öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban hogyan alakul az öröklés?

Share Button

Párommal 20 éve élünk nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Két közös gyermekünk született. Páromnak előző kapcsolatából van egy felnőtt fia. Mindenünk közös szerzemény. Lakás, autó, de az ő nevén van. Az lenne a kérdésem, hogy ha párommal történne valami, hogyan történne az öröklés.  Egyáltalán maradhatnánk e a lakásban?

Az Ön által vázolt élettársi jogviszonynak Önre nézve öröklési joghatása nincs. Párjának elhalálozása esetén 3 gyermeke egyenlő arányban lesz örökös. Mivel közös két gyermekük 2/3-ad részben tulajdonosává válik az ingatlannak, minden jogi alapja adott lesz annak – megfelelő konszenzus esetén – , hogy az ingatlant továbbra is használni tudja.

Hogyan szabályozhatom végakaratom elképzelésemnek megfelelően?

Share Button

A válás után mindketten új házasságot kívánunk kötni. Ha minden így lesz, akkor az új házastársak helyzete rendben lesz. Gondolom, ha a hosszas eljárás alatt történne velem valami (és nincs végrendelet), akkor mivel nincs meg a válás az öröklés a normál szabályok szerint történne.

1. Most még hivatalosan közösen lakott ingatlan – a gyerekeink örökölnék a feleségem haszonélvezete mellett. Ezzel nincs gondom. 2. Minden egyéb ingó és ingatlan vagyonunkból, megtakarított pénzből ha jó tudom 1 gyerekrésznyit örökölne. A leendő házastársamnak pedig semmi sem jutna.

Lehet-e úgy végrendelkezni, hogy 1. a közösen lakott lakás öröklése normál rend szerint a volt feleség haszonélvezetével. 2. minden egyéb öröklésére a feleségem kizárása – ami számára a kötelesrészt 1/3 jeleni – örökösként pedig a gyerekrész 2/3-ára a leendő páromat megjelölni.

A végrendelkezés szabadságába beleférnek az Ön által elképzeltek

Végrendelet mellett a törvényes örökös 1/3 kötelesrészt érvényesíthet, mindabból a hagyatéki tárgyból, amelyet a végrendelet miatt nem ő örököl.

Javaslom, hogy a végrendeletet helyi közjegyzővel készíttessék és a közjegyzői végrendeleti nyilvántartásba is helyeztessék.

Jár-e köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek?

Share Button

Jár-e a köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek, ha az a végrendelet megírását követően fogant?

Köteles rész jogalapjának megállapítása mindig a haláleset időpontjának figyelembevételével a hagyatéki eljárásban történik. A végrendelet keltének időpontja nem rontja le a később született vér szerinti örökös kötelesrész igényét.

Fontos tudni, hogy a köteles rész nem automatikus, azt az arra jogosult örökösnek a hagyatéki eljárás során elő kell terjesztenie. Amennyiben a közjegyzőnek hivatalos információja van az örökösökről, minden örököst köteles a kötelesrész előterjesztésének lehetőségére felhívni.

 

Örökös távollétáben hogyan tud osztályos egyezséget kötni a többi örökössel?

Share Button

Anyai ági nagyapám elhunyt! Édesanyám és édesapám sem él mar! Így hármunkra és anyukám testvérere + a nagymamára szállt az öröklés!

Mi hárman testvérek szeretnénk lemondani erről az örökségről a nagymama és nagybátyánk javára! Mi a hivatalos teendő ilyenkor úgy, hogy ketten külföldön tartózkodunk, csak a legkisebb testvér tartózkodik itthon, szóval a hagyatéki tárgyaláson hármunk közül 1 tud részt venni?

Örökösök a hagyatéki eljárásban úgynevezett osztályos egyezséget köthetnek. Egyezségük alapján az 5 örökösből 2 örökösnek adja át a közjegyző az örökséget.

A nyilatkozatot vagy személyesen kell megtenni vagy meghatalmazott jogi képviselő útján vagy írásbeli megállapodásban foglaltan. Javaslom, hogy a hagyatéki tárgyalás előtt helyi ügyvéddel konzultáljanak a legmegfelelőbb nyilatkozattételi mód kiválasztása és megtétele céljából.

Hogyan kerülhető el tartozás öröklése?

Share Button

Ha szüleinknek nincs semmi vagyona, kizárólag hiteltartozásuk (már behajtó cég foglalkozik vele), amit nem tudnak rendszeresen fizetni, szüleink halála esetén testvéremmel kötelesek leszünk a hiteltartozásokat kifizetni?

Felelünk érte saját vagyonunkkal vagy az örökösödési eljárás során mindketten lemondhatunk az “örökségünkről”? Esetleg van valamilyen módja annak, hogy még életükben intézkedhessünk arról, hogy ne hagyhassanak ránk többmilliós tartozást?

Fő szabály, hogy örökös csak az általa örökölt hagyaték erejéig felel. Ha nincs örökölt hagyaték nincs felelősség. Az öröklésről örökhagyó életében kétoldalú megállapodással lehet lemondani, míg örökhagyó halálát követően csak visszautasítani lehet az örökséget. Ha minden örökös visszautasít az örökös a Magyar Állam lesz.

Hogyan adják át az ingatlanok tulajdoni jogát a hagyatékátadáson?

Share Button

Végrendelet írása kapcsán merült fel a kérdésem. Van egy vidéki családi házunk, ami hivatalosan az állandó lakhelyünk, de életvitelszerűen nem lakunk ott.

