öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Ági vagyon öröklése, ajándékozása

Share Button

Második házasságban élek 8 éve. Ezen házasságkötést megelőzően tulajdoni lapon 1/1 arányú saját tulajdonomban volt és van jelenleg is 1 db 60 m2-es társasházi lakás 1 db garázzsal, és  13 hektár szántó földterület szülői örökségből.

Jelen házasságomban 1/2 – 1/2 tulajdoni arányban közösen vásároltunk egy kertes házat jelenlegi férjemmel. Első házasságomból egy felnőtt fiam van, másodikból gyerek nem született.

Kérdéseim a következők:

1.A Jelen házasságba hozott saját tulajdonomból, ági vagyonomból örökölhet-e halálom esetén a férjem?

2. Ezen saját tulajdonaimra halálom esetén férjem özvegyi haszonélvezeti jogra vagy bármilyen más jogra  jogosult lesz-e?

3. Amennyiben halálom után bármire is jogosult lehetne a kizárólagos tulajdonaimat illetően, mit tehetek: végrendelkezhetek-e úgy, hogy csak a közösen szerzett ingatlanunkra korlátozódjon özvegyi joga, vagy házastársi haszonélvezeti joga, vagy még most írattassam-e át, és milyen formában fiamra a kizárólagos tulajdonaimat, mint csak Őt illető örökséget?

4. Amennyiben a fiamra ruházom át a tulajdonaimat holtomig tartó haszonélvezetem mellett, megmaradt-e még az illetékmentesség egyenesági örökös esetére?

5. Amennyiben bevezetésre kerülne városunkban is az ingatlanadó, ebben az esetben fizethetném-e én, mint haszonélvező, mivel már fiamnak is van saját ingatlana, és nem szeretném hogy emiatt Ő kerüljön idő előtt indokolatlanul nagy tehervállalásra.

Halála esetén az Ön  házastársát az ági vagyonon haszonélvezet illeti, melynek megváltása követelhető.(PTK 7:69 §) 

Az ági vagyont a házastárs akkor nem örökli, ha nincs leszármazó, és a jogosultak azt igénylik.

Javaslom ajándékozza gyermekének illetékmentesen- holtig tartó haszonélvezeti jogával.

Az ingatlanadót a haszonélvező fizeti. 

A 4. kérdését ha úgy kell értelmezni hogy egyenes ági öröklés illetékmentes – e ? A válaszom : igen. 

Haszonélvezettel terhelt hagyaték átadása

Share Button

Tegnap temettük el apukámat 51 éves volt, én 23 éves vagyok, férjezett kismama 9.hónapban.

Szüleim elváltak 2000-ben 10 évig voltak együtt, családi házunkat vidéken vettük annak idején apukám örökségéből.

Apukám újra házasodott 2004 ben,most júniusban lett volna 10 éve.

A mostani feleségével felvettek 2500 svájci frankos hitelt ami a házra van terhelve, de van sok bútor is illetve lakókocsi csónakmotor a házban. Az özvegy oda van bejelentkezve de az anyjánál van nagy részt mert nem jól voltak apámmal. A ház szinte ugyanaz minden bútor minden ami benne van, mint mikor anyukámmal éltünk ott, csak ki van festve.

Anyukám párját szeretném meghatalmazni hogy legyen ott helyettem a hagyatékin, kérdésem az hogy ilyen esetben mit tudunk tenni?

Én a férjemmel egy ismerős lakásában lakok ingyen a más bútorával. Hogy tudnék hozzá jutni a régi fényképekhez szekrénysoromhoz cuccaimhoz ami ott van?

Hogy tudnám azt elérni hogy ne semmizzen ki engem meg a születendő kislányom az özvegy? Nekem oda mikor lesz bejárásom? Én haza költözhetek? Apukám a kislányomra akarta íratni a házat de már nem élte meg….

Az új ptk szerint a volt házastárs özvegyi joga az utolsó közös lakásra, és annak összes berendezési tárgyára kiterjed.

Önnek választási lehetősége van, hogy örököl egy gyerekrészt az özveggyel együtt, de a hagyatéki terhekkel együtt (banki tartozás), vagy visszautasítja az örökségét, és ezáltal mentesül a hagyatéki terhek alól is.

Az ingatlan bútorzatának használatára az özvegy haláláig nem tarthat igényt.

Fontos tudni, ha Ön visszautasítja az örökséget, ami adott esetben tartozást is jelent, akkor az Ön gyermeke lép az Ön helyébe.

