öröklési illeték címkével jelölt bejegyzések

Milyen költségekre számíthatok örökösként?

Share Button

Hagyatéki eljárásban pénzt (kincstári takarékjegy, takarékszövetkezeti kamatjegy, banki számla )örököltem. A közjegyzői eljárás illetékét kifizettem, van-e adó (Szja) kötelezettségem és ha igen mennyi százalék?

Olyan örökösök, akik nem közeli hozzátartozók öröklési illetéket fizetnek. A közeli hozzátartozók és a testvér illetékmentesen örökölnek. Sem a közeli hozzátartozóknak , sem egyéb örökösöknek SZJA fizetési kötelezettsége – az öröklés miatt – nem keletkezik .

Ha az öröklés tárgya ingatlan és az örökös azt továbbértékesíti – többért, mint amennyiért örökölte – akkor kell csak SZJA-t fizetnie a pozitív különbözet után, feltéve, hogy az örökléstől számított öt év nem telt el.

Mennyi az öröklési illeték oldalági öröklés esetén?

Share Button

Ha oldal ági rokon Ausztriából örököl ingó és ingatlant, Ausztriában vagy Magyarországon adózik, vagy illetékezik?

Ha Ausztriában, milyen mértékben, ha Magyarországon, akkor milyen nagyságú az fizetési kötelezettség?

2015 augusztus 17-e után induló hagyatéki eljárásoknál az új szabályok szerint megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás.

Korábban a magyar örökséget magyar közjegyző, míg az osztrákot osztrák hatóság adta át.

Az egységes hagyatéki eljárás mindig abban az országban zajlik, ahol az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye volt.

Az adózást is ez határozza meg.

Ha a hagyaték átadására Magyarországon kerül sor, az öröklési illeték mértéke oldalági rokon esetén 18 %, ami alól kivételt képez a lakóingatlan örökség. Lakóingatlan oldalági öröklése esetén az öröklési illeték mértéke 9 %

Az osztrák adójogról osztrák ügyvéd tud felvilágosítást adni.

Hogyan biztosítható, hogy végrendeletem akaratom szerint teljesüljön?

Share Button

Van egy tehermentes lakásom és egy élettársam. Gyermekem nincs, szüleim meghaltak. Szeretném, ha halálom esetén az élettársam haszonélvezője lenne. Az ő halála esetén Csehországban élő unokaöcséimre szeretném hagyni a lakást. Erről végrendeletet készítek.

Ők kettős állampolgárok, mindketten Magyarországon születtek. Hol és mennyi öröklési adót kell fizetniük? Mi a legegyszerűbb módja az öröklésük átvételére, tekintettel arra, hogy nem tudnak magyarul. Hogy bonyolítsam le ezt az végrendelkezési és öröklési ügyet?

Haszonélvezetet már életében is juttathat élettársának, de végrendeletileg is megteheti ezt. Ha még az Ön életében alapítanak haszonélvezetet , akkor az élettárs illetéket fizet.

Ennek  mértéke az Illetéktörvény 72.§-a szerint számított haszonélvezeti  érték 4 %-a. Pl. 20 MFt értékű ingatlan esetében, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb, akkor a haszonélvezet értéke 4 MFt és az illeték 160.000.- Ft.

Ha az örökösök magyar állampolgársággal is rendelkeznek – lakástulajdon öröklése esetén 9 % mértékű öröklési illetéket fizetnek Magyarországon.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösei öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Nem egyenes ági hozzátartozó öröklése esetén milyen illetékvonzattal kell számolni?

Share Button

Nem egyenes ági rokonom minden vagyonát közjegyző által hitelesítve, végrendelkezésében rám hagyta. Ez lakóingatlan, gépkocsi, készpénz.

A készpénz bankszámlán van, az ő meghatalmazásával én is hozzáférhetek.

Az ő elhalálozásával, a fent említett tételekre milyen illetéket kell majd fizetnem? Vagy esetleg van e olyan másik fajta szerződés, ami kedvezőbb az illetékfizetési szempontból?

Nem egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás minden eseten illetékvonzattal jár.

Csupán a mérték különböző. Általában 4 % a vagyonszerzési illeték mértéke (eltartási szerződés, adásvétel). Ajándékozásnál és öröklésnél a mérték 9 % ha lakóingatlanról van szó és 18% ha nem (gépjármű, készpénz).

Kell-e lakásvásárlás után illetéket fizetni, és ha igen, mennyit?

Share Button

Édesapám 2012. 12. hóban örökölt egy lakást, amely után az örökösödési illetéket megfizette. 2015. júniusában eladásra került a ingatlan, ami után az adásvételkor úgy tájékoztatott az ügyvéd, hogy a különbözet után kellene illatéket fizetni, de az eladás költségeit levonva ( ingatlanközvetítő díj, energetikai tanúsítvány, számlákkal igazolva). Mivel ezen összegek meghaladják az illeték költségét, így mentesül ez alól.

