osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Jogosult-e a tulajdonostárs bejelentkezni az ingatlanba, ha már az egyik tulajdonos benne lakik?

Share Button

Édesapám és a nővére megörökölte a nagymamám házát.  Édesapám a többségi tulajdonos, aki a megörökölt házban él, mióta megvásárolták azt nagymamámmal 30 évvel ezelőtt. Nővérének egyéb ingatlana van, ott lakott eddig. 

Arra vagyok kíváncsi, hogy a törvény kötelezheti -e nagynéném apámat a ház eladására, és ha igen, mennyi idő után? Kötelezheti-e apámat, hogy őt kifizesse?

Azon felül, hogy a többségi tulajdonos nem akarja, hogy a testvére bejelentkezzen hozzá állandó lakcímre, ezt hogyan teheti meg? Jogos-e?

Tulajdonostárs a tulajdoni joga alapján jogosult a tulajdoni hányada mértékével arányos ingatlanhasználatra, illetve az ingatlanba bejelentkezhet, oda lakcímkártyát készíttethet.

A tulajdonközösség megszüntetése azaz, hogy egyik tulajdonos a másik tulajdoni jogát magához váltsa, nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. Közös megegyezéssel adásvétel keretében történhet a tulajdonközösség megszüntetése vagy közös értékesítéssel a vételár tulajdoni hányad szerinti elosztásával.

Ha közös megegyezés nincs, bármelyik fél kérheti a tulajdonközösség megszüntetését az illetékes bíróságtól.

 

 

Milyen jogi megoldással használhatom legálisan a szomszédom telkét?

Share Button

A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.

Ez a földhivatal szerint földmérő bevonásával, megosztási tervvel meg minden mizériával elég tetemes összeg lenne. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a településen létezik minimális telekméret, ezért valószínűleg nem kivitelezhető a megosztás azon a nyomvonalon, ahogy azt a szomszédaim és én szeretnénk. A ház formája határozza meg a minimális telekméretet ami jelen esetben 800 m2 lenne így nem lehet 400 m2-t leválasztani az 1016 m2-es telekből.

Itt a telkek négyzetméterára 100-150 forint között alakul, így ha lehetséges is a területrendezés, annak adminisztrációs díja többszörösen meghaladná a telkek értékét. A szomszédok minden megoldásban benne lennének, csak azt kérik, hogy építsek kerítést és gondozzam a kertet mert a másfél méteres gaz miatt a jegyző bírsággal fenyegeti őket.

Megoldás lehet, ha a két ingatlant összevonják – földmérővel – osztatlan közös tulajdonba és készítenek egy természetben kizárólagos használati megosztást – akár földmérő nélkül – hogy a tulajdoni hányadtól eltérően ki melyik földrészletet használhatja kizárólagosan. Mivel belterületi ingatlanról van szó, a bérlet és a szívességi használati konstrukció is megoldás lehet.

 

Érdeklődnék, hogy a sima bérleti szerződés ad-e megfelelő keretet arra, hogy a szomszédaim hátsó kertjeit hosszútávra (pl: 25-30 évre) bérbe vegyem?

Mi történik, ha a szomszédom, akivel a szerződést kötöm elhalálozik? Az örököst köti-e a bérleti szerződés?

Hogyan szerezhető meg árverésre kitűzött ingatlan tartozásmentesen?

Share Button

Van egy ingatlan. A fele édesapám tulajdona, a másik felét én örököltem. Édesapámnak tartozása van, az ő része már árverezve is volt, sikertelenül. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha én papíron megvenném az ő részét, akkor halála után töröltethetem róla a tartozást, vagy mindenképpen vissza kell fizetni?

Az árverési vétellel a vevő tehermentesen kapja tulajdonába az ingatlant. Javasolt, hogy legyen Ön a Vevő az árverésen.

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Kiadható -e az osztatlan közös tulajdonú lakás egy tulajdonostárs által?

Share Button

Férjem 2016.szept.20-án (házasságkötésünket megelőzően két évvel) vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk. Mivel időközben én új házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni. A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem.

Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők. Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból.

A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására.

Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja.

Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.

Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.

A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával. Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Milyen értékkel törénik a hagyaték átadása? Milyen értéken kell hogy kifizesse az egyik tulajdonos a másikat?

