A nővérem szeretné az anyai örökségét (föld,lakás)az én nevemre átruházni a hagyatéki tárgyaláson. Az lenne a kérdésem hogy kell-e illetéket fizetnem utána?
Illetékjogi szempontból a testvér közeli hozzátartozónak minősül, mind a Polgári Törvényköny, mind a Földforgalmi Törvény vonatkozásában, ezért ha a hagyatéki tárgyaláson egyezség keretében a testvér örökösök egymásnak ajándékozzák örökrészüket, ez után nem kell a megajándékozottnak, mint örökösnek ajándékozási illetéket fizetnie.
A Ptk. 2014.03.15.-től megváltozott családjogi törvénye kapcsán lenne kérdésem, a túlélő házastárs örökléséről van szó.
Édesanyám meghalt és mivel egyedüli gyermek vagyok az édesanyám általi öröklési részemet, édesapám kifizette, így a kettőjük közös tulajdonában lévő ingatlan és ingóság az édesapám egyedüli tulajdonába került. Ezt követően édesapám újból megnősült. ( A házasság még a mai napig fennáll, közös gyermekük nincs.)
Sajnos az ingatlan és ingóság tekintetében csak szóbeli megállapodás született, házassági szerződést nem kötöttek. A második feleség nem rendelkezett sem ingatlannal, sem ingósággal.
A házasságkötés után pár évvel az édesapám ingatlanát eladták és egy másikat vettek, az új ingatlan egyedüli tulajdonosaként édesapám van feltüntetve. Édesapám 82 éves, a felesége 64 éves. Joggal feltételezhető, hogy sajnos édesapám fog hamarabb elhalálozni és ezért szeretnénk tisztában lenni azzal, hogy a felesége, illetve én, pontosan mit és milyen arányban fogunk örökölni? Valamint egy esetleges végrendelet felülírhatja e a módosított törvényi rendelkezést?
Az új Ptk. egy gyermekrésznyi állagörökséget juttat a túlélő házastársnak. Ez korábban nem így volt, mert a gyermek mindent örökölt és a túlélő házastárs csak özvegyi jogot kapott. Ön a túlélő házastárssal fele-fele arányban lesz örökös édesapa halálát követően amennyiben a házasság az öröklés beálltakor fennáll. A túlélő házastárs azonban még haszonélvezeti (özvegyi) jogot is kap az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain.
Szüleink elváltak és édesapám nemrég meghalt. Ketten vagyunk testvérek, valamint apai nagymamám él még. Ha én visszautasítom az örökséget, mivel gyermekem és házastársam nincs, ki fogja örökölni az örökrészemet? A testvérem, vagy a nagymamám, vagy mindkettő?
A polgári törvénykönyvünk szerint az örökös az örökséget visszautasíthatja. A visszautasítás azonban csak a hagyaték egészére vonatkozhat, annak egy részére nem.
Abban az esetben, ha valaki visszautasítja az örökséget, kiesik az öröklésből és az utána öröklésben következő személy fog örökölni. Ha tehát Ön visszautasít a testvér örököl mindent.
A gyermekem apja nős, most készülnek válni. A nagy értékű ingatlan, amelyben élnek (2 gyermekükkel) házastársi közös vagyon, melyet a vagyonjogi kérdésekben történő peren kívüli megegyezés körében a két gyermekükre kívánnak íratni (gondolom ajándékozás jogcímén). Mindezzel a mi közös fiunk kiesik az apja utáni öröklésből. Kérdésem, hogy tekintettel arra, hogy a fenti jogügylet azt a célt szolgálja, hogy a mi közös fiunk az apja után ne örököljön mit lehet tenni?
Mi lesz a helyzet, ha törvényes öröklés lesz, és mi lehet a helyzet, ha végrendeleti öröklésre kerül sor? Az élők közötti korábbi ingyenes juttatás úgy tudom ugyanúgy a hagyaték része, mint a halál pillanatában az örökhagyó nevén szereplő vagyon. Milyen igényt tud érvényesíteni a fiam a jövőben, hogy ne essen el a jogos apai örökrészétől?
Ön bizonyára köteles részre gondol kérdésében. Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ingatlan ajándék értéke a köteles rész alapjába beszámít.
Ha a törvényes örökös igényli, a törvényes örökrésze egyharmada erejéig köteles részt érvényesíthet a hagyatéki eljárásban. Amennyiben gyermeke apja 10 éven belül nem halálozik el, a köteles rész nem érvényesíthető.
Kaphat-e testvérem 35 év alattiakat megillető első lakáshoz jutóknak járó lakás-szerzési illetékkedvezmény, ha a lakáshoz öröklés útján jutott hozzá?