Van egy Budapest környéki lakásunk, ami a bejelentett tartózkodási helyünk, és (jelenleg) életvitelszerűen itt lakunk. Mindkét ingatlan házasságunk ideje alatt szerzett közös szerzemény, fele-fele arányban van benne tulajdonrészünk, és csak a házasságunkból származó közös gyermekeink vannak (3), mint törvényes örökösök.

Az öröklési törvény különbséget tesz a közösen lakott és a többi ingatlan öröklésében a házastárs szempontjából: közösen lakottból nem örököl, de haszonélvezete van, többiből egy részt örököl. 1. Ebben az esetben egyikünk halála esetén melyik minősül a közösen lakott ingatlannak?Ki/mi fogja ezt meghatározni?

2. Végrendeletben meghatározhatom-e én, hogy melyik minősüljön közösen lakottnak – a vidékit szeretném -, ebben a törvényes öröklést határoznám meg, és a másikat teljes egészében a házastársamra hagyhatom-e a törvényes örökösök kizárásával. (A két ingatlan értékaránya kb. 1:2-höz – a vidéki rovására)

A túlélő házastárs   a gyermekekhez hasonlóan  annyit örököl , mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.

A közösen lakott lakásból nem örököl a túlélő házastárs egy gyermekrészt, csupán az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

A hagyatéki eljárás során az örökösök által tett nyilatkozat és egyéb bizonyítékok alapján dönti el az eljáró közjegyző,hogy melyik lakás minősül utolsóként közösen lakottnak.

Milyen feltételekkel örökölhet nevelt gyermek?

Share Button

Nagyapám 1955-ben elvette nagymamámat.Ekkor már 4 éves volt anyukám. Közös gyermekük nem született-nagyanyámnak nem született-. Nagyapám 1996-ban elhalálozott. Azóta együtt éltek, anyukám ápolta a most 93 évesen elhunyt nagymamámat. Nem hagyott végrendeletet. Azt hittük Ő az örökös 61 év után.

A vér szerinti leszármazó és felmenő lehet csak törvényes örökös. A nevelt gyermek csak akkor, ha örökbefogadás is történt. Örökölni nem vér szerint csak végrendelettel, mivel a kérdezett esetben egyik fenti feltétel sem áll fenn, ezért nem következhetett be az öröklés.

 

Lemondhat-e a köteles részre jogosult még örökhagyó életében a majdani örökségéről?

Share Button

Édesanyám egy budapesti lakást ajándékozott részemre pár hónapja. Van egy testvérem akivel szóban megállapodtunk, hogy ezen ingatlan után nem támaszt öröklés estén semmiféle igényt.

Ezt szeretnénk írásban is lefektetni. Ennek milyen formai és tartalmi követelményei vannak? Nyilatkozat, megállapodás? A két testvérnek kell írásban megállapodnia, vagy édesanyám és a testvérem között kell nyilatkozatot tenni?

Ha az ajándékozástól számítva édesanya 10 évig jó egészségnek fog örvendeni, akkor a testvér kötelesrész iránti igénye elévül.

A köteles rész nem automatikus, azt a hagyatéki eljárás során kifejezetten kérni kell. Természetesen erre az eljáró közjegyző felhívja a figyelmet.

Az örökhagyó még életében megállapodhat az örökössel / kötelesrészre jogosulttal, hogy a jogosult lemond az örökségről. Ez kétoldalú megállapodás, melyet ügyvéd vagy közjegyző előtt javasolt megtenni.

 

Köteles részre jogosult-e a testvér?

Share Button

Végrendeletet szeretnék írni sajátkezűleg, megnéztem hogy lehet-e. Viszont az örökösödési szabályokat nem értem hozzá teljesen Ezért kérném a segítségét.

Én jelenleg az élettársammal élek egy családi házban, amit fele-fele arányban vettünk meg és újítottunk fel. Ezen kívül örököltem édesanyám után fele részt , amely Jelenleg egy másik faluban van és az én nevemen. Amiben most édesapám él.

Nekem édesanyám meghalt, apám újranősült és lett egy testvérem akit nevelőanyám hozott a házasságba. A kérdésem: Amennyiben én most végrendeletet írok és a jelenlegi házastársamra szeretném hagyni az ingóságaimat, azt megtehetem-e vagy van köteles rész testvérem felé? Esetleg jobb lenne ha összeházasodnánk a végrendelet szempontjából? Szeretnék tisztában lenni a törvényekkel, így könnyebb a végrendelkezés.

Az Ön által vázolt tényállásból az következik, hogy egyedüli közeli hozzátartozója és örököse édesapja. Ha Ön végrendelkezik élettársa javára az édesapa nevelt gyermeke kötelesrészre nem jogosult csak édesapa. Ha élettársával összeházasodna, a férje lenne a törvényes örököse.

 

Meddig számít be az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Két gyermekünk van, 2007-ben a lányomnak ajándékoztuk a zártkerti ingatlanunkat, melyen egy gazdasági épület is van,  melyet lányom felújíttatott.

A zártkerti ingatlant éveken át csak  a lányom és  mi gondoztuk, de tavaly betegség miatt el kellett adnunk.

Kérdésem az, hogy halálunk esetén a hagyatékba beleszámít az  ajándékozott, de azóta eladott ingatlan értéke?

A Polgári Törvénykönyv  akként rendelkezik, hogy a „ kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek”.

2007.évtől – ha a halálesetig tíz év eltelik – a lányuknak ajándékozott ingatlan  értéke nem számít be a köteles rész alapjába.

3 / 28 oldal12345...1020...Utolsó »