Most, 2015. júliusában Édesapám vásárolni szándékozik egy lakást, amit a testvéremnek, egyenesági rokonának ajándékoz. Azt már az oldalán megtudtam, hogy ez az ajándékozás illetékmentes. A kérdésem: Kell-e Édesapámnak a lakásvásárlás után illetéket fizetni és ha igen mennyit?

Örökölt ingatlan eladása után nem illetéket, hanem SZJA-t kell fizetni, de csak akkor ha 5 éven belül történik az eladás és  van pozitív értékkülönbözet.

Az értékkülönbözet, mint adóalap csökkenthető az eladás költségeivel és a szerzés, azaz az öröklés illetékével.

Ha így is marad értékkülönbözet, a maradék 16 %-át kell jövedelemadóként megfizetni, de ez is csökkenthető bizonyos %-al,amely % -ot az öröklés és az eladás éve között eltelt idő határoz meg.

Ha a lakóingatlan eladása és az újabb lakóingatlan vétele között 1 évnél rövidebb idő telik el, csak az eladás érték és a vételi érték pozitív különbözete után kell 4 % mértékű vagyonszerzési illetéket fizetni.

A megvásárolt lakóingatlan közeli hozzátartozónak történő ajándékozása esetén 9 % ajándékozási illetéket fizetni nem kell.

Van-e mód utólag visszautasítani az örökséget az állam javára?

Share Button

A férjem halála után a lányom megörökölt tőle 5db földterületet a férjem szülőföldjén. A hagyatéki eljárásnál a közjegyző hölgy felajánlott, hogy mivel ezeknek a földeknek szinte semmi értékük nincsen így átruházhatjuk az államra.

Akkor úgy döntöttünk, hogy mivel sógorom a földek másik felének az örököse nem ruházzuk át a mi részünket az államra. A napokban megkaptuk a földek után fizetendő illetékről a csekket.

Mivel a férjem halála után a rokoni kapcsolatot nem igazán tartjuk úgy döntöttünk, hogy a lányom ráeső részét átruházzuk az államra.

Lehetséges-e hagyatéki tárgyalás után és ha az államra átruházzuk a ránk eső részt be kell-e fizetnünk az illetéket?

A hagyatéki eljárás során lehetőség van az örökség visszautasítására.

Ha minden örökös visszautasítja az örökséget, a Magyar Állam örököl. Mivel a leírtak alapján megállapítható, hogy az örökség nem került visszautasításra, ezért utóbb erre mód nincs.

Javaslom, értékesítsék a földeket, és a befolyó vételár fedezetet biztosíthat a költségeikre.

Öröklési illeték

Share Button

 Ha  azt szeretném, hogy a gyermekem örököljön, akkor ebben az esetben  van-e illeték fizetési kötelezettség az ilyen jellegű örökség után?

1990. évi XCIII. törvény  ( az illetékekről) 16.§. (1.) bek i) pontja  szerint  az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész mentes öröklési illetékfizetés alól.

 

 

 

 

 

Az öröklési illeték mértéke

Share Button

2013-ban meghalt édesanyám. Az lakában amiben lakott, fele-fele arányban voltunk tulajdonosok.

A hagyaték alá eső 1/2 részt a hagyatéki tárgyaláson átengedtem ingyenesen az élettársam részére. Az 1/2-d rész értéke 2 millió Ft.

Kérdésem, hogy kell -e illetéket fizetnie az élettársamnak, illetve a 2014-es adóbevallásban kell-e szerepeltetni?

2013 január 1-től értékhatár megállapítása nélkül öröklési illeték mentes az egyenes ági rokonok öröklése, az egyenesági örökösök öröklése, és a házastársé.

Minden más nem örökösnek ingyen átengedett (átadott, megegyezett) hagyatéki tárgy után illetéket kell fizetni.

Az ajándékozási illeték mértéke lakás esetén 9 %, nem lakás estén 18 %. Adóbevallásban csak jövedelemszerzést kell szerepeltetni, öröklést, ajándékozást nem

 

Mennyi öröklési illetéket kell fizetnem, ha nagybátyámtól örökölök?

Share Button

Öröklési szerződést kötöttem a nagybátyámmal, aki elhalálozott.

Rám hagyott egy kertes házat és értékpapírt. Olvastam már minden félét de nem tudom, hogy mennyi illetéket kell fizetnem?

Ha az örökhagyó 2014-ben halt meg, úgy a fizetendő illeték mértéke a hagyatéki eljárásban megállapított érték (adó és értékbizonyítvány) 4 %-a.

3 / 4 oldal1234