osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Kiadható -e az osztatlan közös tulajdonú lakás egy tulajdonostárs által?

Share Button

Férjem 2016.szept.20-án (házasságkötésünket megelőzően két évvel) vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk. Mivel időközben én új házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni. A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem.

Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők. Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból.

A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására.

Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja.

Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.

Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.

A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával. Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Milyen értékkel törénik a hagyaték átadása? Milyen értéken kell hogy kifizesse az egyik tulajdonos a másikat?

Share Button

Édesanyám évekkel ezelőtt elhunyt, bátyám és én 1/4-1/4 arányban lettünk a szülői házon örökösök, míg édesapánk haszonélvezeti jogot kapott. 2018 decemberében ő is elhunyt.

Testvéremmel megbeszéltük hogy nem adjuk el a szülői házat mert ő szeretné magának megtartani ezért az ingatlan értékének felét kifizeti nekem.

Hagyatéki leltár lezajlott ahol én nem voltam jelen  csak testvérem , mert én  nem kaptam rá idézést.

Később elmondta hogy 5 millió Ft-ra értékelte az ingatlant a hagyatéki leltárban. Én nem értek ezzel egyet mert többet ér./kb.8 millió/

Ő naponta bemegy a házba /szomszédjában van./ míg én nem tudok mert csak egy kulcs van. Ő rendezkedik már az ingatlanon mert tervei vannak vele.

Hogy mikor fizetné ki a rám eső részt azt mondta 1-2 év viszont nekem a közeljövőben kellene a pénz mert én is ingatlan vásárlás előtt állok.

Kérdésem : Egy általam kijelölt időpontig kötelezhetem -e őt az ingatlan felének kifizetésével és ha igen ez  mennyi idő lehet?

Továbbá mivel nem értek egyet az ingatlan értékének  hagyatéki leltárba való felvételével  a hagyatéki tárgyaláson mennyire lesz ez kedvezőtlen rám nézve? Ha kettőnk közt létrejön az adás vétel külön becsüst kell hívni /és ő fogja felértékelni az ingatlant/  vagy a hagyatéki leltárban szereplő érték szerint kell kifizetnie?

Hagyatéki leltár  szerinti értéken lesz a hagyaték átadva. Csak a polgármesteri hivatalnál lehet /lehett volna reklamálni, ha nem ért egyet ezen értékkel. A közjegyző azt már nem módosíthatja .

A megváltási értéknél ugyan irányadó lehet a hagyatéki érték , de javaslom hogy  közös megegyezéssel értékbecslőt fogadjanak.

Visszautasítható-e utólag az örökség?

Share Button

Sok évvel ezelőtt a bátyámmal közösen megörököltük szüleink házát. Közben a bátyám is meghalt és az ő része idegenek tulajdonába került. Az idegenek fizetésképtelenek, minden költségük a házra terhelődik.

A rám terhelt közmű fejlesztési összeget és illetéket fizetem, de sosem laktam a házban. Szeretném ezt a viszonyt megszüntetni. Szeretnék választ kapni arra, hogyan tudnák lemondani az örökségemről?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész önállóan is forgalomképes, azaz a piacon eladható – feltéve, ha van rá vevő. Természetesen el is ajándékozható. Javaslom, hogy ingatlanirodával vegye fel a kapcsolatot az értékesítés végett. Fontos tudni, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van. Ezen túlmenően bíróságtól is kérhető a közös tulajdon megszüntetése.

Csak a hagyatéki eljárás során lett volna Önnek lehetősége az öröklést visszautasítani, ma már arról „lemondani” nem lehet.

 

Mi a teendő, ha osztatlan közös tulajdonban örökölt ingatlanból a tulajdonostárs nem tud kifizetni?

Share Button

Testvéremmel 2015. októberében, (édesapánk halála után) örököltünk egy lakást 2/3 , 1/3 részben.Nekem van 1/3 rész. A testvérem nem akarja eladni az ingatlan, számomra a részemet kifizetni nem tudja. Kérdésem ilyen esetben mit tudok tenni?

A közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetését lehet kérni, ha a közös értékesítéstől valamelyik tulajdonostárs elzárkózik, illetve a tulajdoni hányadát nem akarja eladni a másiknak.

Hogyan tudom saját telekrészem leválasztani az osztatlan közös tulajdonról?

