öröklési szerződés címkével jelölt bejegyzések

Köthető-e öröklési szerződés haszonélvezettel?

Share Button

Öröklési szerződést köthetek-e az élettársammal a teljes vagyonomra,de szeretném ha a gyerekemnek haszonélvezet lenne rajta.Mennyi illetéket kell fizetni és mikor. Elég a szerződés vagy be kell jegyeztetni valahol?

Ha élettársával öröklési szerződést köt, ezzel egyidejűleg az Ön gyermekére haszonélvezeti jog nem alapítható. Élettársa halála után azonban bármikor alapíthatnak gyermekével haszonélvezeti jogot az adott ingatlanra.

Hogyan rendelkezzek életemben, hogy élettársam halálom után biztosan örökölje az ingatlanomat?

Share Button

Élettársi kapcsolatban élek. Rendelkezem egy ingatlannal. Az lenne a kérdésem, milyen módja van annak, hogy halálom után az élettársam biztosan örökölje a lakásomat? Házasodjunk össze? Szeretnék gondoskodni róla!

Jó megoldás lehet a házasság, de fontos tudni, hogy ha van más örökös is,  a túlélő házastárs csak haszonélvezeti jogot örököl az utolsóként közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira.

Egyéb más hagyatéki tárgyon a túlélő házastárs egy gyermek résznyit örököl, ha van Önnek leszármazója( gyereke).

Végrendelkezhet is. Ez esetben ha van leszármazó, ő köteles részre jogosult, melynek mértéke az örökség  1/3-a. Ezt pénzben kell a túlélő házastársnak megfizetnie, ha nem tudja, akkor az örökös a köteles résznek megfelelő tulajdoni hányadot kap az ingatlanból.

Köthetnek eltartási vagy öröklési szerződést, amely megkötésétől számított 2 éven belül ha Ön nem halálozik el, köteles részt nem kaphat az Ön leszármazója.

Megoldás lehet az adásvételi szerződés s az Ön haszonélvezeti jogával terhelten, mert ez esetben sem igényelhető köteles rész.

 

Öröklési szerződés kötése esetén meddig követelhető a köteles rész?

Share Button

Élettársammal akarok öröklési szerződést kötni, akivel nem hivatalosan, de egy címen élünk együtt. Minden vagyonom ráhagynám, ellátás, gondozás, ápolás fejében. Még dolgozom, van jövedelmem.  A szerződés dátumától számítva a gyerekeim meddig követelhetnek kötelesrészt a vagyonból?

Az öröklési  szerződéskötéstől számított két évnek kell eltelnie ( életben maradnia)hogy gyermekei ne tudjanak követelni élettársától semmi örökrész.

Hagyatéki eljárás alá esik -e a tartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Ha volt tartási szerződés és az ingatlan 1/2-ed része illeték kötelezettséggel járt (2004.június) a nagymamámtól aki 2017. februárjában hunyt el, akkor várható még hagyatéki eljárás avagy -2004-ben megtörtént az ingatlan felosztás- így már nem?

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga bejegyzésre kerül azonnal az ingatlan tulajdoni lapjára és az eltartott javára a tartási jog. Ilyen ingatlan nem kerül be hagyatéki eljárásba. Öröklési szerződéssel lekötött ingatlan képezheti csak hagyatéki eljárás tárgyát.

Meddig számít a köteles részbe az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Édesapám apja 2016. májusában meghalt. A hagyatéki eljárás során derült ki, hogy Édesapám lány testvére és a szülők között eltartási szerződés köttetett 2016. március 25-én (2 hónappal a halála előtt).

A hagyatéki közjegyző a hagyatékba ezt nem is vette figyelembe, még a köteles részt sem! A szerződést csak a földhivatalból jóval később sikerült megszerezni.A szülői ház terhére kötöttek eltartásit. A hagyatéki eljárás 2016. június 21-én volt.

