öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Az örökös váratlan halála után ki örököl?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogy abban az esetben ha az örökös előbb elhunyt ( balesetben) mint az örökhagyó akkor annak gyerekei lesznek az örökösök?

A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó halála miatt – kiesése folytán – annak gyermekei, azaz az unokák törvényes örökösök.

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel hitelezői igény lehet az örökösök felé.

Örökli-e az ági vagyont a túlélő házastárs?

Share Button

2 éve nősültem másodszor.Nekem van egy lakásom. A feleségem hozzám költözött. Minden az én tulajdonom volt.Ő be van oda jelentkezve ideiglenesen, mert van egy családi háza fele részben, ahol ő állandó lakos.

Halálom esetén örökölne e utánam valamit is, vagy halálom esetén haszonélvezete lenne e a lakásomon?

Az új Ptk. szerint a házastárs is örökös. Ha leszármazók vannak 1 gyermek résznyit örököl, ha nincsenek a felmenőkkel együttes örökös. A külön vagyon – ha az ági vagyon – feljogosítja házastárs öröklése esetén az ági örököst ági vagyoni joga igényérvényesítésére.

Fontos tudni azonban, hogy az ági vagyonon- ha az az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakás –  a túlélő házastárs haszonélvezeti joga keletkezik .

Testvértől történő öröklés esetén milyen illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Share Button

Öcsémmel együtt ketten örököltük szüleink házát. Öcsémnek nincsenek gyerekei, nincs felesége sem. Egyedüli egyenesági örököse nincs, oldalági örököse én vagyok. Nekem van három gyermekem.

Kérdéseim a következők: 1. Kell-e örökösödési illetéket fizetni és mennyit, ha valamelyikünk meghal és a másik (vagy annak gyermekei)örökli(k)az ingatlant?Az ingatlan értéke kb. 45-50 millió Ft.

2. Öcsémnek van egy 14 millió Ft értékű másfél szobás lakása is, melynek 100% arányban tulajdonosa.

Halála esetén kell-e nekem és ha igen mennyi örökösödési illetéket fizetni, ha a lakása a tulajdonomba kerül?

Testvértől való öröklés esetén a testvér örökös illetékfizetésre nem kötelezett.

Visszautasítható-e a hagyaték egy része, ha igen, mely esetben?

Share Button

Sajnos örökössé váltam és már a szüleim esetében is csak egy fölösleges rossz volt a föld (használni nem tudták, mert osztatlan közös, ám gazmentesítésre, parlagfűirtásra elkérték a pénzt). Konkrétan pénznyelő nulla haszonnal. Külter. erdő, kivett saját használatú út, legelő, bányatelek 2/12 tulajdoni hányad, 3173nm. Belter. kivett beépítetlen ter. 5300/126788 tulajdoni hányad, 97ha 4525nm. Ezt ketten örököljük a bátyámmal.

Mi lemondanánk róla, de tájékozódtunk és állítólag csak a teljes örökségről lehet lemondani. A külterületre (mivel legelőnek is van nevezve) a „mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld” megnevezés használható? Hiszen így akkor vissza tudnánk utasítani… legalább azt.

A belterület is „beépítetlen”, tehát adott esetben az is csak „föld”, hiszen se közmű, se oda vezető út. Ez esetleg vehető szintén mezőgazdasági földnek? Lemondanánk, elajándékoznánk 1Ft-ért is, hiszen bár 8M a földhivatal szerinti öröklési értéke, nekünk csak pénznyelő, mert illetéket (közjegyzői díjat) kell az öröklésért fizetni és később pedig a gazmentesítést évente, de mivel közös, eladni-, használni nem tudjuk. Mi erre a megoldás?

Ajándékozható önkormányzatra, az államnak? Melyikről lehet lemondani és milyen módon?

Az örökséget csak teljes egészében lehet visszautasítani, amely alól 1 kivétel van: a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzátartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését visszautasíthatja az örökös, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

Az ön által említett belterületi kivett beépítetlen terület nem tartozik a fenti kivétel kategóriába.

Elidegenítésére javaslom, hogy helyben olyan ingatlan irodát keressen fel, amely az Ön általi öröklés tárgyát képező ingatlanokat értékesít és kínálja fel eladásra vagy ajándékozza az irodának.

A férj halálát követően örököl-e a feleség is, vagy csak a gyermek?

Share Button

A kérdésem: Ha a férj akinek van egy felnőtt gyereke (aki nem hajlandó vele kapcsolatot tartani vagy ha igen csak érdekből) meghal, a feleség örököl valamit a törvény szerint? Vagy ilyenkor a gyerek örököl mindent? Végrendeletében szabályozható ki mit örököl? Kizárható a hálátlan gyerek?

A feleség is egy gyermek részt örököl, azaz ha nincs más örökös a feleség a gyermekkel azonos mértékben örököl, az alábbiak szerint:

Házastárs öröklése leszármazó mellett

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazó részéről.

A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Milyen feltétellel igényelhető a köteles rész?

Share Button

Édesanyám 15 éve halt meg előtte 5 évvel elajándékozta a nevelőapámnak közös lakásuk ráeső részét. Most halt meg nevelőapám, igényelhetem -e a rám eső kötelesrészt, vagy féltestvéremet illeti a teljes örökség?

Annak idején anyám halálakor nem volt hagyatéki tárgyalás sem végrendelet, nevelőapám nem akarta velem fenntartani a kapcsolatot, de féltestvérem szóbeli ígéretet tett arra hogy apja halálakor majd kárpótol.

Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék után lehet köteles részt igényelni.

Örököl-e a törvényes örökös, ha van eltartási szerződés?

Share Button

2013 október 25én a nővérem hátam mögött írtak tartási szerződést édesapámmal. 2014 november 5én meghalt. Ez idő alatt 5 hónapot volt elfekvőn. Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó? 8évig én is foglalkoztam édesapámmal. Örökölök-e? Vagy csak a kötelesrész jár?

2013. évi V. törvény  7:48. § akként rendelkezik, hogy az  öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által  öröklési szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök abban  az esetben  a hagyatékból nem részesülnek, ha az öröklési szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén azonban kötelesrészt igényelhetnek.

 

Örököl-e a férj a házasság előtt vásárolt lakásból?

Share Button

43 éves elvált nő vagyok, 12 éves kislányommal és élettársammal élek a 2013 óta saját lakásomban.

Jövő hónapban házasságot kötök élettársammal. A kérdésem az lenne, hogy esetleges elhalálozásom után a kislányom lesz-e az egyedüli örökösöm, vagy a leendő házastársam is tulajdonrészese lesz-e a házasság előtt megszerzett lakásomnak, haszonélvezet megilleti-e rá vonatkozóan?

A túlélő házastárs is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Ezen felül az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Ezen lakás tulajdonjogából azonban a túlélő házastárs tulajdonjogot nem örököl.

Hogyan juthatunk örökségünkhöz, ha az örökös társ felesége lakik a házban?

Share Button

Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat./2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét.

A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban.

Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz ?

Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik.

Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

6 / 25 oldal« Első...45678...20...Utolsó »