öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Ügyvéd írhat -e alá végrendeletet mint tanú?

Share Button

Ügyvéd írhat -e alá végrendeletet mint tanú?

A végrendelet esetében a  tanúk közreműködésének az a rendeltetése, hogy egyrészt a végrendelkező személyazonosságát igazolják, másrészt pedig az örökhagyó aláírását hitelesítsék. Tanú lehet az ügyvéd. is.

Amennyiben az okiratszerkesztő ügyvéd végrendeleti tanúként is közreműködik, nem mellőzhető, hogy a végrendeletet a megfelelő helyen aláírja és e minősége magából az okiratból kitűnjön.

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa 3/2012. számú PJE határozata kimondja, hogy a  végrendelet tanújának az okiratot a rá jellemző, szokásos módon kell aláírnia.

A tanú aláírását sem neve kezdőbetűjének feltüntetése, sem olvashatatlan írásjel vagy a tanú ügyvédi bélyegzőjének használata nem pótolja. A tanú személyének magából az okiratból megállapíthatónak kell lennie. http://www.lb.hu/hu/joghat/32012-szamu-pje-hatarozat

 

Örököl-e a nevelt gyermek?

Share Button

2005-ben, közvetlenül házasságkötésünk előtt ügyvéd által házassági szerződést kötöttünk a férjemmel. Ebben tételesen fel vannak sorolva a különvagyonomhoz tartozó ingatlanok. Úgy mint egy lakóház 1/2-ed része, 4 db zártkerti ingatlan.

A férjemnek előző házasságából született két leánya. A szerződéskötéskor még kiskorúak voltak, őket együtt neveltük a szerződés szerint is. Időközben a lányok felnőttek, önállóak.

Közös kisfiúnk 3 éves lesz idén. Végrendelet nincs férjemmel, sem mással kapcsolatban.

Ha én esetleg meghalnék, ki hogyan örökölne utánam, ki kapna haszonélvezetet utánam valami után? Jelenleg édesanyám is él.

Az Ön halála esetén a közös gyermek az örököse és a férje – fele-fele arányban, feltéve hogy Ön édesanyja már nem él. A férjenek az utolsóként közösen lakott ingatlan Önt illető tulajdoni hányadára haszonélvezeti/özvegyi joga is keletkezik.

Nevelt gyermek nem örököl csak ha örökbefogadott.

Élettárs halála után örököl-e annak gyermeke a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapám 33-évig élt együtt az élettársával nem voltak bejegyezve mint élettárs a lakás az élettárs nevén van. Meghalt édesapám és szeretném megkérdezni hogy 33-év után öröklök-e valamit.

Törvényes öröklésre nem lehet számítani élettársi halálozáskor.Édesapa után olyan hagyatékot örökölhet amely nem az élettársa tulajdona pl. ingó dolgok úgymint bankszámlán levő pénz, autó bútor stb.

Jár-e köteles rész eltartási szerződés esetén?

Share Button

Édesapám 2016.04.06-án meghalt.2016.04.07.-én tudtam meg, hogy eltartási szerződést kötöttek Apuval 2-hónapja. A házaspár Apu gondját viselte,mi úgy tudtuk mindenért fizetett (receptkiváltásért, mosásért, mosogatásért, stb.)

Kérdésünk:jár-e nekünk köteles rész, vagy ne is pereskedjünk?

Két éven belül ha meghal az eltartott – kötelesrészt igényelhetnek az örökösök a hagyatéki eljárás során az illetékes közjegyzőnél.

Visszautasíthatom-e az örökséget, ha van tartozásom?

Share Button

Apukám meghalt és örököltem, de le szeretnék mondani az örökségről a testvérem javára, de van több milliós tartozásom egy bank fele.

Az örökös a hagyaték erejéig felel az örökhagyó tartozásiért. Ha Ön a hagyatékot nem fogadja el ( visszautasítja),  a soron  következő örökös örökli. A visszautasítás révén az örökséget megszerző nem felel az örökséget visszautasító tartozásaiért.

ha a testvér a visszautasítás után a következő örökös, akkor az Ön célja megvalósulhat.

Örökölnek-e a haszonélvező gyermekei?

Share Button

Élettársammal 5 éve úgy vettünk egy ingatlant, hogy mindketten eladtunk egy-egy lakást, majd banki kölcsönnel az új ingatlanban csak én szereztem tulajdonjogot, élettársam holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett.

Párom halála után az Ő gyermekei esetleg igényt tarthatnak-e a korábbi ingatlan miatt bármire is ?

Ha élettárs haszonélvezeti jog vevő volt,  halálával úgy szűnik meg ezen joga, hogy örökösei  nem követelhetnek Öntől semmit. Ha szerződéses haszonélvezeti jog alapítás történt, ugyanez irányadó.

