osztályos egyezség címkével jelölt bejegyzések

Hogyan kerülhet örökhagyó testvére nevére vagyontárgy, ha a testvér nem örökös?

Share Button

Testvérem sajnos 41 évesen meghalt. Az autóm az ő nevére lett véve. Én használom én fizetem a díjait én szervizeltetem. Az örökös a férje és a kisfia lett. Hogyan lehetne a nevemre íratni, vagy megoldani hogy ne a férjé legyen az autó? A férj beleegyezne minden megoldásba.

Hagyatéki eljárásban az örökség tárgyát képező vagyontárgyak csak az örökösök között „mozgathatóak” –  egyezség keretében. Olyan egyezség nem jöhet a hagyatéki eljárás során a nem örökös testvérrel, hogy a gépjármű a testvéré legyen. Ez a jogügylet csak a hagyaték átadását követően köthető az örökös és Ön között például adásvétel jogcímen.

 

Hogyan rendezhetjük feles tulajdonú telkeinket testvéremmel, hogy mindkettőnknek 1/1-tulajdonú telkei legyenek?

Share Button

Testvéremmel örököltünk 4 telket, mindegyiket 1/2-1/2 arányban, vagyis mindkettőnknek 4 fél telke van. Szeretnénk a tulajdonviszonyokat úgy rendezni, hogy mindkettőnknek 2    1/1-es tulajdonú telke legyen.

Mivel a testvérek közötti ajándékozás illetékköteles, ezért a közös tulajdon megszüntetését kezdeményeznénk megváltással a tulajdonviszonyok rendezése érdekében. (Közös egyenesági rokon már nincsen).

Szeretném megtudni, hogy ebben az esetben kell-e illetéket fizetnünk? Négyzetméter tekintetében senki nem szerez új tulajdont, ezért vagyok bizonytalan a kérdésben.

Az eljáró ügyvéd szerint az illetékhivatal, mivel a 4 telek külön helyrajzi számon van, ezért nem fogja figyelembe venni, hogy valódi vagyonnövekmény nem történt, hanem külön-külön fogja vizsgálni a 4 ügyet és illetéket fog kiszabni. Amennyiben van javaslata egyéb jogi ügylettel megoldani a dolgot, amivel elkerülhető az illetékfizetés, akkor szívesen venném arra vonatkozó javaslatát is.

Mivel a hagyatéki eljárás során elmulasztották azt az osztályos egyezséget létrehozni, mellyel illetékmentesen lett volna rendezhető az ingatlanok 1 / 1 –ed jogi sorsa, ezért javaslom, hogy ha a telkek szomszédosak jogi képviselőjével és földmérő bevonásával vitassák meg a telek összevonás utáni szétválasztással – és egyben tulajdonjog rendezéssel – kapcsolatos lehetőséget is.

Hogyan utasítható vissza az örökség?

Share Button

Férjem halála után egyetlen felnőtt gyermekemmel most várunk a hagyatéki tárgyalásra. Lányom nem tart igényt az édesapja után semmilyen örökségre, azt szeretné, ha minden rám maradna. (Lakás, kocsi, némi megtakarítás a bankban.) Hogyan nyilatkozzunk ez esetben majd a közjegyző előtt?  Mi a helyesebb? Ha lemond az én javamra a közjegyző előtt,vagy ha elfogadja és nekem ajándékozza. Ha Ő lemond, akkor keletkezik e nekem adófizetési kötelezettségem?

Az új Ptk. szerint a törvényes öröklés rendje, hogy a túlélő házastárs egy gyermek részt örököl és megörökli a közösen örökhagyóval lakott lakás haszonélvezetét, annak berendezési tárgyaival együtt. Mivel az Ön gyermeke semmit nem kíván örökölni, ezt visszautasításnak nevezzük. Nem írta kérdésében, hogy van-e unokája. Feltételezve, hogy igen, nem javaslom a visszautasítást,mert ebben az esetben a gyermeki részt az unokák öröklik. Bonyolítaná a helyzetet ha az unokák kiskorúak, hiszen ha az unokákra is kiható hatállyal utasít vissza az Ön gyermeke, akkor ehhez még a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges lenne. Javaslom inkább, hogy gyermekével kössön, ún. osztályos egyezséget.

Amit az egyezségről tudni kell:”Az osztályos egyezségben az örökösök eltérhetnek mind a törvényes öröklés rendjétől, mind a végintézkedésben meghatározott öröklés rendjétől, azzal a feltétellel, hogy a hagyatékban minden örökösnek részesednie kell; ha valamelyik örökös nem kíván részesedni a hagyatékból, s ezt a szándékát az osztályos egyezség tartalmazza, nyilatkozatát önálló – élők közötti – jogügyletnek: ajándékozásnak kell tekinteni, hacsak ez a szándéknyilatkozat nem minősül visszautasításnak.”

Megoldási javaslatom: lánya ,minimális örökséget fogadjon el, pl. a  némi megtakarítást a bankban vagy abból egy részt   és minden mást örököljön Ön – osztályos egyezséggel.

