örökös címkével jelölt bejegyzések

Hogyan jelenthető ki, hogyan bírható távozásra a lakcímre bejelentett lakó?

Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

10 éve együtt élek egy férfival, akit állandó lakcímemre bejelentettem.

A lakás az én tulajdonom, neki nincs ingatlana. Szigeteltettem a házat s felújítottam belül, mindezt a saját pénzemből, mivel az Ő keresete 37500 Ft .

Halálom esetén az örökös a lányom , de a lakásból hogyan lehet kitenni utána illetve mit követelhet a lányomtól?

Az a típusú élettársi kapcsolat – melyet Ön vázol – nem lehet öröklés alapja. Az Ön örököse a lánya – feltéve ha nem megy férjhez és nem élnek az Ön szülei. Az állandó bejelentett lakcím nem jogosít senkit  a lakás használatára csak ha más jogcímen ez részére megengedett.

Jelen esetben Ön engedett szívességi lakáshasználatot élettársának,ezért lakhat ott. Ha örököse a lakhatást  nem engedi tovább  és élettárs nem költözik el és nem jelentkezik ki onnan, az örökös a helyi jegyzőhöz fordulhat jogorvoslatért.

Ha elköltözik élettárs de nem jelentkezik ki onnan,akkor a lakásból való kijelentése a helyi polgármesteri hivatalnál intézhető lakóhely érvénytelenségének megállapítása útján.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  •  A kijelenteni kívánt személy nem lakja a lakást, azt önszántából hagyta el és minden ingóságát ( akár ruha, vagy televízió…..) magával vitte.
  •  A kijelenteni kívánt személy ismert tartózkodási helyét, amennyiben ismeretlen helyre távozott akkor azt a tényt.
  •  A kérelmező és két tanú ( szomszéd ) aláírását, amivel igazolják, hogy a kérelemben leírtak a valóságnak megfelelnek.
  •  Személyi adatokat ( név, lakcím, személyazonosító igazolvány száma ),tulajdoni lapot, eljárási illeték megfizetés igazolást

 

Felel-e az adóstárs az állam által megörökölt gépjármű hiteléért?

Adójog, Egyéb adójogi kérdések, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Az elhunyt még életében vásárolt egy személygépkocsit, hitelre. A szerződés létrejöttéhez kezes/adóstárs kellett, amit sajnos elvállaltam. Kiderült, hogy a részleteket nem fizette az illető, így a bank engem vett elő, bar-listás is lettem, mivel nem fizettem.

Voltak örökösök, de ezek mindegyike lemondott az örökségről, végső soron az állam örökölt mindent, az autót is, jogerősen. A kérdésem az, hogy rajtam követelheti-e a bank ezek után a tartozást vagy az állam fogja ezt kifizetni?

Külön kell választani az öröklés visszautasítását és az adóstársi mivoltot. Első esetben az állam mint kényszer /végső örökös  szerepel, míg az adóstárs egyetemleges felelős a tartozásért.

Meddig terjed ki a helytállási kötelezettség örökölt tartozás esetében?

Hagyatéki felelősség, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

A párom édesapja 6 éve elhunyt, és hátrahagyott egy 1/2 házrészt, egy autót és 5 hiteltartozást a 3 gyerekre, akikből az egyik akkor még kiskorú volt.

Az örökséget nem utasították vissza a ház miatt, viszont azóta már az állam tulajdonában van a ház, rokonok fizetik tovább a ház hitelét, az autót is elvitték a végrehajtók.

Igazából nem maradt semmije a 3 testvérnek, csak a tartozás, ami mostanra már legalább 6-7 millió forint lehet.

Az édesanya él, de külföldön, és nem fizeti a tartozásokat, amiket  néhai férjével vettek fel a házra, autókra,stb.

A gyerekek lettek az örökösök, de ők sem tudják fizetni. Sőt az egyiküknek már van 3 kiskorú gyereke.

A kérdésem: Ha a párom és testvérei nem fizetik a néhai apjuk tartozásait, ez átszállhat-e az ő gyerekeikre is? Ha a páromnak nincs a nevén semmilyen vagyontárgy, és lesz egy közös gyermekünk, akkor ő is örökölheti a nagyapja tartozását vagy visszautasíthatja?

Belekeveredhet-e a leendő gyermekünk ebbe az ügybe? Vagy lehet tenni már születésekor valamiféle lépést ez ellen?

Az örökség csak addig felel amíg terjed. Örökségen felül nem felel az örökös. A hitelezők nem kérhetnek többet, az örökös nem tartozik helytállni többel, mint az örökség értéke.

A vissza nem utasított örökségtől csak addig kell tartaniuk az örökösöknek, amíg az örökségük el nem fogy a hitelezők jogérvényesítése során.

Hogyan alakul az öröklési rend nevelt gyermek esetén?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Édesanyám több éve meghalt, halála után édesapám az önkormányzattól megvásárolta a lakást, amiben él/éltek.

