2016-ban édesapámtól örökölt lakásrészemet szeretném értékesíteni testvéremnek. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell-e fizetnem vagyonszerzési illetéket, illetve szja-t?
Ha az örökölt ingatlant a hagyatéki értékénél magasabb vételárért adja tovább a testvérének, a különbözet után 15% SZJA-t kell fizetnie, míg a testvérnek 4% vagyonszerzési illetéket.
2014-ben örököltünk a nővéremmel egy zártkertet, amit 2015-ben eladtunk. Édesapán 2003-ban elhunyt, ekkor került a kert fele a tulajdonunkba az apai rész majd 2014-ben édesanyánk is elhunyt, így a másik felét is megörököltük. Kérdésem hogyan kell adózni az eladott kert után?
Adófizetés csak jövedelem szerzésekor keletkezik. Ha az örökölt értéket meghaladóan került eladásra az ingatlan akkor a különbözet adózik 15 % -al, a vonatkozó kedvezmény figyelembe vételével.
Gyermekem örökölt az édesapjától egy lakást, amelynek felén az elhunyt édesapa testvérének haszonélvezeti joga van. A gyermekem 1/1-ed tulajdonos.
A fél ingatlanon lévő haszonélvezetről nem hajlandó lemondani megváltás fejében sem.
A lakásban nem is lakik, mivel van saját lakása. Lemondathatja -e őt bíróság által a gyerekem?
Ha a lakás esetleg kiadásra kerül, milyen jogai vannak a haszonélvezőnek, ill. milyen arányban részesül a lakás bérleti díjából?
A haszonélvező csak saját akaratából szüntetheti meg a haszonélvezetét:lemondással ingyenesen, eladással visszterhesen. Megszűnik a halála pillanatában is. Bírósági úton nem szüntethető meg.
Ha a haszonélvezettel terhelt ingatlanrész bérbe van adva – aki a bérbeadásra nem jogosult és mégis bérbe ad ilyen ingatlanrészt ,az jogalap nélkül gazdagodik .
Jogilag a gyermek csak a fél ingatlant adhatja bérbe. Javaslom, hogy a bérbeadást közösen tegyék és felezzék a bérleti díjat.
Édesapám és rokonai évekkel ezelőtt örököltek egy pincét hozzá tartozó területtel. A probléma a következő: édesapám magyarországi örökös, hárman pedig külföldön élnek. Ketten Dél Afrikában, egy pedig Angliában. Magyarországra csak az angliai örökös „jár” (elmúlt 20 évben 3x volt itt)…
Miként tehetné pénzzé (adhatná el) édesapám a saját részét, ha: a dél afrikaiak soha nem jönnek Magyarországra, szóban évekkel ezelőtt lemondtak az örökségükről?
Aki Angliában él az nem foglalkozik az örökséggel, viszont nem beszél magyarul, az eddig felajánlott bármilyen egyezséget a „nem értem miről van szó” válasszal nyugtázza, hiába vettünk segítségbe hivatalos tolmácsot is.Egyszerűen nem akarja megérteni a dolgot.
Az örökölt ingatlant teljes részében mi tartjuk „rendbe” mi nyírjuk a füvet, fizetünk utána mindent, és tartjuk karban a lehetőségeinkhez mérten kb 7-8 éve. (édesapám rokkantnyugdíjas, így a mi segítségünkre szorul ebben is) .
Mit tanácsol, milyen úton induljunk el hogy minél hamarabb pénzzé tudjuk tenni az örökséget? Értéke kb 2 millió forint, ami 4 fele osztva nevetséges összeg lenne, de édesapámon kívül senki nem akarja eladni – ketten lemondanának róla-, egy pedig se eladni nem akarja a saját részét, se megvenni édesapámét nem akarja.
Milyen költségekkel és mennyi idővel kellene számolni, hogy számunkra megnyugtató eredménnyel záruljon az ügy?
Az ingatlan édesapát illető tulajdoni hányadára – ha vevőt találnak – kössenek adásvételi szerződést, feltéve ha a vevő a tulajdoni hányadot megvéve hajlandó birtokba lépni és az ingatlant használni.
Ebben az esetben az adásvételi szerződést ügyvéd által, hivatalosan meg kell küldeni a tulajdonos társaknak – elővásárlási joguk gyakorlása végett.
Ha a három tulajdonostárs közül valamelyik megveszi az Ön ingatlan részét Ön a pénzéhez jut. Ha nem élnek elővásárlási jogukkal az Ön vevője, mint tulajdonostárs kérheti a tulajdonközösség megszüntetését bírósági úton, melynek során a másik három tulajdonostársat kivásárolhatja, megválthatja. Így az ingatlan 1 / 1 –ed tulajdonosa lehet.
Ha nem talál ilyen vevőt, akkor a bíróságtól lehet kérnie a közös tulajdon megszüntetését, melynek során végső esetben árverésen kerül értékesítésre az ingatlan és a befolyó vételár lesz felosztva a tulajdonostársak között.
Ha én örököltem egy házat testvéremmel, és ezt 5 éven belül elszeretnénk adni, akkor mennyi adót kell rá fizetnünk?
Örökölt lakóingatlan eladása esetén csak akkor kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a hagyatéki eljárásban szereplő adó- értékbizonyítványban meghatározott értéken felül történik az ingatlan eladása.
Ebben az esetben, ha az öröklés évét követő első évben adják el az ingatlant az eladási ár és az öröklési érték közötti különbözet – mint jövedelem – 15 %-át kell SZJA-ként megfizetni. Ha a második évben adják el, csak a jövedelem 90 %-a adózik, a harmadik évben annak 60 %-a, a negyedik évben annak 30 %-a. Az ötödik évtől adómentesen lehet az ilyen adásvételi szerződést megtenni.
