öröklési jog címkével jelölt bejegyzések

Mi a ptk. szerinti öröklési sorrend?

Share Button

Lakóingatlan haszonélvezője nagypapa, tulajdonosa unoka. Nagypapa halála után örököl-e a tulajdonos testvére a nagypapa tulajdonában lévő, ill. általa a lakásban használt ingóságokból, melynek egy része a korábban elhunyt nagymamáé volt ?

Akár tulajdonos akár haszonélvező az elhalálozó a törvényes öröklés rendje a Ptk. által szabályozott. Ehhez képest első körben mindig egyenes ágon zajlik az öröklés lemenő-felmenő vonalon. Ha ilyen nincs oldalágon a testvér az örökös. Az elmondottak az ingatlan és ingó hagyatékra is vonatkoznak.

Ingó hagyaték általában csak akkor képezi hagyaték tárgyát, ha azt az örökösök kifejezetten kérik hagyatéki leltárba venni.

Ebben az esetben értékmegjelölést is kap minden ingó vagyontárgy.

Hogyan kerülhet örökhagyó testvére nevére vagyontárgy, ha a testvér nem örökös?

Share Button

Testvérem sajnos 41 évesen meghalt. Az autóm az ő nevére lett véve. Én használom én fizetem a díjait én szervizeltetem. Az örökös a férje és a kisfia lett. Hogyan lehetne a nevemre íratni, vagy megoldani hogy ne a férjé legyen az autó? A férj beleegyezne minden megoldásba.

Hagyatéki eljárásban az örökség tárgyát képező vagyontárgyak csak az örökösök között „mozgathatóak” –  egyezség keretében. Olyan egyezség nem jöhet a hagyatéki eljárás során a nem örökös testvérrel, hogy a gépjármű a testvéré legyen. Ez a jogügylet csak a hagyaték átadását követően köthető az örökös és Ön között például adásvétel jogcímen.

 

Le lehet-e mondani a köteles részről, ha igen, hogyan?

Share Button

Van-e a hatályos magyar jogszabályok szerint arra lehetőség, hogy végrendelet hiányában, kiskorú gyermek részére elméletileg igényelhető köteles részről a kiskorú édes szülője lemondjon? (És nagykorú gyermek esetében?) Más szóval „meg lehet-e szabadulni”, és ha igen, hogyan a köteles résztől? (Nem adósság örökléséről van szó, hanem olyan kisebb összegről, ami nem érné meg az ezzel nagy valószínűséggel járó családi konfliktust — egyelőre szerencsére csak elméleti a kérdés, de szeretnék tisztában lenni vele.)

A köteles rész nem automatikusan jár az örökösnek, azt neki igényelnie kell. A hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző kötelessége a kötelesrészre jogosultat felhívni arra, hogy terjeszt-e elő kötelesrész igényt vagy sem.

Nagykorú örökös tehát saját maga eldöntheti és nyilatkozhatja, hogy ilyen igényt a végrendeleti örökössel szemben támaszt-e vagy sem, míg kiskorú ilyen irányú nyilatkozatához az illetékes gyámhatóság bevonása is szükséges.

Fontos tudni, hogy végrendelet hiányában köteles részről nem lehet szó, hiszen a köteles részre jogosultság lényege, hogy az egyik törvényes örökös a hagyatékból nem kap semmit az örökhagyó rendelkezése folytán (például 10 éven belüli ajándék, végrendeleti mellőzés stb.), ezért az új Ptk. szerint 1 / 3-adnyi kötelesrész igényt terjeszthet elő.

Jogosultak-e öröklésre az együtt élő élettárs gyermekei?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy az élettársam gyerekei követelhetnek-e örökséget, ha minden az enyém. Az élettársam nem adott a lakásba semmit, csak saját gépkocsija van. A válása után a lakása árát felélte egyedül, akkor még nem lakott nálam. Nem vagyunk regisztrálva és nem is jelentem be. Az édesanyja házában van 1/4 apai része.

Az Ön által kérdezett élettársi jogviszony nem alapoz meg öröklési jogosultságot az Ön halála esetén az élettársa gyerekei vonatkozásában.

Mennyi a köteles rész mértéke?

Share Button

Szeretnem kérdezni,  ha az elhunytnak volt végrendelete, akkor is jár- e köteles rész egyenes ági örökösnek ? Ha igen, hány százalék van meghatározva?