Az örökölt ingatlan esetében a 35 év alatti kedvezmény nem vehető igénybe, ugyanis, ez a kedvezmény csak visszterhes vagyonszerzés esetében alkalmazható, és az öröklés nem visszterhes, azaz nem ellenérték fejében történő szerzés.
Férjem ez év januárjában meghalt. Egy vidéki ház az ő nevén volt, ebben lakik jelenleg a fiam, egy budapesti lakás az én nevemen.
Vidéken egy garázs szintén az ő nevén volt. Első házasságából van egy örökbe vett lánya, a mi házasságunkból két gyerek.
Hogyan alakul az öröklés?
Mi értelme van, ha a gyerekek örökölnek? Futhatok a pénzünk után, mert sokat fektettünk be a házba, a fogadott gyerek 35 éve külföldön él, de már jelentkezett a temetés után két nappal. Az örökbe fogadott gyerek az elmúlt évben örökölt az eredeti apja után. Lehet két apa után örökölni?
Az örökbefogadással az örökbe fogadott az örökbefogadó vér szerinti gyerekének státuszába kerül és az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl .
Az Önök esetében : mivel örökbefogadónak ( elhunyt férj) két vér szerinti és egy örökbefogadott gyermeke van, ezért utána a három gyermek fejenként egyenlő arányban örököl a túlellő házastársat i ide értve (négy egyenlő rész) ugyanis öröklési jog tekintetében semmiféle különbség nincs a vér szerinti és az örökbefogadott gyermek jogállása között.
Az örökbefogadás ugyanakkor nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Ez azt jelenti, hogy az örökbe fogadott gyermek nem csak örökbefogadó szülőtől és azok családjától, hanem vér szerinti rokonaitól is örökölhet, ezért válaszom: lehet két apa után örökölni.
A vidéki ház és garázs jogi helyzete un. ingatlan nyilvántartáson kívüli közös tulajdon is lehet függetlenül attól, hogy azok kizárólag az elhunyt férj nevén állnak.
Ha ezen ingatlanok házastársi életközösség alatti szerzemények – és nem az elhunyt férj ági (külön)vagyonai – Önnek joga van az ingatlanok felére igényt tartani –így a hagyaték tárgyai csak az ingatlanok 1 / 2 – 1 / 2 –ed tulajdoni hányadai lesznek és az öröklés is csak erre terjedhet ki. Ezt az igényét (hagyatéki hitelezői igény)kell érvényesíteni a hagyatéki eljárásban illetve vita esetén bíróság előtt.
Férjem szeptember 3.-án meghalt. Csak egy közösen vett panellakásunk, és egy 4 éves Suzuki gépkocsink van. Mindkettőnknek második házassága /29 éve/. Ki örökli a lakást és gépkocsit. Férjemnek 1 fia van.
Betegsége előtt 2013.-ban kézzel írt egy végrendeletet, melyet 2 tanúval aláíratott, saját kézzel írta. De nem került közjegyzőhöz.
Ebben a lakást és a gépkocsit rám hagyta, mivel fia méltánytalanná vált szerinte az örökségere, hiszem 3 gyermekét 5-ik éve mi neveljük, férjem volt a gyám és most én. Az én halálom esetén férjem 3 unokája örököljön, ezt kérte a végrendeletében.
Figyelembe veszik-e a végrendeletet, ha nem akkor ki örökli a lakást és a kocsit? Más vagyontárgyunk nincs.
A hagyatéki eljáráshoz csatolni kell a végrendeletet,melyet a közjegyző – annak érvényessége esetén – köteles figyelembe venni. A Ptk erről így rendelkezik:
7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) saját kezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják;
Ennek alapján az örökös Ön viszont a fiú mint másik örökös köteles részre jogosult, melyet pénzben kell kiadni – ha kéri. A köteles rész mértéke: a fiút annak harmada illeti meg, ami neki végrendelet hiányában mint törvényes örökösnek jutna.
Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A Ptk szerint kitagadás a következő esetekben lehetséges:
7:78. § [Kitagadási okok]
(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
Fontos tudni még, hogy a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja
továbbá a szülő olyan magatartása, amely a szülői felügyelet megszüntetésére adhat okot.
Nagypapám még él (90 éves), nagymamám már meghalt. A nagyszülői házban ezért nagypapámnak van fele része, édesanyámnak és nagynénémnek pedig egynegyed része. A nagynéném meghalt, neki van egy fia, ezért az ő részét a fia (unokatestvérem) fogja nemsokára örökölni.
