öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Hogyan alakul az öröklési rend?

Share Button

Édesanyám több éve meghalt, halála után édesapám az önkormányzattól megvásárolta a lakást, amiben él/éltek.

Édesanyám első házasságából született gyermekét és engem közösen neveltek, de nem ebben a lakásban, mivel ekkor már felnőttek voltunk. Kérdésem, hogy édesapám halála esetén hogy alakul az öröklés?

A törvényes öröklésre a vér szerinti gyermek jogosult. A nevelt gyermek csak akkor, ha őt az örökhagyó örökbe fogadta.

Megfosztható-e egy örökös a köteles résztől?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy a köteles rész mikor nem jár, illetve hogyan zárható ki valaki az örökségből?

Az örökhagyó rendelkezhet e arról, hogy örökösei az örökölt ingatlant nem adhatják el mondjuk 35 évig, így megvédve a megjelölt örököst a nem kívánt örökös kötelesrész kifizetési követelése felől?

Köteles résztől egy örököst megfosztani kitagadással lehet vagy öröklési, tartási szerződés kötésével. Ez utóbbi kettő esetében szükséges legalább 2 évnek eltelnie a szerződéskötés és a halál eset között.

A köteles részt általában pénzben kell kiadni, ezért az olyan végrendeleti intézkedés, hogy az ingatlan 35 évig nem adható el nem akadálya a köteles rész igény érvényesítésnek.

 

Milyen módon rendezhetem el előre örökségemet végakaratom szerint?

Share Button

Idős koromra tekintettel szeretném rendezni hagyatéki ügyeimet. Nekem nincs gyermekem, szülő és nagyszülő sem él már, csak testvéreim. Férjemnek van egy idősebb gyermeke, aki már rég nem velünk lakik.

Férjemmel kezdettől fogva az ő tulajdonában levő lakásban élünk. Házasságkötésünk előtt egyik testvéremmel közösen vettünk egy lakást 1/2-1/2 tulajdoni arányban.

Szeretném, ha többi testvérem örökölné utánam a lakásom fél tulajdonrészét.

1. kérdésem, hogy a testvéremmel közös lakás után örököl-e a férjem, illetve a gyermeke, haszonélvezeti illeti-e őt, vagy testvéreim öröklik-e utánam a lakást?

2. Amennyiben nem testvéreim öröklik, férjem örökségről való lemondása megoldást jelent-e? Ha igen, hogyan kell az örökségről szabályosan lemondania, pl. szükséges-e ügyvédi ellenjegyzés?

3. Amennyiben ezek nem jelentenek megoldást, köthetek-e több testvéremmel eltartási szerződést?

A házastárs  halála esetén a túlélő házastárs az új PTK szerint örökös. Haszonélvezetet nem örököl  azon a lakáson melyet  a halál bekövetkezte előtt közösen nem laktak.

Az örökös még örökhagyóval – annak életében – lemondhat az örökségéről. Ezt a nyilatkozatot javaslom közjegyző előtt tegyék meg,de magánokiratban is tehető.

Másik megoldás  hogyha  szeretné, ha többi testvére örökölné Ön  után a lakása fél tulajdonrészét, hogy  még életében  adásvétellel átruházza rájuk az 1 / 2 –ed tulajdoni jogát és fenntartja arra a saját haszonélvezeti jogát. Így nem lesz a hagyaték tárgya a fél  ingatlan.

Köthet eltartási  vagy öröklési szerződést is a testvérekkel de ettől számított   két éven belül bekövetkező halála esetén a  túlélő házastárs köteles részre lesz jogosult. Ez utóbbi két szerződés csak ügyvéd vagy közjegyző előtt tehető.

Ki jogosult köteles részre?

Share Button

2009. szeptemberében az egyik unokának ajándékozták a nagyszülők a lakásukat. Akkor 10.000.000 ft-ra becsülték az értékét. 2012. januárban halt meg az utolsó nagyszülő, mint utolsó örökhagyó.

Kinek járhat köteles rész és mennyi az összege a köteles résznek? A nagyszülők 2 gyereke, illetve haláluk után azok házastársai igényelhetik a köteles részt?