Vélhetően az élettársi vagyonközösség és az élettársi külön vagyon új ingatlanba fordítását a felek azzal az akarattal tették, -ajándékozás mellett -, hogy így alakítsák jövőbeni élettársi közös vagyonukat.

Nem házas testvér halála esetén kinek adják át a hagyatékot, felmerül-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Örökösödési illetékkel kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől. Ketten voltunk testvérek, apám meghalt 1995-ben, anyukám él. Egy házban élt anyukám és az öcsém.Ez a ház az örökség tárgya, semmi más nincs.

Idén meghalt a testvérem, akinek a javára 1995-ben apám halála után lemondtam az apai részről a házat illetően.

Most vagyoni leltár miatt kell felkeresnem a hivatalt, de nem tudjuk eldönteni, hogyan legyen az örökség.  Anyukám természetesen benne lakik a házban. Valahogy úgy szeretnénk megoldani, hogy ne kelljen illetéket fizetni. Ebben kérném a tanácsát.

Ha a testvérnek van gyermeke, a gyermek örököl utána – illetékmentesen. Ha nincs édesanya az örökös- illetékmentesen.

Érvényes-e kézzel írott végrendelet?

Share Button

Édesapám irt egy végrendeletet, amiben rám hagyna mindent, de van egy testvérem is, akit kihagyott belőle. Az lenne a kérdésem, hogy mennyire támadható meg, ha csak otthon megírt a végrendelet ?  Van több nyomtatásban, más rokonoknál is. Így egyáltalán érvényes-e édesapám végrendelete?

Apa által írt és aláírt végrendelet érvényes lehet a hagyatéki eljárásban.Nyomtatás említése azt jelenti hogy nem apa írta a végrendeletet. Ebben az esetben két tanú is kell az érvényességéhez . Testvérének végrendelet esetében is jár a köteles rész .

Lehet-e részlegesen lemondani az örökségről?

Share Button

Több kisebb termőföld öröklése esetén lemondhatok-e az egyikről az állam javára úgy,  hogy egy fél lakásrész is érintett az öröklésben amit nyilván nem szeretnék elveszíteni? – hallottam már olyat is hogy ilyenkor ha az állam javára ajánlom fel , akkor a lakást is és minden mást visz egészben, nem csak az általam felajánlott földet – illetve olyat is hogy termőföldről, hozzá tartozó művelőeszközökről külön is le lehet mondani az állam javára ha nem foglalkozom életvitelszerűen mezőgazdasággal. – ha van több különálló földterület az egyikről külön lemondhatok az állam javára, vagy az összes földről kell akkor egyben. – vagy esetleg van más módja is valami fajta átengedésnek?

Lemondani öröklésről csak az örökhagyó életében lehet. Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

Halála után az öröklést vissza lehet utasítani. A visszautasítás az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni.

A visszautasítást csak teljes körűen lehet megtenni azaz nem lehet „csemegézni ” az öröklés tárgyai közül hogy ezt megtartom azt pedig nem. Ezen szabály  alól a termőföld kivétel.

Meddig terjed ki a helytállási kötelezettség örökölt tartozás esetében?

Share Button

A párom édesapja 6 éve elhunyt, és hátrahagyott egy 1/2 házrészt, egy autót és 5 hiteltartozást a 3 gyerekre, akikből az egyik akkor még kiskorú volt.

Az örökséget nem utasították vissza a ház miatt, viszont azóta már az állam tulajdonában van a ház, rokonok fizetik tovább a ház hitelét, az autót is elvitték a végrehajtók.

Igazából nem maradt semmije a 3 testvérnek, csak a tartozás, ami mostanra már legalább 6-7 millió forint lehet.

Az édesanya él, de külföldön, és nem fizeti a tartozásokat, amiket  néhai férjével vettek fel a házra, autókra,stb.

A gyerekek lettek az örökösök, de ők sem tudják fizetni. Sőt az egyiküknek már van 3 kiskorú gyereke.

A kérdésem: Ha a párom és testvérei nem fizetik a néhai apjuk tartozásait, ez átszállhat-e az ő gyerekeikre is? Ha a páromnak nincs a nevén semmilyen vagyontárgy, és lesz egy közös gyermekünk, akkor ő is örökölheti a nagyapja tartozását vagy visszautasíthatja?

Belekeveredhet-e a leendő gyermekünk ebbe az ügybe? Vagy lehet tenni már születésekor valamiféle lépést ez ellen?

Az örökség csak addig felel amíg terjed. Örökségen felül nem felel az örökös. A hitelezők nem kérhetnek többet, az örökös nem tartozik helytállni többel, mint az örökség értéke.

A vissza nem utasított örökségtől csak addig kell tartaniuk az örökösöknek, amíg az örökségük el nem fogy a hitelezők jogérvényesítése során.

11 / 25 oldal« Első...910111213...20...Utolsó »