öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Ki jogosult köteles részre?

Share Button

2009. szeptemberében az egyik unokának ajándékozták a nagyszülők a lakásukat. Akkor 10.000.000 ft-ra becsülték az értékét. 2012. januárban halt meg az utolsó nagyszülő, mint utolsó örökhagyó.

Kinek járhat köteles rész és mennyi az összege a köteles résznek? A nagyszülők 2 gyereke, illetve haláluk után azok házastársai igényelhetik a köteles részt?

A régi PTK. szerint a köteles rész mértéke a törvényes örökrész fele. A hagyatéki eljárásban lehet köteles részt igényelni. Köteles rész igényre alapul szolgálhat az örökhagyó halálát megelőző 15 évnél régebben juttatott ajándék értéke.

Csak törvényes örökös igényelhet köteles részt, annak házastársa nem .

 

Elhunyt szülő után automatikusan örököl-e gyermeke?

Share Button

Férjem még gyermek volt mikor szülei elhunytak. Anyai ágról a nagymama lett a gyámja, ők neveltek fel.

15 évvel ezelőtt, a férjem pénzt adott a nagymamának, hogy az akkor állami tulajdonú lakást megvásárolja.

Mi ez után eljöttünk otthonról. 1 évvel ezelőtt a lakás el lett adva, és másik lakást vettek belőle, aminek a nagymama a tulajdonosa de a férjem elhunyt édesanyjának a testvére a haszonélvezője.

Kérdésem: Hány százalékban jogosult a férjem az (elhunyt édesanyja után) az örökségre, ha egyáltalán jogosult?

 

A magyar öröklési jog szerint  – ha nagymama halálakor az ingatlan még a nevén lesz – az unoka és a nagynéni fele-fele arányban örökli az ingatlant ( ha más örökös nincs ), ezért pert sem kell indítani, mert magyar közjegyző adja át automatikusan a hagyatékot.

Ha nagymama a haszonélvezőnek átadja az ingatlan tulajdoni jogát, a fenti szabályok nem valósulhatnak meg.

A 15 éve adott pénzt ebben az esetben peren kívül érdemes visszakérni nagymamától vagy arra kérni, hogy ennek fejében az Ön férjére ajándékozzon megfelelő ingatlan részt. Magyarországon az ilyen ajándék illetékmentes.

Hogyan biztosítható, hogy végrendeletem akaratom szerint teljesüljön?

Share Button

Van egy tehermentes lakásom és egy élettársam. Gyermekem nincs, szüleim meghaltak. Szeretném, ha halálom esetén az élettársam haszonélvezője lenne. Az ő halála esetén Csehországban élő unokaöcséimre szeretném hagyni a lakást. Erről végrendeletet készítek.

Ők kettős állampolgárok, mindketten Magyarországon születtek. Hol és mennyi öröklési adót kell fizetniük? Mi a legegyszerűbb módja az öröklésük átvételére, tekintettel arra, hogy nem tudnak magyarul. Hogy bonyolítsam le ezt az végrendelkezési és öröklési ügyet?

Haszonélvezetet már életében is juttathat élettársának, de végrendeletileg is megteheti ezt. Ha még az Ön életében alapítanak haszonélvezetet , akkor az élettárs illetéket fizet.

Ennek  mértéke az Illetéktörvény 72.§-a szerint számított haszonélvezeti  érték 4 %-a. Pl. 20 MFt értékű ingatlan esetében, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb, akkor a haszonélvezet értéke 4 MFt és az illeték 160.000.- Ft.

Ha az örökösök magyar állampolgársággal is rendelkeznek – lakástulajdon öröklése esetén 9 % mértékű öröklési illetéket fizetnek Magyarországon.

Örökség visszautasítása esetén érvényesíthető-e a temetési költség?

Share Button

Kisnyugdíjas anyósom testvére meghalt. Halálakor nyugdíjasházban élt, nagyságrendileg 200 000 Ft vagyona volt bankszámlán és a készpénzben a nyugdíjasház pénztárában valamint állítólag több százezer forintos bankhitel tartozása volt halálakor. Fia már nem él de van egy unokája akivel sem ő sem mi semmiféle kapcsolatot nem tartunk de feltételezzük, hogy vissza fogja utasítani az örökséget (mert az voltaképpen tartozás).

A temetési költségeket kisnyugdíjas anyósom helyett mi fizettük (mindenről kértünk számlát az anyósom nevére). Ha felmerül a kérdés akkor természetesen anyósom is vissza fogja utasítani az örökséget.

Kérdésem, hogy az anyósom testvére után maradt csekély készpénzből – ha az örökséget visszautasítja – anyósom megkaphatja-e a temetés számlákkal igazolt költségeit vagy egyből a banki tartozás részbeni kiegyenlítésére fordítódik ez az összeg.

Ha visszakaphatjuk a pénzt akkor hogyan kell ezt anyósom helyett – meghatalmazással – intéznünk? A halotti anyakönyvi kivonat nálunk van lévén a temetést mi intéztük.

Az örökség visszautasítását úgy kell értelmezni, hogy minden tekintetben az az örökös, aki visszautasít, kimarad a hagyatéki eljárásból, és az örökségből.

Fontos tudni, ahogy visszautasítás esetén a Magyar Állam csak abban az esetben lesz az örökös, ha az örökséget minden örökös visszautasítja, ide értve a visszautasító örökös gyermekét, annak gyermekét, stb.

