öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Hagyatéki eljárás

Share Button

Édesanyám 2013. junius 23.-án hunyt el. Utóbb kiderült végrendeletet hagyott, az egyik hugom javára, nem tagadott ki.

A hagyatéki tárgyalásra nem tudtam elmenni betegségem miatt. 

A tárgyalás előtt levélben közöltem a közjegyző Urral, hogy a köteles részre igényt tartok. Ez 2013.nov.18.-án volt.

Már 3 levélben kértem a közjegyző Urat, hogy a végzést sziveskedjen elküldeni, de semmi választ nem kaptam. Mi a teendőm kihez kell fordulnini, hogy a köteles részt megkapjam?

Az ügy ura az illetékes közjegyző. Minden kérdést a Közjegyző  jogosult és köteles megválaszolni – ide értve a hagyatéki eljárásbani köteles részre vonatkozó kérdését is.

 

Közjegyzői munkadíjak számítása

Share Button

Édesanyám és Édesapám 3 hét különbséggel hunytak el. Öröklési szerződéssel a közös tulajdonban lévő házukat rám hagyták. Úgy tudom a hagyatéki eljárásban szerepelni kell a háznak hogy hivatalosan is az én nevemre kerüljön.

Ilyen esetben a ház értékét a közjegyzői díj kiszámításánál figyelembe veszik-e, mert egyszer már fizettem közjegyzői munkadíjat érte amikor az Öröklési Szeződés készült?

Ha vannak még további földek amiről szeretnék lemondani annak az összege is beleszámít-e a vagyonba ami után a hagyatéki díjat számolják?

Az öröklési szerződés alapján az Ön tulajdoni joga  a hagyaték átadó végzéssel lesz bejegyyezve az ingatlan nyilvántartásba. Ez után 4 % illetéket kell fizetnie a NAV felhívása alapján.

A közjegyző díját is meg kell fizetnie. Az öröklési szerződés elkészítésének díja ebbe a körbe nem vonható be. Ennek számítását az alábbiakban találja. A nem örökölt ( visszautasított ) örökrész után nem Ön fizeti a díjat.

Általánosságban a közjegyzői  munkadíj számítása:

20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a,  50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a.

100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a  500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a.

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész  0,5%-a  10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a,  de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Mely tartozások azok amelyek a szülőkről a gyerekre szállnak?

Share Button

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Ezt követően anyám vitte tovább a társaságot NAV, és egyéb adósságok felhalmozásával.

Mely tartozások azok  amelyek  az apáról, illetve anyáról rám mint  gyerekre szállnak ? Mi az a követelés, ami nem behajtható, amit nekem nem kell teljesíteni? Lemondhatok –e ezekről, akár az (anyáról megmaradó) teljes hagyaték lemondásával is?

Édesapa halála után  Ön lett  a tartozásokkal terhelt vállalkozás örököse és édesanya haszonélvező más néven özvegyi jog jogosult. Az apáról örökölt  örökrészt már nem lehet visszautasítani  sem arról lemondani.

Ön mint  örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezőknek a hagyaték tárgyaival, hasznaival felel, de csak a hagyaték erejéig. pl. Ön az apa mint örökhagyó 5 millió forint értékű hagyatékát örökölte meg, amelyet azonban 7 millió forintos hagyatéki hitelezői tartozás terhel akkor Ön  csak az 5 milliós hagyatékkal tartozik helytállni, a fennmaradó 2 millió forintért nem felel.

Ha a hagyatéki tartozásokat a hagyaték nem fedezi teljesen, a következő  a  kielégítési sorrend:

- örökhagyó illő eltemetésének költségei,

- a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek,

- a hagyatéki eljárás költségei,

- az örökhagyó tartozásai,

- a köteles részen alapuló kötelezettségek,

- a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

Fontos tudnia, hogy ezeknek  szabályoknak maradéktalanul eleget kell tennie az örökösnek, különben a kielégítetlenül maradt hitelezők felé az örökös a  teljes vagyonával felel.

Két lehetőség van arra, hogy   ne járjunk rosszul, azaz ne örököljünk olyan hagyatékot, amit nem akarunk:

1.  Lemondással akkor élhetünk, amikor az örökhagyó még él, erről írásbeli szerződést kell kötni vele.  Figyelemmel arra, hogy az öröklés édesapával már megtörtént  már megtörtént, így vele nem tud már szerződést kötni. Édesanyával még köthet ilyen szerződést. (Ha édesanya elhunyna az Ő tartozásait is Ön örökölné. )

A lemondás lehet részleges is, nemcsak az egész hagyaték örökléséről lehet lemondani, hanem annak egyes részeiről: pl. a terhelt ingatlan örökléséről. A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól.

2. A másik megoldás, hogy az örökös visszautasíthatja a hagyatékot. Erre akkor van lehetőség, amennyiben az örökhagyó már elhalálozott. Visszautasítás esetén a visszautasító örökrészét  a törvény szerint következő  örökösnek kell átadnia.

