osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Hogyan vásárolható meg osztatlan közös tulajdonú földterület a társtulajdonosnak?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesapám osztatlan közös tulajdonban van egy 1 ha alatti termőföldben több mint 3 éve 1/2 arányban, a másik tulajdonos a testvérének az unokája (sajnos a testvére és a fia elhunyt)akinek mondta, ha eladja a földet megvenné a másik felét.

Az unoka adásvételi szerződést csinált az eddigi bérlővel. Édesapám nem földműves és ha megvenné a földet akkor sem haladná meg az összterülete az 1 ha -t. Az lenne a kérdésem hogy vehetné meg a közös tulajdon másik felét? (Édesapámnak a fia földműves akinek a földet szeretné ajándékozni.)

E kérdéskörben a Kúria az alábbiak szerint rendelkezett:

A  Kúria Pfv.I.20.488/2017/6.számú, BH2018. 112.számon közzétett ítéletében kifejtette, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) és (3) bekezdésében, 20. § b) pontjában foglalt rendelkezések egybevetéséből adódó helyes értelmezés szerint közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek (5. § 7. pont) minősül.

Ha az unoka társtulajdonos közvetlenül értékesítené másik tulajdonostársnak a saját részét, akkor kifüggesztés és jóváhagyás nélküli biztonsági okiraton szerkesztett adásvételi szerződéssel történhet az ingatlan vásárlás, mert annak során a vevő 1 / 1-ed tulajdonába kerül az ingatlan.

Megakadályozhatja -e a társtulajdonos ingatlanom eladását?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonú telek 4/5 része az én tulajdonom. Az 1/5 rész másé. A kisebb rész tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg, tudom.

2X küldtem ki hivatalos formában az eladási szándéknyilatkozatot.

Válasz: ” Az elővásárlási jogomról soha nem mondok le, és megvenni sem tudom, mert nincs pénzem. ”

Meddig akadályozhatja meg a tulajdonrészem eladását ? Ilyenkor milyen lehetőségeim vannak a helyzet megoldásához ?

Az elővásárlási szándék kifejezése nem lehet más, minthogy ugyan olyan feltételekkel mint harmadik személy vevő élek elővásárlási jogommal és az ingatlant megvásárolom.

Minden ettől eltérő társtulajdonosi nyilatkozat elővásárlási jogról lemondást vélelmez, melyet a földhivatal akceptál.

 

Házastársi vagyonközösség részét képezi-e a nyugdíjpénztári megtakarítás

Házastársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Válás esetén ha a Nyugdíjpénztári szerződéskötéskor a belépés és befizetés a vagyonközösség fennállása alatt történik a számla egyenlege is a vagyonközösségbe tartozik? Ez esetben a váláskor a másik fél is részesül a megtakarításból?

Házastársi vagyonközösség (osztatlan közös tulajdon ) áll fenn arra a vagyonra   amit a házassági életközösség ideje alatt a házastársak akár együttesen, akár külön-külön szereztek –  így az Ön által kérdezett megtakarításra  is.

 

Hogyan történik osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonrész megváltása?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Testvéremmel osztatlan közös tulajdonban van a szüleink által 2001-ben 50-50 %-ban nekünk ajándékozott mintegy 1000  m2 telek a rajta álló családi házzal és 2 garázzsal együtt.

Apánk 2004-ben meghalt, míg édesanyánk, aki haszonélvezőként azóta is a ház nagyobbik részét képező, külön bejáratú lakrészben lakik, ahol a rezsiköltségek (gáz, víz, villany) is külön mérhetőek és elszámolhatóak, várhatóan a közeljövőben meghal.

Én a halála után szeretném megváltani testvérem tulajdonrészét, mert utána a szüleim volt lakrészébe kívánok költözni. A megváltás leendő értékét tudakolva 2016-ban már megkértem egy szakértőt, aki a telkünk forgalmi értékét a családi házzal, garázsokkal együtt akkor megállapította.

Eddig az alábbi kérdések merültek fel bennem: Elővásárlási jogommal élve írásban is be kellene-e jelentenem testvéremnek az osztatlan közös tulajdon megváltására irányuló szándékomat, amit már szóban megtettem?

A közös tulajdon megváltással szüntethető meg a legegyszerűbben. Ez tulajdonképpen egy adásvételi szerződést jelentene, ahol a vételárat az Ön által leírt körülmények figyelembe vételével közösen állapítják meg. Ha ez nem lehetséges és Ön fizető kész,  kizárólag bírósági úton érheti el ugyan ezt.