Édesapám rendszeresen ellátta őket, segített a ház körül, mint jó gyermek. Nem is értettük az egészet… Az eltartásival kapcsolatosan mit lehet tenni?

Semmisséget kérni lehet-e ilyen esetben? Véleményem szerint a ház 1/3ára jogosult lenne édesapám, legalább annyira, mint a többi fél… Mindezek mellett nagyobb 5-10millió) összegű pénz tűnt el a hagyaték előtt, amely szintén nem szerepelt az eljárás során. Sajnos bizonyíték nincsen.

Összesen a két szülőnek 300e volt a nyugdíja, amely mellett igen spártaian éltek…Illetve az elhunyt említette néhányszor, hogy ha meghal, majd öröklünk pénzt, amit életében nem ajándékozott nekünk… Vélhetően a tartási szerződést kötött lány testvér javára ajándékozták ezt a pénzösszeget. Elismerni természetesen nem ismerik el…de pénz az nincsen.

Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan tulajdonosa az eltartó, ezért az ilyen ingatlan nem képezi hagyaték tárgyát.

Az új Ptk. alapján abban az esetben, ha az örökhagyó a szerződéskötéstől számítva 2 éven belül meghal, és az a szolgáltatás, amit a haláláig nyújtottak neki, nem fedezi azt, amit kapnának örökségként a különbözet a kötelesrész alapja lehet. A kötelesrészt az arra jogosultnak kell igényelnie hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás kertében, de végső soron a bíróságtól, mely igény 5 év alatt évül el.

Hagyatéki eljárás tárgyát csak az az örökség képezheti, amely a hagyatéki leltárban szerepel.

Örökölhető-e öröklési szerződéssel termőföld?

Share Button

Édesanyám 82 éves, élettársával 18 évig éltek együtt. 16 évvel ezelőtt írt az élettársa ügyvéd előtt öröklési szerződést, melyben mindent édesanyámra hagyott. A hagyatékban szerepel egy tanya gyümölcsössel, szántóval mely több mint 1 hold, és bérbe adva kb. 5 Ha föld.

A közjegyzőnél szembesültünk, hogy ezt a törvényes örökösök öröklik akiket mi akkor láttunk először. Tehetünk-e ez ellen valamit? A földet mindenképpen a törvényes örökösök öröklik vagy a tanyát is a kisebb földterülettel együtt? Az aranykalászos gazda képzést folyamatban lévő ügy közben is el lehet végezni, vagy már késő, és mivel élettársak voltak semmit sem ér a végrendelet?

A földforgalmi törvény csak a törvényes örökösök részére enged földet, tanyát örökölni. Ezzel ellentétes végakarat (végrendelet, öröklési szerződés) ezen részében részlegesen érvénytelen. Az eljáró közjegyző minden ilyen esetben az illetékes megyei földhivatalt keresi meg a részleges érvénytelenség, a törvényes öröklés tekintetében.

Örököl-e a törvényes örökös, ha van eltartási szerződés?

Share Button

2013 október 25én a nővérem hátam mögött írtak tartási szerződést édesapámmal. 2014 november 5én meghalt. Ez idő alatt 5 hónapot volt elfekvőn. Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó? 8évig én is foglalkoztam édesapámmal. Örökölök-e? Vagy csak a kötelesrész jár?

2013. évi V. törvény  7:48. § akként rendelkezik, hogy az  öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés jogi következménye, hogy az eltartó lesz az eltartott által  öröklési szerződéssel lekötött vagyonának a tulajdonosa a törvényes örökös helyett, feltéve, hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök abban  az esetben  a hagyatékból nem részesülnek, ha az öröklési szerződés ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között.

 

Ajándékozható-e egy tartási joggal terhelt ingatlan?

Share Button

Ajándékozható-e egy tartási joggal terhelt ingatlan?