Az örökséget bárki visszautasíthatja, ha nem szeretne az elhunyt után örökölni. Ez a jog egyedül az államot, mint törvényes örököst nem illeti meg. Ennek oka  hogy minden   vagyontárgynak   valahova kerülnie kell. Fontos tudni azt is, hogy a visszautasítani úgy nem lehet, hogy a visszautasítást csak  bizonyos hagyatéki tárgyak tekintetében teszi meg  –  pl.  értéktelen, vagy terhet jelentő vagyontárgyak tekintetében – míg az értékesebbek esetében nem.

Külön vagyon öröklése

Share Button

Adott egy idősebb házaspár, néhány évi házassággal, mindkettő külön vagyonnal – lakás- rendelkezik. Az egyik lakásában laknak.

Ha az a fél meghal, akinek a lakásában laknak, mi a helyzet örökösödés, haszon- élvezet terén?

A különvagyon halálesetén is az marad, tehát a házastárs nem örökli, nem keletkezik özvegyi joga rajta. Ha a lakott lakásra szerződéses haszonélvezetet nem lapítottak a másik házastárs javára – a birtoklás és használat joga is megszűnik.

A törvényes örökösök kérésére a lakást el kell hagynia és sajátjába költöznie.

 

Kitagadhat az apám? Ebben az esetben öröklök –e valamit és ha igen, mennyit?

Share Button

Kettős állampolgár vagyok. Apám (aki magyar állampolgár) Magyarországon 88 évesen kórházi ápolásra szorult, ott tartják egyelőre. Ő egy magyar vidéki városban él, én tőle 250 km-re Ausztriában. A rokonok ügyvédhez fordultak, hogy legyen végrendelet, gondolom, arra számítanak, hogy kapnak valamit.

Egyetlen gyerek vagyok. Apám özvegy, második házasságából nem született gyermek.

Kitagadhat az apám? Ebben az esetben öröklök –e valamit és ha igen, mennyit?

Kitagadásnak a magyar jog szerint akkor van helye, ha a köteles részre jogosult, azaz végrendelet esetén ÖN

    a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

    b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;

    c) az örökhagyó egyenes ági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

    d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

    e) erkölcstelen életmódot folytat;

    f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték

Ha a fenti kitagadási okok és lehetőségek közül egyik sem áll fenn- ÖN köteles részre lesz jogosult – bárki javára is készülne végrendelet.

A köteles rész mértéke az ÖN esetében a törvényes örökrész fele azaz örökség 50 %-a.

Megtámadhatja-e a végrendeletet az örökös a jogos öröksége érdekében?

Share Button

Szeretnem megkérdezni, hogy ha a volt élettársam, gyermekem apja, kihagyja a végrendeletéből a gyermekem, akkor ő megtámadhatja-e a végrendeletet ,a jogos öröksége érdekében?

Milyen lehetőségei vannak, ha van több gyermeke is az új kapcsolatából?

Ha a volt élettárs a gyermek apja és kihagyja Őt a végrendeletéből a gyermek köteles részre lesz jogosult – ami a törvényes örökrész fele. Ez lesz a jogos öröksége  melyet apa halálakor az illetékes közjegyzői hagyatéki eljárásban kell érvényesítenie.

Az új PTK rendelkezései a házastárs örökléséről

Share Button

Azt hallottam, hogy az új Polgári Törvénykönyv megváltoztatja a házastárs öröklés és haszonélvezeti jogának szabályait. Jobban vagy rosszabbul jár a házastárs?

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk. szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk.- tól eltérően az új Ptk.. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

 Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv módosítja a magyar öröklési szabályokat

Share Button

A házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.

Ez utóbbiakról összefoglalásként:
Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga lesz az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl.

Az  új Ptk szerint  a  házastárs csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Az  ezen felüli   hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

Nem egyenes ági leszármazott öröklési illetéke

Share Button

A férjem ez év januárjában elhunyt. Közjegyzőnél végrendelkezett. 1/4 arányban köztem és a két saját gyermek valamint az egy nevelt gyermek részére. Mennyi illetéket kell fizetnie a nevelt gyermeknek, mivel ő nem egyenes ági leszármazott?

2013.01.01-től nem kell öröklési illetéket fizetni az örökhagyó egyenes ági rokonának – ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is – és a túlélő házastársnak.  Egyéb esetben az illeték mértéke 18% de lakástulajdon esetében 9%.

 

Az öröklési illeték mértéke 2013-ban

Share Button

Változott-e az öröklési illeték mértéke 2013-ban?

Igen, kedvező módon változott az öröklési illeték: lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 %-ra változott az öröklési illeték mértéke függetlenül az örökhagyó és az örökösök rokonsági fokától. Kivéve az egyenes ági rokonokat, akik 20 MFt-ig továbbra is illetékmentesen örökölnek.

28 / 28 oldal« Első...1020...2425262728