Share Button

Édesanyám évekkel ezelőtt elhunyt, bátyám és én 1/4-1/4 arányban lettünk a szülői házon örökösök, míg édesapánk haszonélvezeti jogot kapott. 2018 decemberében ő is elhunyt.

Testvéremmel megbeszéltük hogy nem adjuk el a szülői házat mert ő szeretné magának megtartani ezért az ingatlan értékének felét kifizeti nekem.

Hagyatéki leltár lezajlott ahol én nem voltam jelen  csak testvérem , mert én  nem kaptam rá idézést.

Később elmondta hogy 5 millió Ft-ra értékelte az ingatlant a hagyatéki leltárban. Én nem értek ezzel egyet mert többet ér./kb.8 millió/

Ő naponta bemegy a házba /szomszédjában van./ míg én nem tudok mert csak egy kulcs van. Ő rendezkedik már az ingatlanon mert tervei vannak vele.

Hogy mikor fizetné ki a rám eső részt azt mondta 1-2 év viszont nekem a közeljövőben kellene a pénz mert én is ingatlan vásárlás előtt állok.

Kérdésem : Egy általam kijelölt időpontig kötelezhetem -e őt az ingatlan felének kifizetésével és ha igen ez  mennyi idő lehet?

Továbbá mivel nem értek egyet az ingatlan értékének  hagyatéki leltárba való felvételével  a hagyatéki tárgyaláson mennyire lesz ez kedvezőtlen rám nézve? Ha kettőnk közt létrejön az adás vétel külön becsüst kell hívni /és ő fogja felértékelni az ingatlant/  vagy a hagyatéki leltárban szereplő érték szerint kell kifizetnie?

Hagyatéki leltár  szerinti értéken lesz a hagyaték átadva. Csak a polgármesteri hivatalnál lehet /lehett volna reklamálni, ha nem ért egyet ezen értékkel. A közjegyző azt már nem módosíthatja .

A megváltási értéknél ugyan irányadó lehet a hagyatéki érték , de javaslom hogy  közös megegyezéssel értékbecslőt fogadjanak.

Visszautasítható-e utólag az örökség?

Share Button

Sok évvel ezelőtt a bátyámmal közösen megörököltük szüleink házát. Közben a bátyám is meghalt és az ő része idegenek tulajdonába került. Az idegenek fizetésképtelenek, minden költségük a házra terhelődik.

A rám terhelt közmű fejlesztési összeget és illetéket fizetem, de sosem laktam a házban. Szeretném ezt a viszonyt megszüntetni. Szeretnék választ kapni arra, hogyan tudnák lemondani az örökségemről?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész önállóan is forgalomképes, azaz a piacon eladható – feltéve, ha van rá vevő. Természetesen el is ajándékozható. Javaslom, hogy ingatlanirodával vegye fel a kapcsolatot az értékesítés végett. Fontos tudni, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van. Ezen túlmenően bíróságtól is kérhető a közös tulajdon megszüntetése.

Csak a hagyatéki eljárás során lett volna Önnek lehetősége az öröklést visszautasítani, ma már arról „lemondani” nem lehet.

 

Mi a teendő, ha osztatlan közös tulajdonban örökölt ingatlanból a tulajdonostárs nem tud kifizetni?

Share Button

Testvéremmel 2015. októberében, (édesapánk halála után) örököltünk egy lakást 2/3 , 1/3 részben.Nekem van 1/3 rész. A testvérem nem akarja eladni az ingatlan, számomra a részemet kifizetni nem tudja. Kérdésem ilyen esetben mit tudok tenni?

A közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetését lehet kérni, ha a közös értékesítéstől valamelyik tulajdonostárs elzárkózik, illetve a tulajdoni hányadát nem akarja eladni a másiknak.

Hogyan tudom saját telekrészem leválasztani az osztatlan közös tulajdonról?

Share Button

Van egy külterületi besorolású kb 20.000 m2 osztatlan közös telek, melyből 2296 m2 az én tulajdonomban van. Ha szeretném kivonatni osztatlan közösből, de tudomásom van róla, hogy akinek túl van építve a telekrésze, az nem fog belemenni, hogy csak én váljak ki az osztatlan közösből, akkor mi a teendőm?

Osztatlan közös földtulajdon megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs beleegyezése és aláírása szükséges.

1 / 11 oldal12345...10...Utolsó »