Fontos tudni, hogy a bentlakó tulajdonostárs – ha ő is kész a megváltásra – előnyt élvez. Ilyenkor a megváltás igazságügyi szakértői vélemény alapján történik. És a megváltási árat általában bírósági letétbe helyezi a megváltó tulajdonostárs. A keresetben a közös tulajdon megszüntetésének igényét indokolni nem kell.

Peres eljárás megindítása előtt tértivevényes ajánlott levéllel írjon testvérének melyben közölje , hogy mekkora összegért hány napon belüli fizetéssel milyen további bent tartózkodási lehetőséggel stb. kész megváltani az ingatlana tulajdoni hányadát.

A megváltási ár kialakítása az Ön feladata, ebben segíteni nem tudok.

Kikerülhető-e a tulajdonos társ elővásárlási jogról történő lemondatása?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Őstermelőként kérem tájékoztatását az alábbi adásvétel ügyében. Közvetlen szomszéd osztatlan 1/2-1/2 közös tulajdonban lévő 2763 m2-s szőlő 1/2-részét kívánom megvenni.

A tulajdonostárs a másik oldali szomszéd, csak úgy mond le elővásárlási jogáról ha a közös tulajdonban lévő szőlő megszüntetésre kerül a szomszédos területek összevonás általi telekrendezésével.

Kérdésem, hogy ez hogyan oldható meg egy adásvételi szerződéssel?

Milyen jogi eljárással kerülhetem el az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdonos elővásárlással történő tulajdon szerzését. Milyen garancia védi az ügyletemet? Esetleg várjam meg a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárást?

A szomszéd ingatlan tulajdonos társ elővásárlási joga nem kerülhető ki. Mivel aranykoronás ingatlanról van szó az adásvétel a Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozik, így a kifüggesztés során további elővásárlási jog gyakorlók is jelentkezhetnek a földművesek személyében.

A telekrendezéshez a tulajdonos társa közreműködése feltétlenül szükséges. Amennyiben nem együttműködő a telekösszevonás és a kivásárlás nem oldható meg.

Az összevonás utáni kivásárlás is csak akkor kerüli ki a kifüggesztést, ha Ön az egész ingatlant 1 / 1-ben váltja meg. A közös tulajdon jogszabályi megszüntetése és annak gyakorlata még teljességgel nem ismert, de ha a szomszéd 1 / 2-ed része önálló helyrajzi számra kerülne az ügylet a tulajdonos társ nélkül létrejöhet.

Mikor keletkezik elszámolási jogviszony a felek között?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Házasságom előtt az én lakásomban éltünk együtt a leendő férjemmel, majd házaspárként is.

Majd a lakásomat cseréltük el egy házra, melynek én vagyok a tulajdonosa. Ezt az ingatlant többször átalakítottuk közösen.

Kérdésem, hogy esetleges válás esetén hogyan alakul a vagyonmegosztás? Kiskorú gyermekeinket a férjem kapná.

Esetleg a gyerekek miatt a férjem lakhatna tovább az ingatlanban a gyerekek miatt? Az ingatlan eladása során mi járna a férjemnek?

Házastársi életközösség alatt az Ön külön vagyonát képező ingatlanra a házastársak együttesen tesznek beruházást (felújítás, átépítés, hozzáépítés) akkor válás esetén a házastársak között elszámolási jogviszony keletkezik.

Ez egy rendkívül bonyolult rendezés, melyet csak a tényállás teljes tisztázása mellett lehet elintézni.

Például ha az átépítés, hozzáépítéssel is vegyül az elszámolás még bonyolultabb, mert a nem tulajdonos házastárs akár tulajdoni jogi igénnyel is felléphet. Javaslom, hogy helyi ügyvéd kollégával egyeztesse a konkrét tényállást.

Eladható-e osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági terület egy része?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Egy zártkerti ingatlanról – szőlő,gyümölcsös – van szó, amely 1/2 részének vagyok tulajdonosa.A másik 1/2 tulajdonosa az állam. 

Sajnos a részemet nem vonattam ki művelés alól, amikor erre egyszerűen lehetőség lett volna, mivel nem voltam tisztában ennek következményeivel.Most van valaki, aki megvenné az én tulajdonrészemet, vállalva, hogy a másik 1/2 részt majd valahogy megveszi, megszerzi stb. a másik tulajdonostól.