A közjegyző öröklés jogcímen fogja a teljes hagyatékot átadni, amely nem jár adófizetéssel, ide értve az öröklési illetéket is. ( illetékmentes lesz az öröklés)

Az ingatlanon – mivel tulajdonosnak nem állhat fent haszonélvezeti joga egyidejűleg – Ön tulajdonjogot szerez. Ugyanez vonatkozik minden egyéb más hagyatéki tárgyra is.

A hagyatéki tárgyaláson tehát elégséges, ha mindketten személyesen megjelennek és a közjegyzőnek előadják, hogy a bankbetétből lányom örökölni fog pl. 10.000.- forintot – osztályos egyezséggel –, míg minden egyéb hagyaték örököse – osztályos egyezséggel – Ön kíván lenni.

A fellebbezési jogról azonnal le lehet mondani, így a hagyatékátadó végzés a tárgyalás napján jogerős lesz.

A közjegyző díját az öröklés arányában kell fizetniük. Az egyezségük alapján 60 napon belül a földhivatal a tulajdonjog változást átvezeti a tulajdoni lapon.

 

 

Mi a legcélszerűbb módja az örökösök egymás közti megegyezésének?

Share Button

Nagymamám nemrég elhunyt, egy családi házat hagyott hátra, melyre többen vagyunk örökösök. Az egyik örökös -élve elővásárlási jogával- kivásárolna a tulajdonrészemből. Hagyatéki tárgyalás még nem volt.

Az lenne a kérdésem, hogy az örökös társ engem kivásárolhat, kifizethet e a hagyatéki tárgyalás előtt? Vagy ez csak a hagyatéki tárgyaláson lehetséges?

Az örökösök a hagyatéki tárgyaláson köthetnek egymás közötti egyezséget.

Ezen egyezség keretében a hagyaték tárgyai, vagy pl. egy ingatlan tulajdoni hányada átruházható .

Az egyezség alapján az egyik örökös tulajdoni hányadát  öröklés   jogcímen szerzi meg a másik örökös  tulajdoni hányadát   A közbenső jogcím az ajándékozás.

 

Lemondhatunk-e édesanyánk javára az örökségről?

Share Button

Édesapám 2014 szeptemberében elhunyt, a hagyatéki eljárás még nem történt meg.

Öcsémmel közösen örökölnénk egy autót, valamint bizonyos pénzösszeget, viszont ezekről édesanyánk részére szeretnénk lemondani.

Nincs több örökös, csak apai nagyanyánk. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, akkor édesanyámnak milyen mértékű illetéket kell megfizetnie az átadott örökségre.

Az új PTK. szerint édesanyával, mint örökössel köthető osztályos egyezség arra nézve, hogy az önök által megnevezett hagyatékrészek örököse a túlélő házastárs édesanya legyen. Ennek illetékvonzata nincs, a túlélő házastárs öröklés jogcímen örököl.

Egyezség kötése a hagyatéki eljárás alkalmával

Share Button

Örökölendő  ingatlan közös tulajdonának megszüntetésével kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Édesanyám elhunytával a testvéreimmel együtt hárman fogunk örökölni egy telket.

Mindkét testvérem beleegyezésével a telek kizárólagos örököse én lennék.

Mit tegyünk? 

Önök, mint örökösök a hagyatéki eljárás keretében  egyezséget köthetnek az ingatlan tulajdonának öröklésére az Ön által említett módon.Az egyezséget az eljáró közjegyző jóváhagyja és ennek megfelelően adja át a hagyatékot -öröklés jogcímen.

 

Élhet-e köteles rész igénnyel az unoka?

Share Button

Nagypapám még él (90 éves), nagymamám már meghalt. A nagyszülői házban ezért nagypapámnak van fele része, édesanyámnak és nagynénémnek pedig egynegyed része. A nagynéném meghalt, neki van egy fia, ezért az ő részét a fia (unokatestvérem) fogja nemsokára örökölni.

A házban már egy ideje nem lakik senki, nagypapámat édesanyám gondozza nyár óta, unokatestvérem nem igazán foglalkozik a nagyapjával, csúnyán is viselkedik vele. A házat jó lenne eladni, de erre sem lesz hajlandó, viszont a kert gondozása szinte mindig édesanyámra vár. Egyszerűen nem lehet az unokatestvéremmel semmiben megegyezni.

Nagypapám nem akarja, hogy unokatestvérem örököljön utána a házból, ezt szeretné valahogy elrendezni. Én próbáltam utána olvasgatni az interneten, látom, hogy új Ptk. van, azt is olvasgattam. Ha végrendeletet írna nagypapám, akkor az unokája köteles részt kaphatna, ez a megoldás ezért nem jó.

Tartási szerződésre is gondoltunk, mert valójában tényleg ez van, ott lakik édesanyámmal együtt – külön bejáratú lakrészben -, de úgy olvastam, hogy van valamilyen két éves határ a szerződés után, hogy akkor bele kell számítani a hagyatékba, ezért ez sem jó.

