örökös címkével jelölt bejegyzések

Mi az öröklési rend, ha van házastárs és gyermek is?

Share Button

Testvérem 1992-ben a szülői házból kivásárolt 1/4 részt. 2013-ban Édesanyánktól megörököltünk 1/4 részt, 1/2-1/2 részben a testvéremmel. Testvéremnek van 3 nagykorú gyermeke. Hamarosan házasságot köt. Kérdésem, halála után a feleség örökölhet-e, illetve haszonélvezethez juthat-e a testvérem tulajdoni hányadából?

Abban az esetben, ha eladásra kerül az ingatlan, majd annak értékéből örökölhet-e? Végrendelettel kizárólagosan a 3 gyermekére hagyhatja-e a ráeső ingatlant, vagy annak értékesítéséből származó pénzből kizárhatja-e?

Miután az ingatlanrész a házasságkötés előtt már a tulajdonát képviselte, mennyi idő elteltével válik közös vagyonná, mikor örökölheti azt a feleség is már, örökölheti-e egyáltalán?

A törvényes öröklés rendjét az alábbi táblázatban foglaltan találja, mely alapján beazonosíthatja, hogy alakul az öröklés házastárs és leszármazó megléte esetén.

 

Az örökösök köre: az öröklés: megjegyzés:
I. leszármazók A teljes hagyatékra kiterjed, házastárs hiánya vagy kiesése esetén
II. házastárs öröklése leszármazók mellett a házastársat megillető rész:
– holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, ÉS egy gyermekrész a hagyaték többi részéből;
– a haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető;
– osztályos egyezségben a házastársat megillető gyermekrész haszonélvezeti joggal kiváltható
a házastárs kiesése:
– ha az örökség megnyílta kor: már nem él, vagy a házastársak között nem állt fenn az életközösség, és annak visszaállítására nem volt kilátás;
– a kiesésre az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy reá rótt kötelezettségtől mentesülne
III. házastárs öröklése
szülő mellett
a házastársat megillető rész:
– az örökhagyóval közösen lakott lakás ÉS a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyak 1/1-ben
– a hagyaték többi részének 1/2-e (másik 1/2-re a szülők fejenként egyenlő arányban)
– az öröklésből kiesett szülő része
IV. házastárs egyedüli öröklése teljes egészében örököl, ha:
– leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán
– nincs ági vagyon, ill. ági örökös
V. szülő és a szülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– egyedül a másik szülő, vagy annak leszármazói örökölnek
VI. nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– nagyszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– nagyszülőpár kiesése esetén a másik nagyszülőpár, vagy leszármazójuk
VII. dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó,nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– dédszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– dédszülőpár kiesése esetén a többi dédszülőpár, vagy leszármazójuk
VIII. távolabbi felmenők öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
IX. az állam szükségképpeni öröklése más örökös hiányában az állam a törvényes örökös nem illeti meg az örökség visszautasításának joga

 

Öröklés tárgyát csak az örökhagyó halálakor meglevő vagyontárgy képezheti, így nem lehet öröklés tárgya az eladott ingatlan elköltött vételára.

Végrendeleti úton a fenti törvényes öröklési rendtől eltérően is rendezheti az örökhagyó az örökséget.

 

Örökbe fogadott gyerek örököl-e biológiai szülője után?

Share Button

Édesanyám első házasságából születtem, 3 éves koromban elváltak, anyám újra
férjhez ment és én az ő férjének a nevét vettem fel ill. mivel 3 éves voltam
vetették fel.

A biológiai apám újra nősült, de a felesége nemrég meghalt,
két gyerek van ebből a házasságból. Ha majd a biológiai apám is eltávozik
fogok örökölni utána? Amióta elváltak anyámtól semmilyen kapcsolat nem volt
vele, ő nem keresett ill. én sem kerestem, ez kb. 50 év.
Az örökbe fogadott gyermek nemcsak örökbefogadó szüleitől és azok
családjától, hanem vér szerinti rokonaitól is örökölhet.

Hogyan jelenthető be igény örökségre? Hogyan deríthető ki, milyen ingatlan-hagyaték van örökhagyó nevén?

Share Button

Két gyermekem édesapjától 25 éve elváltunk, azóta nincs
is kapcsolat köztünk-köztük, nem fizetett gyerektartást sem. Újra megnősült
és lett két gyermeke, jó módban élnek.

Van -e mód arra, hogy valamilyen nyilvántartásba felvetessem a gyerekeimet, hogyha esetleg elhalálozása esetén lenne hagyaték, a hagyatékfelvételnél ne tagadhassák le a
gyermekeimet. Tisztában vagyok vele, hogy megoldható nyilván, hogy halálakor
ne legyen semmi tulajdonjoga.