Ha a gyermek 18 éves lesz, saját jogán szintén visszautasíthatja az örökséget, ha kiskorú, a visszautasításhoz a gyámhivatal közreműködése is szükséges.

 

Milyen illetékkel, adóval kell számolnunk egyenes ági öröklés esetén?

Share Button

Egyenes ági örökléssel 2 édes testvéremmel együtt, szerezzük meg édesanyánk lakóingatlanának tulajdonjogát.

Ha jól értelmeztem a jogszabályokat, nincsen egyikünkre nézve sem öröklési illeték. Ez a vagyonszerzési illetéket is magában foglalja? És bejegyzési eljárási díj sem kerül majd felszámításra a földhivatalnál?

Ha ezt az ingatlant szeretnénk eladni, de nem egymás között, hanem egy teljesen független félnek, akkor keletkezik-e személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségünk?

Öröklési illetéket nem kell fizetniük, ez vonatkozik a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség kérdésére is.

6600 Ft földhivatali eljárási illetéket azonban meg kell fizetniük az ingatlanhagyaték jogerős átadását követően.

Ha értékesítik az örökölt ingatlant, – és többért, mint amennyi a hagyatéki eljárásban szereplő adó-érték bizonyítványban jelölt összeg-, a különbözet 15 %-ának megfelelő SZJA-t kell fizetniük az értékesítést követő év május 20. napjáig.

Amennyiben lakóház az ingatlan,  és az értékesítésig öt év eltelik az öröklést követően –SZJA mentesen adhatják el az örökölt ingatlant, bármennyi is lesz az eladási ár.

Apai örökség átadása régi és új PTK szerint

Share Button

Érdeklődni szeretnék, hogy hogyan alakul egy ház öröklése, tulajdonhányada a mi esetünkben. Édesapám halt meg.

A családi ház, amiben feleségével/édesanyámmal 40 éve csak apám nevén van bejegyezve. A ház kb 8-9M Ft-ot ér.

Édesapámnak 3 gyereke van, édesanyámnak 4. Ki az örökös és milyen arányban ebben az esetben? Végrendelet nincs.

Ha az elhalálozás március 15-e előtt történt, akkor a régi PTK szabályai irányadóak a hagyatéki eljárásban. Ez alapján a leszármazó vérszerinti gyerekek egyenlő arányban öröklik a hagyatékot a feleség haszonélvezeti jogával terhelten.

Ha a haláleset március 15-e után történt, az új PTK alkalmazandó az esetre, amikor is egy gyerekrészt  feleség is örököl a vérszerinti gyermekek mellett, de özvegyi joga korlátozottan csak a  közösen lakott utolsó lakóhelyre, és annak berendezési tárgyaira vonatkozik.

Örökség visszautasításának módja

Share Button

Külföldön élek férjemmel és kiskorú gyerekeinkkel. Mindannyian magyar állampolgárok vagyunk, de sem magyarországi lakcímmel sem magyar személyi igazolvánnyal nem rendelkezünk.

Szüleimmel és testvéremmel viszonyunk régen megromlott, évek óta nem tartjuk a kapcsolatot.

Néhány héttel ezelött édeapám elhalálozott, de sem édesanyám sem a testvérem nem értesítettek édesapám haláláról, illetve a temetés idöpontjáról. Viszont közvetlenül a temetés után felvették velünk a kapcsolatot, hogy elérhetöségeinket kérjék (amit egyébként pontosan tudtak) a hivatal részére.

Miként tudok elállni az örökléstöl magam és gyermekeim nevében további jogi procedurák és költségek nélkül? Örülnék, ha a rám esö részt az édesanyám és a testvérem örökölnék meg, mintha én nem is lettem volna.

Önnek lehetősége van gyermekeire is kiható hatállyal visszautasítani az örökséget, de kiskorú gyermek esetében az illetékes gyámhivatalnak is a nyilatkozatot jóvá kell hagynia. Mellékelek Önnek egy mintát, amely alapján ezt meghatalmazva ezt írásban az illetékes közjegyzőnek megküldve joghatályosan megteheti.

Fontos tudni, hogy a visszautasítás jogával legkésőbb a hagyatékátadó tárgyaláson lehet élni.

 

Külföldi hagyaték átadása

Share Button

Nagypapám elhalálozott pár nappal ezelőtt. Az Egyesült Királyságban élt. Megtudtam, hogy szerepelek a végrendeletében. Ingóságot örököltem (elvileg készpénz és ékszer). Milyen mértékű illetékre számíthatok?