A házban már egy ideje nem lakik senki, nagypapámat édesanyám gondozza nyár óta, unokatestvérem nem igazán foglalkozik a nagyapjával, csúnyán is viselkedik vele. A házat jó lenne eladni, de erre sem lesz hajlandó, viszont a kert gondozása szinte mindig édesanyámra vár. Egyszerűen nem lehet az unokatestvéremmel semmiben megegyezni.
Nagypapám nem akarja, hogy unokatestvérem örököljön utána a házból, ezt szeretné valahogy elrendezni. Én próbáltam utána olvasgatni az interneten, látom, hogy új Ptk. van, azt is olvasgattam. Ha végrendeletet írna nagypapám, akkor az unokája köteles részt kaphatna, ez a megoldás ezért nem jó.
Tartási szerződésre is gondoltunk, mert valójában tényleg ez van, ott lakik édesanyámmal együtt – külön bejáratú lakrészben -, de úgy olvastam, hogy van valamilyen két éves határ a szerződés után, hogy akkor bele kell számítani a hagyatékba, ezért ez sem jó.
Nagypapám az ajándékozást szeretné egyébként, megnéztem azt is, hogy ez mivel jár. Nem egészen pontosan értem az osztályra bocsátás című részt, de ha jól olvasom, akkor ez csak akkor van, ha anyukám is és unokatestvérem is örököl, vagyis ha nem lesz mit örökölni, akkor nincs. Ha viszont mind a ketten örökölnek valamit, mondjuk földet, akkor édesanyámnak nem kell hozzáadnia a házat a hagyatékhoz, mert a nagypapám nem úgy ajándékozza, hogy az hozzá legyen adva. Jól értelmezem?
Nem arról van szó, hogy nagypapám az unokáját ki akarná semmizni, sok pénzt adott már neki, többször sajnos át is vágta, amikor még régebben közel laktak a nagynénémékkel, de sajnos olyan viselkedést tanúsít, hogy nagypapám úgy érzi, nem érdemli meg.
Kérem szíveskedjen válaszolni, hogy az ajándékozás-e a legjobb megoldás, ha nem szeretnénk, hogy édesanyámat perelje vagy zaklassa a későbbiekben. Ha mégis az osztályra bocsátást kellene alkalmazni, akkor nem lenne-e célszerűbb, ha testvéremre és rám ajándékozná a nagypapám a házat? (Mert ezt is emlegeti.)
Nagypapa halála esetén az örökösök Édesanya és testvére. Az unoka nem törvényes örökös. (csak ha Édesanya és testvére is elhalálozik). Ha Édesanyára ajándékozással átruházódik Nagypapa fél ingatlantulajdona – az ingatlan nem lesz hagyaték tárgya Nagypapa halálakor. Ugyanez a helyzet ha testvérére vagy Önre ajándékozná a nagypapa a házat. Köteles részt csak Édesanya testvére kérhet belőle (ha 10 éven belül hal meg Nagypapa).
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Fontos szabály hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Osztályos egyezséget csak örökösök köthetnek és sem Ön sem Unokatestvér nem törvényes örökös.
1. Földet, erdőt, mezőt örökölhet-e a leszármazott nélkül elhunyt örökhagyó testvérének unokája, ha egyébként nem számít földművesnek?
A törvényes öröklés rendje szerint a törvényes örökös megörökölheti a termőföldet, minden korlátozás nélkül.
Mivel az öröklési rendben előrébb állók is vannak, mint törvényes örökösök, ezért az unoka nem örökölhet.
2. Ha több örökös van, és osztályos egyezséget kívánnak kötni, lemondhat-e ezzel párhuzamosan az egyik örökös a gyerekei részére az örökségéről?
Osztályos egyezséget örökösök köthetnek egymással. A lemondás a hagyatéki eljárásban visszautasításnak minősül. A visszautasító ez által megszűnik örökös lenni, így osztályos egyezséget nem köthet. Vagy visszautasít, vagy osztályos egyezséget köt.
3. Osztályos egyezség szándéka esetén az egyik örököst képviselheti-e meghatalmazás esetén gyermeke?
Igen. Közeli hozzátartozó meghatalmazottként eljárhat.
Nagybátyám házából a testvéremmel 1/4-1/4 részt örököltünk, nagynéném 2/4 részt. A nagynéném most meghalt, férjével 1 éve házasodtak össze. Gyermekük nincs. A nagynéném részét a férje örökli?
Mivel a házat nem lakta senki, akkor így erre haszonélvezet nem jár ugye?
Ha leszármazó és szülő nincs a házastárs egyedül örököl. Önök a házastárssal kerülnek tulajdonközösségbe- haszonélvezet nem lesz.