Édesanyám első házasságából született gyermekét és engem közösen neveltek, de nem ebben a lakásban, mivel ekkor már felnőttek voltunk. Kérdésem, hogy édesapám halála esetén hogy alakul az öröklés?

A törvényes öröklésre a vér szerinti gyermek jogosult. A nevelt gyermek csak akkor, ha őt az örökhagyó örökbe fogadta.

Élettárs halála esetén mivel biztosítható, hogy a túlélő társ a lakásban maradhasson?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , , , ,
Share Button

Párommal 4 éve élünk együtt egy olyan lakásban melynek 50% az én 50% az ő nevén van. Neki is van 2 nagykorú gyermeke. Nekem is van egy nagykorú és egy kiskorú gyermekem.

Szeretném, ha aláírnánk egy olyan megállapodást, hogy abban az esetben ha valamelyikünkkel valami történne, a másik családja ne kényszerítse rögtön kiköltözésre vagy az őket illető 50% tulajdonjog értékének kifizetésére a másikat. Kvázi egy haszonélvezetet kapnánk az ott lakásra.

Milyen lehetőségek vannak erre vonatkozóan? Vagy a lakásban lakó félnek van valami előjoga az ott lakásra? Jelent valamit, hogy élettársként élünk együtt? Milyen jogaink vannak?

Az élettársak hátrányban vannak a házastársakkal szemben, mert ez utóbbiak esetében a PTK. öröklési szabályai a túlélő házastárs özvegyi/haszonélvezeti jogát megadja az utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai vonatkozásában, tehát ha Önök házastársak lennének bármelyikük halála esetén a túlélő házastárs az ingatlant az örökös gyerekekkel egyenlő mértékben örökli, de az örökös gyerekek nem használhatják a hagyaték tárgyát képező fél ingatlant mindaddig, míg a túlélő házastárs él, mert haszonélvezeti joga ezt nem engedi meg.

Az élettársak után – haláluk esetén-  a törvényes egyenesági/gyermeki öröklés áll be, az említett haszonélvezeti jog a túlélő élettársat nem illeti meg.

Ennek egyik megoldása lehet ha még életükben saját ingatlan részükre, de a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak. Ebben az esetben – öröklés bekövetkezte esetén – ugyanis az örökös gyermekek haszonélvezeti joggal terhelten kapják meg örökségüket.

A haszonélvezet alapításának élettársak esetén illeték vonzata van, melyet az illetéktörvény 72 §-a alapján számított módon kell megfizetni. Pl. 20 millió Ft ingatlan esetében 65 év feletti haszonélvezőnél 4 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke, mely után 4 % vagyonszerzési illetéket kell megfizetni, azaz 160.000.- Ft-ot.

Haszonélvezet alapítás végrendelettel is lehetséges.

Örökhagyó halálát követően élettársának van-e joga a közösen lakott lakást használni?

Eljárás a közjegyző előtt, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesanyám 25 évig élt együtt az élettársával, aki tavaly augusztusban elhunyt. Az élettársnak két fia van az előző két házasságából és most ki akarják semmizni az édesanyámat.  Jövő május 31- a határidő, amíg ki kell költöznie.

Kérem adjon tanácsot mert az az ügyvéd, aki édesanyámat képviseli, nem biztat semmi jóval.

Az ügyben eljáró jogi képviselőnek igaza van, hiszen az élettársat a hatályos törvények kevésbé védik, mint a házastársat (kivéve bejegyzett élettárs).

A törvényes öröklés rendje szerint -ha édesanya élettársa végrendeletet nem tett-  az élettárs gyermekei lesznek az ingatlan örökösei. A bent lakó édesanyának tehát az örökösökkel kell megállapodásra jutnia további lakhatása vonatkozásában.

Mikor örököl az élettárs?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Édesapám két hete hunyt el. A törvényes örökös én vagyok annak ellenére, hogy szüleim 5 éve elváltak.

Apámnak volt egy élettársi kapcsolata. Ilyen esetben az élettárs mire tarthat igényt, illetve mit örököl?

Ha esetleg bejegyzett élettársként voltak bejegyezve, akkor mi a helyzet? Ingatlan, autó, betétkönyv és személyes ingóságok milyen arányban illetnek meg engem, illetve az élettársat?

Ha egy élettársi kapcsolat a közjegyzők által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába be van jegyezve vagy az élettársi jogviszony közjegyző előtt van elismerve, akkor ez az élettársi közösség a házastársi közösséggel azonos megítélésűvé válik.

Ha egyik nyilvántartásba sincs bejegyezve az élettársi kapcsolat, akkor a jogviszonyra  polgári jogi szabályok az irányadóak. Míg az első  esetben az öröklés szabályai az élettársakra is irányadóak, az utóbbi esetben az élettársak nem lehetnek egymás örökösei.