A régi PTK. szerint a köteles rész mértéke a törvényes örökrész fele. A hagyatéki eljárásban lehet köteles részt igényelni. Köteles rész igényre alapul szolgálhat az örökhagyó halálát megelőző 15 évnél régebben juttatott ajándék értéke.

Csak törvényes örökös igényelhet köteles részt, annak házastársa nem .

 

Elhunyt szülő után automatikusan örököl-e gyermeke?

Share Button

Férjem még gyermek volt mikor szülei elhunytak. Anyai ágról a nagymama lett a gyámja, ők neveltek fel.

15 évvel ezelőtt, a férjem pénzt adott a nagymamának, hogy az akkor állami tulajdonú lakást megvásárolja.

Mi ez után eljöttünk otthonról. 1 évvel ezelőtt a lakás el lett adva, és másik lakást vettek belőle, aminek a nagymama a tulajdonosa de a férjem elhunyt édesanyjának a testvére a haszonélvezője.

Kérdésem: Hány százalékban jogosult a férjem az (elhunyt édesanyja után) az örökségre, ha egyáltalán jogosult?

 

A magyar öröklési jog szerint  – ha nagymama halálakor az ingatlan még a nevén lesz – az unoka és a nagynéni fele-fele arányban örökli az ingatlant ( ha más örökös nincs ), ezért pert sem kell indítani, mert magyar közjegyző adja át automatikusan a hagyatékot.

Ha nagymama a haszonélvezőnek átadja az ingatlan tulajdoni jogát, a fenti szabályok nem valósulhatnak meg.

A 15 éve adott pénzt ebben az esetben peren kívül érdemes visszakérni nagymamától vagy arra kérni, hogy ennek fejében az Ön férjére ajándékozzon megfelelő ingatlan részt. Magyarországon az ilyen ajándék illetékmentes.

Hogyan biztosítható, hogy végrendeletem akaratom szerint teljesüljön?

Share Button

Van egy tehermentes lakásom és egy élettársam. Gyermekem nincs, szüleim meghaltak. Szeretném, ha halálom esetén az élettársam haszonélvezője lenne. Az ő halála esetén Csehországban élő unokaöcséimre szeretném hagyni a lakást. Erről végrendeletet készítek.

Ők kettős állampolgárok, mindketten Magyarországon születtek. Hol és mennyi öröklési adót kell fizetniük? Mi a legegyszerűbb módja az öröklésük átvételére, tekintettel arra, hogy nem tudnak magyarul. Hogy bonyolítsam le ezt az végrendelkezési és öröklési ügyet?

Haszonélvezetet már életében is juttathat élettársának, de végrendeletileg is megteheti ezt. Ha még az Ön életében alapítanak haszonélvezetet , akkor az élettárs illetéket fizet.

Ennek  mértéke az Illetéktörvény 72.§-a szerint számított haszonélvezeti  érték 4 %-a. Pl. 20 MFt értékű ingatlan esetében, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb, akkor a haszonélvezet értéke 4 MFt és az illeték 160.000.- Ft.

Ha az örökösök magyar állampolgársággal is rendelkeznek – lakástulajdon öröklése esetén 9 % mértékű öröklési illetéket fizetnek Magyarországon.

Örökség visszautasítása esetén érvényesíthető-e a temetési költség?

Share Button

Kisnyugdíjas anyósom testvére meghalt. Halálakor nyugdíjasházban élt, nagyságrendileg 200 000 Ft vagyona volt bankszámlán és a készpénzben a nyugdíjasház pénztárában valamint állítólag több százezer forintos bankhitel tartozása volt halálakor. Fia már nem él de van egy unokája akivel sem ő sem mi semmiféle kapcsolatot nem tartunk de feltételezzük, hogy vissza fogja utasítani az örökséget (mert az voltaképpen tartozás).

A temetési költségeket kisnyugdíjas anyósom helyett mi fizettük (mindenről kértünk számlát az anyósom nevére). Ha felmerül a kérdés akkor természetesen anyósom is vissza fogja utasítani az örökséget.