Édesapám 2012. 12. hóban örökölt egy lakást, amely után az örökösödési illetéket megfizette. 2015. júniusában eladásra került a ingatlan, ami után az adásvételkor úgy tájékoztatott az ügyvéd, hogy a különbözet után kellene illatéket fizetni, de az eladás költségeit levonva ( ingatlanközvetítő díj, energetikai tanúsítvány, számlákkal igazolva). Mivel ezen összegek meghaladják az illeték költségét, így mentesül ez alól.
Most, 2015. júliusában Édesapám vásárolni szándékozik egy lakást, amit a testvéremnek, egyenesági rokonának ajándékoz. Azt már az oldalán megtudtam, hogy ez az ajándékozás illetékmentes. A kérdésem: Kell-e Édesapámnak a lakásvásárlás után illetéket fizetni és ha igen mennyit?
Örökölt ingatlan eladása után nem illetéket, hanem SZJA-t kell fizetni, de csak akkor ha 5 éven belül történik az eladás és van pozitív értékkülönbözet.
Az értékkülönbözet, mint adóalap csökkenthető az eladás költségeivel és a szerzés, azaz az öröklés illetékével.
Ha így is marad értékkülönbözet, a maradék 16 %-át kell jövedelemadóként megfizetni, de ez is csökkenthető bizonyos %-al,amely % -ot az öröklés és az eladás éve között eltelt idő határoz meg.
Ha a lakóingatlan eladása és az újabb lakóingatlan vétele között 1 évnél rövidebb idő telik el, csak az eladás érték és a vételi érték pozitív különbözete után kell 4 % mértékű vagyonszerzési illetéket fizetni.
A megvásárolt lakóingatlan közeli hozzátartozónak történő ajándékozása esetén 9 % ajándékozási illetéket fizetni nem kell.
2013 decemberben örököltem egy 15 millió forintos ingatlant (értékbecslés alapján ez került a hagyatéki listába), de piaci ára kb. 25 millió, illetve van egy több mint 10 éve tulajdonomban lévő ingatlan ami kb. 28 milliót ér.
Szeretném a két ingatlant ebben az évben eladni és egy másikat venni az alábbi lehetőségek szerint:
1. Eladom az örökölt ingatlant (25 millió) és veszek egy drágábbat (kb. 45 millió) úgy , hogy készpénzzel még ráfizetek.
2. Eladom a saját (kb. 28 millió) és az örökölt ingatlant (kb. 25 millió) és veszek a kettő áránál olcsóbb ingatlant. (45 millió)
3. Eladom a saját ingatlant (kb. 28 millió) készpénzzel ráfizetek veszek egy drágább ingatlant (45 millió), majd az örökölt ingatlant eladom még egy éven belül. (kb. 25 millió)
4. Eladom a saját ingatlant (kb. 28 millió) készpénzzel ráfizetek veszek egy drágább ingatlant (kb. 45 millió), majd az örökölt ingatlant (kb. 25 millió) eladom 2013 decemberhez képest 5 éven belül.
Azt szeretném kérdezni, hogy adózás szempontjából a 4 lehetőség közül mikor járok a legkedvezőbben, vagy van-e esetleg olyan lehetőség amire nem gondoltam, de a legkedvezőbb lenne illetve ezekben az egyes esetekben hogyan kell számolni az adót?
Adó lehet személyi jövedelemadó és vagyonszerzési illeték is.
Adózás szempontjából nem vonható össze több értékesítés csak illeték vonatkozásában.( adó nincs 5 évnél régebben vásárolt lakóház eladása esetén de korábbi eladásnál is adókedvezmény vehető figyelembe: 2. évtől a különbözet 90 %-a, 3.évtől a 60 % -a, 4. évtől a 30 %-a mint adóalap adózik 15 %-al)
Magánszemély több lakástulajdon cseréje, illetve egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
2015 január 1-jétől az úgynevezett cserét pótló vétel esetében, amennyiben a magánszemély a lakása megvásárlásakor már tudja, hogy másik lakását a vásárlást követően, egy éven belül eladja, és a lakáseladási szándékáról nyilatkozik, kérheti, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmazza a cserepótló vétel illetékkedvezményét, mely alapján az illeték kiszabási eljárást – legfeljebb 12 hónapra – felfüggeszti.
A magánszemély azonban dönthet úgy, hogy nem terjeszt elő az illeték felfüggesztésére irányuló kérelmet, mert nem biztos abban, hogy a lakását egy éven belül értékesíteni tudja.
Ebben az esetben, ha mégis sikerül a lakóingatlanát értékesíteni egy éven belül, akkor megteheti, hogy a korábbi szabályozás szerint azt bejelenti. Ebben az esetben a hivatal módosítja a korábban kiszabott illetéket.
2011. április 9-én örököltem egy negyed házrészt édesapám halála után. (A fele az édesanyámé, a másik negyed pedig a húgomé.) Az öröklött negyed rész: 2.750.000 Ft
Közös megegyezés után a ház 2015. március végén eladásra kerül. A ház eladási értéke megegyezik az öröklési értékkel.
A kérdésünk az lenne, hogy kell-e adót fizetni, és ha igen, akkor mennyit?
Ha a ház eladási értéke megegyezik az öröklési értékkel – nem keletkezik jövedelem , így jövedelemadót sem kell fizetni.