Hagyatéki eljárás során mindig az örökhagyó állampolgársága szerinti jogot alkalmazza az az ország, ahol az örökhagyó elhunyt, vagy ahol a hagyaték tárgyai fellelhetőek.

Ha az Egyesült Királyságban vették fel a hagyatéki leltárt, és nagypapa kizárólag magyar állampolgár volt, akkor a hagyaték átadása az Egyesült Királyságbeli eljárási szabályok szerint, de a magyar jog alapján fog történni.

A magyar jog szerint egyenes ági örökös vagyonszerzési illetéket nem fizet.

Egyéb eljárási költségekkel viszont kell számolnia, pl. közjegyzői díj. Ennek mértékéről javaslom tájékozódjon az illetékes (brit) közjegyzőnél, vagy magyar konzulnál.

Mikor lép életbe az eltartási szerződés?

Share Button

Ha valaki eltartási szerződést köt akkor utána ez rögtön érvénybe is lép?

Az eltartási szerződést -különösen ha ingatlanra is vonatkozik-az illetékes földhivatalhoz be kell nyújtani, és 30 napon belül az ingatlan tulajdoni joga az eltartó nevére lesz bejegyezve -az eltartott tartási joga feltüntetése mellett-.

Így lép életbe jogilag az eltartási szerződés, míg tartalmilag az abban foglalt tartás, gondozás, egyéb szolgáltatás nyújtásával, melyre az eltartó a szerződés aláírásának napjától folyamatosan köteles.

 

Hagyatéki eljárásban nem szereplő tételek tisztázása

Share Button

Édesapám 2011.10 hónapban elhalálozott és öröklés címen megörököltem egy személygépkocsit.

A személygépkocsin még volt svájci frank alapú hiteltartozás a bank azt állítja, hogy az Édesapám által 2007-ben aláírt szerződést is megörököltem a személygépkocsival együtt.

A jogerőre emelkedett hagyatéki végzésben semmilyen szerződés nem szerepelt. Próbáltam egyezkedni a bankkal, de nem voltak hajlandók újra tárgyalni a szerződést.

Forduljon a hagyatékot átadó  illetékes közjegyzőhöz. A hagyatéki hitelező Banknak  a hagyatéki eljárásban való mellőzésére a Közjegyző tudja megadni  a választ.

Hagyatéki eljárás

Share Button

Édesanyám 2013. junius 23.-án hunyt el. Utóbb kiderült végrendeletet hagyott, az egyik hugom javára, nem tagadott ki.

A hagyatéki tárgyalásra nem tudtam elmenni betegségem miatt. 

A tárgyalás előtt levélben közöltem a közjegyző Urral, hogy a köteles részre igényt tartok. Ez 2013.nov.18.-án volt.

Már 3 levélben kértem a közjegyző Urat, hogy a végzést sziveskedjen elküldeni, de semmi választ nem kaptam. Mi a teendőm kihez kell fordulnini, hogy a köteles részt megkapjam?

Az ügy ura az illetékes közjegyző. Minden kérdést a Közjegyző  jogosult és köteles megválaszolni – ide értve a hagyatéki eljárásbani köteles részre vonatkozó kérdését is.

 

Közjegyzői munkadíjak számítása

Share Button

Édesanyám és Édesapám 3 hét különbséggel hunytak el. Öröklési szerződéssel a közös tulajdonban lévő házukat rám hagyták. Úgy tudom a hagyatéki eljárásban szerepelni kell a háznak hogy hivatalosan is az én nevemre kerüljön.

Ilyen esetben a ház értékét a közjegyzői díj kiszámításánál figyelembe veszik-e, mert egyszer már fizettem közjegyzői munkadíjat érte amikor az Öröklési Szeződés készült?

Ha vannak még további földek amiről szeretnék lemondani annak az összege is beleszámít-e a vagyonba ami után a hagyatéki díjat számolják?

Az öröklési szerződés alapján az Ön tulajdoni joga  a hagyaték átadó végzéssel lesz bejegyyezve az ingatlan nyilvántartásba. Ez után 4 % illetéket kell fizetnie a NAV felhívása alapján.

A közjegyző díját is meg kell fizetnie. Az öröklési szerződés elkészítésének díja ebbe a körbe nem vonható be. Ennek számítását az alábbiakban találja. A nem örökölt ( visszautasított ) örökrész után nem Ön fizeti a díjat.

Általánosságban a közjegyzői  munkadíj számítása:

20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a,  50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a.

100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a  500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a.

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész  0,5%-a  10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a,  de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

24 / 25 oldal« Első...10...2122232425