nem állja meg a helyét, akkor a bíróság megállapítja az öröklés tényét vagy a köteles részhez való jogot.

Fontos tudni, hogy minden végrendelet bíróság előtt megtámadható, viszont lényeges azt is előre látni, hogy csak a jogalappal tett megtámadás vezet eredményre.

Örökléssel szerzett tulajdonrész megléte akadálya-e a lakhatási támogatás folyósításának?

Share Button

4 éve megörököltem az édesapám után egy ingatlan tulajdonrészt a testvéremmel együtt a szüleim közös házából,ahol édesanyám lakik és azóta is a testvérem is.

Én máshol lakom, saját kis lakásban. Arra hivatkozással utasítják el a támogatás folyósítását, hogy ezt az örökölt ingatlanrészemet hasznosíthatom, így vagyon.

De albérletbe sem lenne kiadható, mert laknak benne., és különben is anyám háza.Ráadásul több éve történt az öröklés bejegyzése. Jogos ez? 

Ha a szociális juttatás előfeltétele, hogy a jogosult tulajdoni hányaddal ne rendelkezzen javaslom, hogy adja el vagy ajándékozza el azt.

Mindaddig ugyanis, amíg az ingatlan-nyilvántartásban fellelhető az Ön ingatlanrésze ez a jogosultságból részesedését kizárja.  Kérheti a közös tulajdon bírósági úton való megszüntetését is, melynek során a bentlakó hozzátartozók vagy megváltják az Ön részét vagy az egész ingatlan árverés során lesz értékesítve, mely bevétel a tulajdonosok között lesz felosztva tulajdoni hányadaik arányában.

Hogyan szabadulhatok meg hitellel terhelt örökségemtől?

Share Button

2009 szeptemberében meghalt édesapám.  A hagyatéki tárgyalás 2010. januárjában volt, ahol a közjegyző nem tájékoztatott, hogy elajándékozhatom a részemet édesanyám javára.

Mivel akkor én ott laktam a kisfiammal és az öcsémmel, mi abban a hitben voltunk, hogy el kell fogadjuk az örökséget.

Húgom Budapesten lakott, ő természetesen átadta ajándékozás jogcímén a lakás 1/6 örökölt részét.   Édesanyám része 4/6, az én részem 1/6 és öcsém része is 1/6-od.

Mivel édesanyám semmilyen módon nem rendezte azóta sem a tartozásait és nem is szolt nekünk, hogy bármit is fizetnünk kéne,  így most inkasszó alá vonták a számlámat munkabér, családi pótlék sajnos levonásra került.  Szeretnék kiszállni ebből a helyzetből.

2008-ban öcsém és a szüleim vettek fel svájci frank alapú hitelt a lakásra kb. 4 millió Ft-ot, ami most 13 millió Ft-ra rúg.

Mivel édesanyámnak nincs leigazolható jövedelme, így öcsémtől és tőlem próbálják behajtani a tartozást, amit nem is én halmoztam fel. Az 1/6-od részemtől nagyon gyorsan szeretnék megválni.

Hogyan tehetném ezt meg?

A jogszabályok szerint az örökös a vagyonnal együtt a tartozásokat is örökli, de jogában áll visszautasítani az örökséget. (Kiskorú esetében törvényes képviselői ( szülő, gyám) teheti meg ezt helyette, de az eljárásba  be kell vonni a gyámhivatalt is ).

A visszautasítást nem lehet később megmásítani.  Ilyenkor a törvényes öröklési rend szerint utána következő örököl. Örökös hiányában a hagyaték az államra száll, amely nem utasíthatja vissza az örökséget.

Fontos tudni, hogy  az állam a tartozásokért csak az örökölt tulajdon értékéig felel az örökös. Ha az örökös  a hitelben nem vett részt semmilyen formában és  a hagyatéki eljárás során visszautasítja  az örökséget  és a bank nem követelhet az ilyen örökösön  semmit.

Ugyanez a helyzet ha a hagyatéki eljárás során – ajándékozási egyezség vagy osztályos egyezség keretében – az örökségi rész másik örökös javára átruházásra kerül.

Ha az örökös  elfogadja az örökséget, akkor hitellel  terhelten fogadja el, így köteles a hagyatéki terhekért helytállni. A hitel ugyanis nem szűnik meg az adós halálakor, mint ahogy a hitel fedezete sem változik.

A banknak a hagyatéki végzés alapján módja nyílik megtenni a szükséges intézkedéseket, vagyis az örökösre hárítja a tartozást. Ha az adósságot az örökös nem fizeti ki egy összegben, akkor a hitelszerződést változatlan feltételek mellett javasolják újrakötni az örökössel.

Legjobb ilyenkor eladni a házat és rendezni a hitelt. Fontos tudni, ha a banki követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Megfontolandó  a módosító  hitelszerződést aláírni  ,mert ezáltal személyes adós is lesz Önből. A különbség pedig nagy: ha nem írja alá a módosított hitelszerződést maximum csak a hagyaték erejéig – tehát az ingatlannal tartozik  helytállni  – míg ha aláírja minden egyéb más tulajdona jövedelme is végrehajtás alá vonható.

Tudni kell azonban azt is hogy ha nincs házeladás és nincs hitelfizetés sem akkor a bank részéről  megindul a  végrehajtási /behajtási eljárás, amelynek során az ingatlant elárverezik.

Ilyen esetekben azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kényszer értékesítésből befolyt bevétel nem fedezi a tartozást, így az örököst továbbra is terhelni fogja   a hagyatéki teher fennálló része, ha aláírta a hitelszerződést.

Javaslatom: jobb időben eladni a házat akár   ingatlanközvetítő igénybevételével és elszámolni a bankkal  – mint megvárni a végrehajtót. Amennyiben a banki követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

8 / 10 oldal« Első...678910