Amióta ez komolyabban felmerült,mindenféle rémtörténetet hallottam a művelés alóli kivonás bürokratikusságáról.

A kérdésem az, hogy amíg nincs kivonva művelés alól, eladhatom-e hivatalosan a részemet, és majd az új tulaj intézi a kivonatást,vagy nekem kell intéznem az egészet, és addig kétséges lesz az eladás jogszerűsége.

Az ingatlan fele önállóan forgalom képes, eladható. Elővásárlási jog illeti a tulajdonostársat, ha van hegyközség annak tagjait, földműveseket.

Az adásvétel kifüggesztés és jóváhagyás után érvényes, mely kb. 6 hónapot vesz igénybe. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően intézheti tovább az ingatlan jogi sorsát.

Javasolt az ingatlan természetben eladói kizárólagos használati helyét és mértékét a szerződésben rögzíteni vagy ahhoz vázrajzként mellékelni.

Hogyan lehet megszüntetni az osztatlan közös tulajdont?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesanyám 10 évig élt élettársi kapcsolatban. 1/2 arányban van tulajdonjoga a volt élettársával vásárolt házból. A volt élettárs 12 éve lakik abban a házban és már a zárakat is lecseréltette, de eladni nem akarja a házat, fizetni pedig bar évek óta ígérgeti, de meg semmi nem történt. Mit lehet tenni jogi úton?

Az ügyben nem az élettársi jogviszonynak hanem a tulajdonostársi közösségnek van relevanciája. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése lehetséges módozatai:

egymástól megváltás,

közös értékesítés és a vételár felosztása,

társasház alapítás,

bírósági per és végrehajtás.

A többlet használatot folyató tulajdonostárstól a helyben szokásos mértékű bérleti díjat is igényelheti az ingatlant nem használó tulajdonostárs.

 

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyik része elajándékozható-e a kisebbségi tulajdonos megkérdezése nélkül?

Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

A lányomnak ajándékoztam az ingatlanom 1/4-ét. Ez mellett tart a volt feleségemmel a vagyonmegosztási perünk.

A per alatt teljesen tönkre ment a kapcsolatom a lányommal. Van-e esélyem az ajándékozást visszavonni, vagy ha nem, akkor van-e esélyem a maradék vagyonomból a lányom későbbi örökségét megakadályozni?

Szeretném elvenni a barátnőmet feleségül, és neki ajándékozni az ingatlanomat haszonélvezeti jogom mellett. A lányom megakadályozhatja-e a döntésemet?

A szerződéskötési szabadság jegyében, egy adott ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa, az ingatlanát bárkinek elajándékozhatja.

Fontos tudni, hogy az ajándékot a vonatkozó szerződésbe rögzítetten a megajándékozottnak el is kell fogadnia.

Az ajándék visszakövetelésének nagyon szigorú feltételei vannak, így ha az ajándékozási szerződés jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez nincs kötve, annak megalapozott visszavonására csekély az esély.

Ön viszont a „maradék vagyonát” barátnőjének ajándékozhatja, mely ajándékozásba az Ön tulajdonostársának, azaz a lányának nincs beleszólása.

Javaslom azonban, hogy az ajándékozást akkor tegye, ha barátnője már a felesége, mert akkor az ajándékozás illetékmentes.

Fontos tudni, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékból a törvényes örökös köteles részt igényelhet.

 

Mi történik a haszonélvezettel, ha árverésen adják el a lakást?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

A bíróság válásunk során közös tulajdonú budapesti lakásunkat 50-50%-ban osztotta meg volt feleségem és köztem.

A saját részemet (50%) közös – nagykorú – gyermekünknek ajándékoztam, fenntartva részemre a holtig tartó haszonélvezeti jogot a használat érdekében.

A volt feleségem el akarja adni az ingatlant, amit sem az új tulajdonostárs, sem pedig én mint haszonélvező nem akarok.

Az eddigi válaszaiból azt olvasom ki, hogy árverés lesz a vége. Kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben nem mondok le a haszonélvezeti jogomról az milyen következményekkel jár az árverés során?

Jelenleg egyikünk sem él a lakásban, de egészségügyi okból a későbbiekben szükségem van budapesti lakhatásra.

Ha az árverés tárgyát képező ingatlan vagy annak egy része haszonélvezeti joggal terhelt az árverési vevő e joggal terhelten tudja csak az ingatlant megvásárolni.

 

1 / 13 oldal12345...10...Utolsó »