Eltartási szerződés hatálya alatt álló ingatlant sem az eltartó, sem az eltartott nem ajándékozhatja el, mert a tartási jog biztosítékaként általában elidegenítési és terhelési tilalom is rá van jegyezve az adott ingatlan tulajdoni lapjára.

Az eltartott akkor ajándékozhatja el az ingatlant, ha az eltartási szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntetik.

Fontos tudni, hogy az eltartó ebben az esetben nem ajándékozhat, hiszen a megszüntetés az eredeti állapotot állítja helyre, így az eltartott tulajdonjoga kerül visszajegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára.

Eltartási szerződés megléte esetén jár-e örökség a többi örökség várományosnak?

Share Button

Nagyapám halála után az ő része a házból 3 felé lett elosztva, édesanyám és 2 testvére örökölt. Édesanyám halála után az ő része a testvéremé és az enyém lett. Most meghalt a nagymamánk, vele eltartási szerződést kötött a nagynéném, kérdésem, hogy így jár-e nekünk valami a nagyanyánk után illetve összességében mire tarthatunk igényt? Készpénzben kell hogy kifizessenek minket?

Az eltartási szerződés jogi következménye, hogy a törvényes örökösök nem öröklik meg az eltartási szerződéssel lekötött eltartotti vagyontárgyakat, feltéve hogy az eltartott a szerződést követően még legalább 2 évig nem huny el.

A törvényes örökösök ugyanis a hagyatékból nem részesülnek, ha a tartás ellenértéke az eltartott valamennyi ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza. 2 éven belüli eltartotti elhalálozás esetén elszámolási jogviszony keletkezik az örökös és az eltartó között, mely vagy készpénzben vagy ingatlan tulajdoni hányadban rendezhető. A régi Ptk. a 2 éves intervallumot nem tartalmazta.

Hogyan lehetek egy ingatlan kizárólagos tulajonosa adózási szempontból a legkedvezőbb feltételek mellett?

Share Button

Nővérem 2013-ban elhalálozott. Két gyermeke van, akik már önálló életet élnek. Szüleim azt szeretnék, ha a ház az én nevemre kerülne, viszont megmaradna mellette az élvezeti joguk. Nem szeretnék ha a lakás három részre osztódna, mivel mi viseljük gondjukat, rajtunk kívül más nem. Édesapám 83 éves, édesanyám 80 éves.

Édesapám utána érdeklődött a helyi önkormányzat aljegyzőjénél, hogy örökösödésnél milyen lehetőségek merülnek fel. Ő annyit tudott mondani, hogy három lehetőség van. Ha hagyatékra kerülne a sor, akkor automatikusan 3 részre osztódna a ház. Van lehetőség ajándékozásra, ahol a lakás 6-8 %-át kell befizetni örökösödési adóként, esetleg szóba jöhet még az eltartási szerződés.

Szeretnénk megtudni, hogy melyik lenne a megfelelő megoldás, esetleg egy ügyvédi pecséttel ellátott végrendelet elfogadható-e jogilag, ha a két unokát kizárja a végrendeletből? (Akik már amint említettem nagykorúak, saját családdal rendelkeznek, de a nagyszülőknek nem viselik gondját).

Eltartási vagy öröklési szerződés kötése esetén  – ha 2 évig a szülők nem halnak meg – Ön lehet a kizárólagos örököse az ingatlannak.

Ezen szerződések a kötelesrészt kizáró szerződések. A vagyonszerzési illeték mértéke 4%.

A szerződésekben holtig tartó haszonélvezeti jog alapítható mindkét szülő javára az egész ingatlanra és elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyezhető az ingatlanra. Ugyanez igaz adásvételi szerződés esetén is azzal, hogy a 2 év időtartamnak nem kell eltelnie.

Az ajándékozási szerződésnél – ha a szülők 10 éven belül elhaláloznak – kötelesrész igényelhető a törvényes örökös által, mely esetben a hagyatékba az ajándékozott ingatlan értékét be kell számítani.

1 / 4 oldal1234