Kérdésem, hogy az anyósom testvére után maradt csekély készpénzből – ha az örökséget visszautasítja – anyósom megkaphatja-e a temetés számlákkal igazolt költségeit vagy egyből a banki tartozás részbeni kiegyenlítésére fordítódik ez az összeg.

Ha visszakaphatjuk a pénzt akkor hogyan kell ezt anyósom helyett – meghatalmazással – intéznünk? A halotti anyakönyvi kivonat nálunk van lévén a temetést mi intéztük.

Az örökség visszautasítását úgy kell értelmezni, hogy minden tekintetben az az örökös, aki visszautasít, kimarad a hagyatéki eljárásból, és az örökségből.

Fontos tudni, ahogy visszautasítás esetén a Magyar Állam csak abban az esetben lesz az örökös, ha az örökséget minden örökös visszautasítja, ide értve a visszautasító örökös gyermekét, annak gyermekét, stb.

A fent írtak miatt a temetési költséget a visszautasító örökös érvényesíteni sem tudja.

Hogyan örökölhet a kiskorú a nagyszülő után?

Share Button

Édesanyám elhunyt, édesapámmal van nekik közös lakásuk. Egyedüli gyermek vagyok. Édesapámmal leszeretnénk mondani az öröklésről a fiam javára aki még kiskorú. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Kérdésem, hogy van erre lehetőség, hogyan tudjuk ezt megoldani?

Ha a hagyatéki eljáráson az örökös az örökséget visszautasítja, a leszármazó örököl.  Édesapa visszautasítása révén Ön az örökös, míg az Ön visszautasítása révén a  gyermeke.

 

Hogyan igényelhető a köteles rész?

Share Button

Ajándékozás után jár-e köteles rész? Édesanyámnak jár-e anyja után köteles rész, ha azt ő még életében elajándékozta-nem neki- (1999-ben történt az ajándékozás, 2014-ben a halálozás)? Ha jár, hogyan lehet kérni, kifizettetni? Mi történik, ha nem akarják kifizetni?

A köteles rész alapjába az ingyenesen az örökhagyó által adott dolgot be lehet számíttatni. Ezt a hagyatéki eljárás során annak az örökösnek lehet kérnie. Az eljáró közjegyző jogosult megállapítani -a tényállás tisztázása után-, hogy az ajándék beszámít-e a köteles rész alapjába, vagy sem.A régi ptk. szerint a beszámítási határidő 15 év volt, míg az új ptk. ezt lerövidítette 10 évre.

 

 

Hogyan biztosíthatom azt, hogy végrendeletem mindenképp figyelembe vegyék hagyatékom átadásánál?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy ha a végrendeletemet készítő ügyvéd hamarabb elhalálozik, mint én,és esetleg nincsen utódja aki tovább viszi az ügyleteit, akkor ki fogja halálom esetén a végrendeletet végrehajtani?

Az ügyfél kérésére van lehetőség a már elkészült végrendeletet a Magyar Ügyvédi Kamara végrendeleti nyilvántartásába letétbe helyezni. Ennek költsége  5000 Ft. Mivel a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző minden esetben megkeresi a nyilvántartást az esetleges végrendeletek beszerzése végett, így Ön biztos lehet abban, hogy a végrendelet érvénybe lép.

A végrendelet minimum egy példányát az okiratot szerkesztő köteles a végrendelkezőnek kiadni. A végrendelkező általában a végrendeletről annak egy példányának átadásával értesíti a végrendeleti kedvezményezettet. Ha a végrendeleti nyilvántartásba a végrendelet nincs letétbe helyezve, akkor az örökös dolga, -és nem az okiratot szerkesztő ügyvédé-, hogy intézkedjen a végrendelet hagyatéki eljárásba való bekerülése végett. Ha a megszűnt ügyvédnek nincs ismert jogutódja, az illetékes ügyvédi kamaránál lehet érdeklődni a megszűnt ügyvéd által készített korábbi dokumentumok iránt.

 

10 / 29 oldal« Első...89101112...20...Utolsó »