Ha a végrendelet kitagadást nem tartalmaz a törvényes (egyenesági) örökösnek kötelesrész jár. Ennek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

Megtámadható-e az életjáradéki szerződés?

Share Button

Lányommal 16 éve semmilyen kapcsolatom nincs. Életjáradéki szerződést szeretnék kötni. A szerződést megtámadható-e 5 éven belüli elhalálozásom estén? Köteles rész jár-e?

Az életjáradéki szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által életjáradéki szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha az életjáradéki szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén kötelesrészt igényelhet a törvényes de az életjáradéki szerződés megtámadása az örökös által nem megalapozott.

Eltartási szerződéssel elérhető-e, hogy az örökösök ne örököljenek?

Share Button

Szeretnék életem végére eltartási szerződést kötni az ingatlanom fejében. Mind a két gyerekemet ki kívánom tagadni. Megtehetem?

Az eltartási szerződés jogi következménye hasonló a végrendelet útján tett kitagadáshoz, ha az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el. A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén az örökös kötelesrészre jogosult.

Eltartási szerződés megléte esetén jár-e örökség a többi örökség várományosnak?

Share Button

Nagyapám halála után az ő része a házból 3 felé lett elosztva, édesanyám és 2 testvére örökölt. Édesanyám halála után az ő része a testvéremé és az enyém lett. Most meghalt a nagymamánk, vele eltartási szerződést kötött a nagynéném, kérdésem, hogy így jár-e nekünk valami a nagyanyánk után illetve összességében mire tarthatunk igényt? Készpénzben kell hogy kifizessenek minket?

Az eltartási szerződés jogi következménye, hogy a törvényes örökösök nem öröklik meg az eltartási szerződéssel lekötött eltartotti vagyontárgyakat, feltéve hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között, mely vagy készpénzben vagy ingatlan tulajdoni hányadban rendezhető. A régi Ptk. a 2 éves intervallumot nem tartalmazta.

Kit értesítenek a hagyatéki eljárásról?

Share Button

Édesapám 7 éve meghalt, én örököltem utána az ingatlan fele részét, haszonélvezeti joggal. Most áprilisban meghalt a felesége, neki is van egy lánya, akivel így társtulajdonosok leszünk. A hagyatéki tárgyalás részéről még nem volt meg. Az volna a kérdésem: hogy engem, mint társtulajdonost, meghívnak-e a hagyatéki tárgyalásra?

A hagyatéki eljárásban a közjegyzőnek az örökösöket kell megidéznie a tárgyalásra. A feleség leánya az egyedüli örökös, ezért Önt a közjegyző nem idézi meg. A tulajdoni lapon történő változásról is csak az örökös kap értesítő határozatot a földhivataltól.

Hogyan szabadulhatok meg örökölt tulajdonrészemtől?

Share Button

Édesanyám meghalt, a hagyatéki tárgyalásra nem tudtam elmenni, mert nem kaptam róla értesítést. Így a ház 1/6 része az enyém lett. Édesapám élt a házban a kisebbik öcsémmel, és ő felhalmozott rengeteg adósságot. Most pedig elhagyták az országot és az egész ház, telek csúnyán néz ki. Kb 170 cm magas dudva, stb…

A nagyobbik öcsém van anyagilag támogatva, de ő nem hajlandó abból a pénzből rendbe rakatni az udvart, kertet, és mivel tulajdonos vagyok én is, engem kerestek meg, hogy rakjam rendbe, különben a földhivatal bírságot szab ki rám.

Nem szeretném rendbe tenni a telket. Le szeretnék mondani a részemről. Vagy valamilyen megoldást szeretnék arra hogy mentesüljek ezek alól.  Olyasféle megoldás kellene, amibe nem kell az édesapám beleegyezése, mert direkt se menne bele, hogy lemondjak.

Ha öröklés folytán egy ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa lesz valaki, utóbb az öröklést nem utasíthatja vissza, arról nem mondhat le. Az ingatlan tulajdoni hányadot azonban eladhatja, elajándékozhatja, például az önkormányzatnak. Ez ügyben javaslom keresse fel az illetékes önkormányzatot.

8 / 25 oldal« Első...678910...20...Utolsó »