Halálesetkor a hagyatéki eljárást bármely örökös megindíthatja. Ha az örökös
feltételezi, hogy ingatlanhagyaték maradt az örökhagyó után – de azok
helyrajzi számát nem ismeri – kérheti a hagyatéki eljárásban eljáró
hatóságot (önkormányzat, közjegyző), hogy az örökhagyó nevére keresve a
Takarnet rendszerből derítse ki, van-e örökhagyó nevén a magyar
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan.  Ha igen, a vér szerinti
gyermek örököl. Ha örökhagyó halála előtt 5 évvel azt örökhagyó
elajándékozta, az ajándékozásból kimaradt vér szerinti gyermek kötelesrészre
jogosult.

Mi történik, ha az eltartó hamarabb halna meg, mint az eltartott?

Share Button

2005-ben kötöttem az édesanyám testvérével egy eltartási szerződést ingatlan átruházással és tartási joggal. Az eltartottam ez év márciusában 90 éves lesz, nagyon jó egészségnek örvend. Sajnos az én egészségi állapotom nagyon megromlott. A
kérdésem mi történik akkor ha én halálozom el előbb?

Az eltartási szerződés “szerencse-jellege” azt is eredményezheti, hogy az
eltartó időben korábban halálozik el, mint akiről gondoskodik. Ebben az
esetben az eltartó jogutódja az örököse, akivel a tartási szerződés
folytatódik.

Jogosult-e köteles részre a testvér?

Share Button

Gyermektelen vagyok. Halálom után ki a jogos örökösöm? Két élő testvérem van. A húgomra szeretném hagyni az ingó vagyonomat a gondoskodás és ápolása hálájául. A másik testvérem kérhet-e a jogos? részt?

A testvér nem jogosult kötelesrészre a testvére halála esetén.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ön végrendelettel egyik testvérének juttathatja összes ingóságát, vagy azokat reá ajándékozhatja, anélkül, hogy a másik testvér azokra bármilyen igényt támaszthatna.

Örökhagyó testvére törvényes örökös-e?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt. A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást. Érdeklődnénk, van -e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Támaszthat-e az örökössel szemben a leszármazó igényt, ha már van jogerős végzés a hagyatéki egyezségről?

Share Button

Volt férjem édesanyja halála után örökölte szülei ingatlanából az anyai részt. Örökségéről lemondott az apja javára. (Apja megzsarolta. Így az apja 1/1-es tulajdonosa, valamint haszonélvezője lett a lakásnak. A lakást eladta.

Volt férjemmel van egy közös lányunk. Kérdésem az, hogy exférjem az örökrészről való lemondással a lányunkat is kizárhatta az öröklésből? Miután az ingatlan azóta eladásra került lehet még tenni valamit?

A hagyatéki eljárás során kötött jogerős egyezség nem lemondás, hanem ajándékozás, ezért a leszármazót jogilag nem érinti, a leszármazó az örökössel szemben követeléssel nem élhet.

Az örökös váratlan halála után ki örököl?

Share Button

Azt szeretném kérdezni, hogy abban az esetben ha az örökös előbb elhunyt ( balesetben) mint az örökhagyó akkor annak gyerekei lesznek az örökösök?

A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó halála miatt – kiesése folytán – annak gyermekei, azaz az unokák törvényes örökösök.

Igényelhető-e köteles rész elajándékozott ingatlan után?

Share Button

A férjem a lakás felét ajándékba adta , hogy az első házasságból a 2  gyermeke ne örököljön. 35-éve nincs kapcsolat . Közös gyerek nincs . Kérdésem hogy kérhetnek -e valami anyagi részt . Számlák nevemen vannak be van már jegyezve a földhivatalnál.

Amennyiben az ajándékozás a férj halálát megelőző 10 éven belül történt, a törvényes örökös gyerekek köteles részre jogosultak. Fontos tudni, hogy a köteles rész nem automatikusan jár, azt a hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző előtt igényelni kell, de a kérelmet mellőzni is lehet.

Jár-e köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek?

Share Button

Jár-e a köteles rész a házasságon kívül született gyermeknek, ha az a végrendelet megírását követően fogant?

Köteles rész jogalapjának megállapítása mindig a haláleset időpontjának figyelembevételével a hagyatéki eljárásban történik. A végrendelet keltének időpontja nem rontja le a később született vér szerinti örökös kötelesrész igényét.

Fontos tudni, hogy a köteles rész nem automatikus, azt az arra jogosult örökösnek a hagyatéki eljárás során elő kell terjesztenie. Amennyiben a közjegyzőnek hivatalos információja van az örökösökről, minden örököst köteles a kötelesrész előterjesztésének lehetőségére felhívni.

 

1 / 6 oldal12345...Utolsó »