A fent írtak miatt a temetési költséget a visszautasító örökös érvényesíteni sem tudja.

Hogyan örökölhet a kiskorú a nagyszülő után?

Share Button

Édesanyám elhunyt, édesapámmal van nekik közös lakásuk. Egyedüli gyermek vagyok. Édesapámmal leszeretnénk mondani az öröklésről a fiam javára aki még kiskorú. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Kérdésem, hogy van erre lehetőség, hogyan tudjuk ezt megoldani?

Ha a hagyatéki eljáráson az örökös az örökséget visszautasítja, a leszármazó örököl.  Édesapa visszautasítása révén Ön az örökös, míg az Ön visszautasítása révén a  gyermeke.

 

Hogyan igényelhető a köteles rész?

Share Button

Ajándékozás után jár-e köteles rész? Édesanyámnak jár-e anyja után köteles rész, ha azt ő még életében elajándékozta-nem neki- (1999-ben történt az ajándékozás, 2014-ben a halálozás)? Ha jár, hogyan lehet kérni, kifizettetni? Mi történik, ha nem akarják kifizetni?

A köteles rész alapjába az ingyenesen az örökhagyó által adott dolgot be lehet számíttatni. Ezt a hagyatéki eljárás során annak az örökösnek lehet kérnie. Az eljáró közjegyző jogosult megállapítani -a tényállás tisztázása után-, hogy az ajándék beszámít-e a köteles rész alapjába, vagy sem.A régi ptk. szerint a beszámítási határidő 15 év volt, míg az új ptk. ezt lerövidítette 10 évre.

 

 

Hogyan biztosíthatom azt, hogy végrendeletem mindenképp figyelembe vegyék hagyatékom átadásánál?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy ha a végrendeletemet készítő ügyvéd hamarabb elhalálozik, mint én,és esetleg nincsen utódja aki tovább viszi az ügyleteit, akkor ki fogja halálom esetén a végrendeletet végrehajtani?

Az ügyfél kérésére van lehetőség a már elkészült végrendeletet a Magyar Ügyvédi Kamara végrendeleti nyilvántartásába letétbe helyezni. Ennek költsége  5000 Ft. Mivel a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző minden esetben megkeresi a nyilvántartást az esetleges végrendeletek beszerzése végett, így Ön biztos lehet abban, hogy a végrendelet érvénybe lép.

A végrendelet minimum egy példányát az okiratot szerkesztő köteles a végrendelkezőnek kiadni. A végrendelkező általában a végrendeletről annak egy példányának átadásával értesíti a végrendeleti kedvezményezettet. Ha a végrendeleti nyilvántartásba a végrendelet nincs letétbe helyezve, akkor az örökös dolga, -és nem az okiratot szerkesztő ügyvédé-, hogy intézkedjen a végrendelet hagyatéki eljárásba való bekerülése végett. Ha a megszűnt ügyvédnek nincs ismert jogutódja, az illetékes ügyvédi kamaránál lehet érdeklődni a megszűnt ügyvéd által készített korábbi dokumentumok iránt.

 

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösök öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Ki örököl a szülő testvére után?

Share Button

Meghalt keresztanyám, édesapám húga. Ha nem hagyott végrendeletet, ki örököl utána? Férje meghalt, gyerek nincs. Összesen két testvér van, meg én.

Ha az örökösök közül csak a testvérek élnek, azok egyenlő arányban örökölnek.

Érvényesíthető-e hagyatéki hitelezői igény póthagyatéki eljárásban?

Share Button

2014.november elején testvérem elhunyt. Velem(húga) és édesanyjával élt egy lakásban. 2005-ben azonban a házbeli tulajdoni részét(1/6-od rész) rám hagyta ügyvédek előtt készített szerződésben, hogy fia nem kapjon semmit halála esetén.

A hagyatéki tárgyalás során a vagyonleltárban a ház nem került említésre, hiszen nem volt testvérem tulajdonában, így a temetési költségeket én álltam és nem is kértem, hogy fia ezt megtérítse nekem.

A tárgyalás után nagyjából fél évvel a gyermeke a köteles rész alapján tőlem követeli az 1/6-od rész 1/3-ad részét. Haa tudtam volna erről a hagyatéki tárgyalás idején, akkor kértem volna, hogy fizesse vissza nekem a temetési költségeket, hiszen ha nem teljesül testvérem akarata, és fia mégis örököl, akkor mint örökös állja is a temetés költségeit. Mit lehetne tenni ilyen esetben?

A köteles részt kizáró szerződések a 10 éven túli ajándékozási szerződés, az öröklési szerződés, az eltartási szerződés és az adásvételi szerződés.

Az új PTK szerint az öröklési és a tartási szerződés esetében további feltétel, hogy annak megkötését követően örökhagyó még legalább 2 évig éljen.

Amennyiben Ön ajándékozási szerződést kötött 2005. évben a testvérével, úgy az ajándék értékét a köteles részre jogosult kérheti a köteles rész alapjába beszámítani.

Az esetlegesen induló póthagyatéki lejárásban jelentse be hagyatéki hitelezői igényt a temetési költség vonatkozásában.

Javaslom, hogy az ügy bonyolultsága miatt jogi képviselettel is rendelkezzen.

10 / 28 oldal« Első...89101112...20...Utolsó »