 

 

Hogyan számolhat el az örökös és az élettárs egymással?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesanyám nővére 2009-ben meghalt. Ugyanebben az évben (halála előtt néhány hónappal) végrendeletet készítettek ő is és a házastársa is.

Egyetlen fiuk volt, aki már korábban meghalt, és egy unoka, akivel nem tartották a kapcsolatot. A végrendelet szerint első örökös az életben maradó házastárs (jelen esetben a férj), helyettes örökös az édesanyám, az unokát a kötelesrészre szorítják.

Édesanyám nővérének halála után a férjhez költözött egy élettárs. Felújították a házat a nő szerint közös pénzből, de ez nem bizonyítható, és nem is valószínű. 2015 tavaszán meghalt a férfi. Az élettárs szerint neki ígérte a pénzbeli vagyont. (Még nem volt hagyatéki tárgyalás, de kb.: 10 millió Ft). Nagy valószínűség szerint az eredeti végrendelet él, mely szerint most anyukám az örökös, az unokáé a köteles rész.

A pénzre az élettárs mindenképp igényt tart, addig míg meg nem kapja, nem hajlandó kiköltözni az egyébként értékes ingatlanból. Ráadásul a házi széfet is felnyitották, az biztos, hogy az édesanyám nővérének az ékszerei is benne voltak.

Akkor akarja ideadni, ha ő megkapja a pénzét. Mit tehetünk, hogy ügyesen, gyorsan lezárjuk ezt ?( A nő kompromisszumra nem hajlandó).

Hagyatéki hitelezői igény lehet az  igazolt élettársi beruházás / felújítás költsége.

Az örökösnek, a hagyatéki hitelezővel el kell számolja, ha elfogadja a benyújtott igényt, vagy azt – bizonyítottsága esetén – bíróság jogerősen megállapítja.

A hagyatéki tárgyalás előtt – eljáráson kívül – is megegyezhet az élettárssal, de ezt az okiratot javaslom, hogy ügyvéd készítse azért, hogy később a hagyatéki hitelezői igény a hagyatéki eljárás során ne legyen érvényesen előterjeszthető.

 

Mit jelent a tartási jog hogyan lehet megszűntetni?

Öröklési jog, Tartási, öröklési szerződés, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Keresztapám végrendeletet írt ügyvéd által részemre, mert neki csak én vagyok, mint hozzátartozó. A házat annak idején az első feleségével vették közösen, aki a keresztanyám volt. Sajnos ő meghalt, majd a papa újból nősült, és ezzel a feleséggel kötöttek egy szerződést aminek a hivatalos nevét nem tudom, de a lényege, hogy a nőnek tartási joga van a házon, tulajdoni joga nincs.

Már mindketten idősek otthonába laknak, de a földhivatalba ez a tartási jog be van jegyezve, ha jól tudom. Mi ebbe a házba már nagyon sok pénzt beleöltünk mert közben a lányom beköltözött.

Kérdésem , hogy a papa halála után lehet-e valamilyen követelése a volt feleségnek, vagy ha már esetleg ő sem fog élni, akkor a hozzátartozónak?

A ráeső pénzösszeget ő annak idején elvitte, és a válóperen nem volt követelése. Hogyan lehetne ezt a papírt érvényteleníteni, vagy egyáltalán érvényben van-e még ebben az esetben?

Öröklési szerződés alapján alapján tartási jogot jegyeznek az ingatlanra.

E szerződés alapján eltartott halála esetén  – mely a végintézkedés  egyik formája -a szerződéssel lekötött vagyontárgy ( pl. ingatlan) az eltartót illeti hagyatéki eljárás keretében.

A  tartási jog az eltartott javára be van jegyezve.A tartási jogot töröltetni  a szerződés közös megegyezéses felbontásával lehet.

A tulajdoni lap tájékoztat arról hogy az öröklési vagy eltartási szerződés alapján van-e bejegyezve a tartási jog. Ha az ingatlan tulajdoni joga eltartott nevére átírásra került akkor eltartási szerződést köttetett a felek között. Ennek megszüntetése is közös megegyezéses felbontással lehetséges.

Ki örököl az elhunyt élettárs után?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Nagymamám élettársi kapcsolatba volt több mint 20 évig.Tavaly júniusba meghalt az élettársa,majd rá 2 hónapra nagymamám is/nem bejegyzett élettársak voltak /gyermek nem született és a papának nem is volt gyermeke/, most mégis úgy néz ki, hogy az ő vagyonát nem mama örökölte,hanem a testvére gyerekei.Kérem segítsen tanácsával,hogy jogos-e vagy mama után minket illetne!

A nagyszülői élettársi jogviszonynak semmilyen öröklési jogi hatása nincs. A nagymama élettársa után annak vér szerinti rokonai az örökösök – a nagymama nem .

Ezért Önök sem lesznek „áttételesen” a papa után örökösök. Csupán nagymama hagyatéka képezheti öröklés tárgyát az Önök esetében.

 

4 / 6 oldal« Első...23456