Share Button

Van egy külterületi besorolású kb 20.000 m2 osztatlan közös telek, melyből 2296 m2 az én tulajdonomban van. Ha szeretném kivonatni osztatlan közösből, de tudomásom van róla, hogy akinek túl van építve a telekrésze, az nem fog belemenni, hogy csak én váljak ki az osztatlan közösből, akkor mi a teendőm?

Osztatlan közös földtulajdon megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs beleegyezése és aláírása szükséges.

Van-e elővételi joga az osztatlan közös tulajdosoknak?

Share Button

Társasház udvarán osztatlan közös tulajdonban lévő garázst vásároltam kívülállóként.

Az eladónak közös helyrajzi számon szerepelt a lakás és a garázs, de külön személyeknek adta el.A társasházban lakóknak elővételi joguk volt a vásárlásra de nem éltek vele.

Szeretném megkérdezni tovább értékesíthetem-e ezt az ingatlant és meg kell-e hirdetni a társasházban az elővételi jog miatt?

Osztatlan közös tulajdonú garázs meghatározott tulajdon illetősége – ha az már a vevő földhivatalnál bejegyzett tulajdona tovább értékesíthető.

Ha többért adja el, mint vásárolta a különbözet után 15 % SZJA-t kell fizetnie. Az elővásárlási joggyakorlást a továbbértékesítés esetén is biztosítania kell a tulajdonostársai részére

Hogyan szüntethető meg az örököstárssal fennálló osztatlan közös tulajdon?

Share Button

Szüleim halálát követően ingatlanjukat, testvéremmel örököltük. Én eladnám, de ő nem akarja. Idegen embernek meg így, a felét nem tudom értékesíteni.

Ő azt mondta,hogy bár ki tudna fizetni,nem akarja megvenni a részem. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Ön is megválthatja a testvére részét, javaslom tegyen vételi ajánlatot. Ha erre nincs lehetősége és a közös értékesítés is meghiúsult, bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését, mely esetben végső soron az ingatan árverésből befolyt tulajdoni hányad arányos vételára illeti meg Önt.

 

Hogyan lehetséges közös tulajdonú ingatlan eladása, ha nincs egyetértés?

Share Button

Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, mi lehet a teendő abban az esetben ha szüleim elváltak és a családi házat édesapám a részét a testvéremre hagyta, mivel úgy gondolta a másik fele pedig az enyém lesz “amikor” majd édesanyám meghal.

Jelenleg nem lakik senki a házban és bátyám nem hajlandó eladni a házat viszont a számlákat se hajlandó fizetni. Lenne vevő is a házra, viszont mivel a fele az ő nevén van a másik fele a háznak édesanyám nevén így nem tudjuk eladni.

Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlan közös eladásában megegyezni nem tudnak, továbbá, ha egyik sem váltja meg a másik ingatlan részét, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon bíróság általi megszüntetését.

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne “osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosainak?

Share Button

Osztatlan közös udvarban lakom. 4 házrész van, mi leghátul lakunk. Az 1 lakó kerítéssel meg egyéb tárgyakkal lezárta az első részt. Egy pirinyó kis sávban közlekedünk, a kukát éppen hogy ki tudom vinni. Mi autóval stb be se tudunk állni az udvarba. A nagyobb kaput számkombinációs lakattal lezárja, kódját nem adta meg. A villanyóránk legelöl van 1 kis helységben, azt is zárja, kulcsunk nincs.

Több vitánk volt már ezek miatt. Fel akart jelenteni ingatlan megsértés miatt. Azt mondja az a rész az övé. Az ingatlan kertjét csak én gondozom, füvet nyírok, havat lapátolok stb. Az egész járdát, a telken belül is én lapátolom télen, az ő részük előtt is.

Ilyen esetben mik a tulajdonosok jogai és kötelességei? Elzárhatja az első részt?? A tulajdoni lapban nincs semmilyen megosztás csak az adásvételi szerződésében.

Tulajdonos társak közötti kizárólagos természetbeni használati rend megfogalmazása az adásvételi szerződésben is történhet.

Ha minden tulajdonostárs aláírásával magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el, akkor egyenértékű a külön íven esetleg  földmérői vázrajz alapján készített használati megosztással.

Fontos tudni, hogy ingatlan eladás esetén a használati rendet az új vevőnek is magára nézve kötelező érvényűnek kell elfogadnia.

Ezen szabályok bármely tulajdonostárs által történő megsértése ellen a jogosult tulajdonostárs tiltakozhat, birtokvédelmet kérhet. Ha a szabályozás nem megfelelő közös megegyezéssel módosítható.

1 / 10 oldal12345...10...Utolsó »