Nagypapám az ajándékozást szeretné egyébként, megnéztem azt is, hogy ez mivel jár. Nem egészen pontosan értem az osztályra bocsátás című részt, de ha jól olvasom, akkor ez csak akkor van, ha anyukám is és unokatestvérem is örököl, vagyis ha nem lesz mit örökölni, akkor nincs. Ha viszont mind a ketten örökölnek valamit, mondjuk földet, akkor édesanyámnak nem kell hozzáadnia a házat a hagyatékhoz, mert a nagypapám nem úgy ajándékozza, hogy az hozzá legyen adva. Jól értelmezem?

Nem arról van szó, hogy nagypapám az unokáját ki akarná semmizni, sok pénzt adott már neki, többször sajnos át is vágta, amikor még régebben közel laktak a nagynénémékkel, de sajnos olyan viselkedést tanúsít, hogy nagypapám úgy érzi, nem érdemli meg.

Kérem szíveskedjen válaszolni, hogy az ajándékozás-e a legjobb megoldás, ha nem szeretnénk, hogy édesanyámat perelje vagy zaklassa a későbbiekben. Ha mégis az osztályra bocsátást kellene alkalmazni, akkor nem lenne-e célszerűbb, ha testvéremre és rám ajándékozná a nagypapám a házat? (Mert ezt is emlegeti.)

Nagypapa halála esetén az örökösök Édesanya és testvére. Az unoka nem törvényes örökös. (csak ha  Édesanya és testvére is elhalálozik). Ha   Édesanyára ajándékozással átruházódik Nagypapa  fél ingatlantulajdona  – az ingatlan nem lesz hagyaték tárgya Nagypapa halálakor. Ugyanez a helyzet ha testvérére vagy Önre ajándékozná a nagypapa a házat.  Köteles részt csak Édesanya testvére kérhet belőle (ha 10 éven belül hal meg Nagypapa).

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.  Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Fontos szabály hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Osztályos egyezséget csak örökösök köthetnek és sem Ön sem Unokatestvér nem törvényes örökös.

Lemondhatunk -e apám javára örökség részünkről haszonélvezet alapítása mellett?

Share Button

Anyám után örököltünk hárman a testvéreimmel fél házat, a másik fele apámé. Van arra lehetőségünk, hogy lemondjunk a részünkről apám részére, de haszonélvezeti jog az szeretnénk, ha megmaradna?

Milyen költségekkel jár ez? Ha hármónk közül csak ketten mondunk le apu részére abból a testvérünk részesül? Esetleg ajándékozással is maradhat haszonélvezeti jogunk?

Osztályos egyezséget köthetnek az örökösök a hagyatéki eljárás során.

Ebben csak arra van lehetőség, hogy a hagyatékot a törvényes öröklés rendjétől eltérően osszák meg, de arra nincs, hogy pl. haszonélvezeti jogot alapítsanak.

A haszonélvezeti jog alapítását külön megállapodásban lehet megtenniük.

A közeli hozzátartozók közötti haszonélvezeti jog alapítás ajándékozásnak minősül, ha ingyenesen történik. Szülő és gyermek viszonylatában ez illetékmentes.

Hagyatéki egyezség

Share Button

1. Földet, erdőt, mezőt örökölhet-e a leszármazott nélkül elhunyt örökhagyó testvérének unokája, ha egyébként nem számít földművesnek?

A törvényes öröklés rendje szerint a törvényes örökös megörökölheti a termőföldet, minden korlátozás nélkül.
Mivel az öröklési rendben előrébb állók is vannak, mint törvényes örökösök, ezért az unoka nem örökölhet.

2. Ha több örökös van, és osztályos egyezséget kívánnak kötni, lemondhat-e ezzel párhuzamosan az egyik örökös a gyerekei részére az örökségéről?

Osztályos egyezséget örökösök köthetnek egymással. A lemondás a hagyatéki eljárásban visszautasításnak minősül. A visszautasító ez által megszűnik örökös lenni, így osztályos egyezséget nem köthet. Vagy visszautasít, vagy osztályos egyezséget köt.

3. Osztályos egyezség szándéka esetén az egyik örököst képviselheti-e meghatalmazás esetén gyermeke?

Igen. Közeli hozzátartozó meghatalmazottként eljárhat.

Öröklés az új PTK szerint

Share Button

A feleségemmel mindketten második házasságban élünk. Mindkettőnknek van egy-egy gyermeke, közös gyermek nincs.

A közös lakásunk 50%-a a feleségem nevén, a másik 50% az én nevemen van.

Egy nagy értékű autó pedig csak az én nevemen szerepel, de közösen vásároltuk.

A kérdésem, hogy halálom esetén a két gyermek hogyan örököl.

Az új PTK szerint az egyenesági leszármazott gyermek mellett a házastárs is egy gyerekrésznyit örököl az utolsó közösen lakott ingatlan és berendezéseinek haszonélvezeti jogával.

Ugyanez igaz az autóra, mint ingóságra is, haszonélvezet nélkül, és elszámolási kötelezettséggel.

Javaslom, hogy a leendő, vagy bekövetkező hagyatéki eljáráson kötendő osztályos egyezség helyett  készítsen végrendeletet, melyben az Ön által kívántak szerint rendelkezhet.

2 / 3 oldal123