osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , , , , , , ,
Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Mi történik, ha a társtulajdonos nem írja alá a használati megállapodást?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Nővéremmel közösen örököltünk egy 2640 m2 zártkerti ingatlan fele részét. A terület másik 1320 m2 részét unokanővérünk örökölte.

A terület eredetileg édesapánk és nővére tulajdonát képezte 1/2 – 1/2 arányba. Édesapám a 70-es évek közepén épített egy présházat az általa használt területen. Ekkor a nővére írásban lemondott az épülő felépítménnyel kapcsolatban minden jogáról. A présházat szüleim komfortosították, villanyt, vizet vezettek be és átalakították nyaraló épületté.

Édesapánk halála óta édesanya tartja karban az épületet és műveli a szőlőt. Tavaly novemberben a saját tulajdoni hányadunk eladásra került. Idén január 13-án aláírtuk az adás-vételi szerződést és elindítottuk a kifüggesztést és a törvényi előírásoknak megfelelően a társtulajdonosnak megküldtük a szerződést, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogával kíván-e élni vagy sem.

Közben a közös tulajdon miatt használati megosztást készítettünk a felmenőink által tradicionálisan használtak szerint, amit megküldtünk a társtulajdonosnak. A társtulajdonos unokanővérünk viszont levelünkre nem reagál – tértivevénnyel igazolható a levél átvétele – nem hajlandó nyilatkozni az elővásárlásról és a használati megosztás vázrajzát sem írja alá.

A vevőnk az elhúzódó ügy és a nyilatkozat hiánya miatt el akar állni a szerződéstől. (Közben a Megyei Kormányhivatal engedélye is megérkezett). Mit tanácsol Ügyvéd Úr? Mit lehet tenni ebben az esetben, amikor a társtulajdonos rosszindulatúan akadályozza az általunk használt terület eladását?

A megyei földhivatali jóváhagyást követően az adásvételi szerződés érvényes, attól elállni nem lehet. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően köthet a tulajdonostársakkal érvényes természetbeni kizárólagos használati megosztási megállapodást.

Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon egy többlakásos épület esetén?

Polgári jog, Társasház, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

2009-ben épült társasház használatba vételi engedélyt nem kapott, mivel a tervben szereplő parkolók nem kerültek megépítésre /parkológép lett tervezve!/. Az ingatlanok albetétekre osztása megtörtént, mivel a társasházzá alakítás elkezdődött.

Jelenleg azonban osztatlan közös tulajdon, mivel azóta sem sikerült a parkolóhelyek miatt a használatba vételi engedélyt megkapni. Az építtető felszámolás alatt van. Mit lehet tenni? Hogy lehet az osztatlan közös tulajdont megszüntetni? Bérbe adható ilyen körülmények között az ingatlan?

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése – ha az több önálló ingatlant foglal magába – társasházi alapító okirat létrehozásával lehetséges. Amíg ilyen okirat nem jön létre, a földhivatalba nem lesz benyújtva, addig az osztatlan közös tulajdon fennmarad és rá a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadóak és ugyanezen szabályokkal adható bérbe.

 

Elajándékozhatom -e tulajdonrészem a tulajdonos társ tudta nélkül?

Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

A volt férjem és én 1/2-1/2 arányban vagyunk tulajdonosai egy lakásnak, amelyben közös gyerekünk, a 25 éves lányunk egyedül lakik. Egyetemre jár, dolgozik, a lakással kapcsolatos kiadásokat ő fizeti. Az apja szerint ehhez nincs joga, zaklatja, hogy fizessen neki bérleti díjat.

A lakást még nem sikerült eladni, nevetséges összeget kínáltak érte. Arra gondoltam, hogy a lányomnak ajándékozom a tulajdonrészemet, nekem elég lenne a haszonélvezeti jog. Később kifizethetné a lakásból az apját.

Szükség van-e a volt férjem beleegyezésére ahhoz, hogy a közös gyerekünknek ajándékozzam a tulajdonrészemet?

Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egyik tulajdonos a másik jóváhagyása/ megkérdezése nélkül elajándékozhatja a tulajdon illetőségét.

Csak adásvétellel történő tulajdonjog átruházásnál van elővásárlási joga a másik tulajdonostársnak. Az ajándékozást követően a megajándékozott jogszerűen használhatja az ingatlan tulajdonában levő részét, azonban a nem tulajdonában lévő rész használata esetén a tulajdonostárs ellenértékre tarthat igényt.

 

Mi a megoldás társasház alapításra, ha a lakók között nincs egyetértés?

Polgári jog, Társasház, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Hatlakásos társasházunkban, ahol minden lakásnak már saját tulajdonosa van, az alapító okiratot kellene a lakóknak elfogadni illetve aláírni.

Van egy lakó, aki csak akkor hajlandó aláírását teljesíteni, ha egyidejűleg az általa szerkesztett működési szabályzat is minden lakó által aláírásra kerül. Alapító okirat nélkül viszont még közgyűlés összehívása sem lehetséges. Mit lehet/kell tenni ebben az esetben?

Osztatlan közös tulajdon a társasház jogelődje abban az esetben, ha a társasház építésekor az építő vagy építtető elmulasztotta a társasházi formula kialakítását.

A tulajdonostársak konszenzusra kell, hogy jussanak mind az alapító okirat, mid az SZMSZ létrehozásában. Erre általában ügyvédi megbízást adnak és az ügyvéd koordinálja az okiratok létrejöttét.

Mivel az SZMSZ legalább olyan fontos okirat a társasház életében, mint az alapító okirat, ezért javaslom, hogy helyi ügyvéd kolléga segítségét vegyék igénybe a konszenzus létrejöttében.

 

Milyen feltételekkel adható el termőföld adómentesen?

Adójog, Ügyvéd válaszol, Visszterhes vagyonátruházási illeték, ,
Share Button

2006 óta nevemen lévő 2 hektár szántóföldet szeretném eladni a közel jövőben. Nem én műveltem idáig hanem ki lett adva bérbe. Olyan kérdésem lenne, hogy el tudom-e adni úgy a földet hogy ne kelljen adózzak utána. Mi a feltétele hogy el tudjam adni?

Nem földműves házaspár is osztatlan közös tulajdonba megvásárolhat 2 hektár földet, ha talál ilyen vevőt. Az eladás után csak akkor kell adót fizetni, ha az Ön tulajdoni joga kevesebb, mint 5 évig állt fenn a földön és többért adja el az ingatlant, mint amennyiért szerezte.

Ki kell hogy fizesse az ikerház egyégei között felhúzott kerítés költségét?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol
Share Button

Van egy nyaralónk, ikerház, osztatlan közös tulajdonon. A másik ikerféllel nem felhőtlen a viszony, ezért a kertet szeretnénk elválasztani kerítéssel. Valójában a másik ikerfél is szeretné ezt, de szerinte ez a mi kötelességünk. Valóban így van? A mi kötelességünk ezt megtenni? (mi vagyunk a bal fél, tehát a jobb oldalunkon lenne a kerítés) Vagy a két félnek közösen kell vállalni ennek költségeit?

Addig milyen kötelezettségeknek vagy korlátozásoknak kell eleget tennünk. Gondolok itt például arra, hogy kutyával mentünk nyaralni. Az ikerfél számonkérheti-e ezt rajtunk, annak ellenére, hogy az ő térfelére nem ment át az állat?

A helyi hatósági rendelet a kerítés építését csak önálló ingatlanok vonatkozásában szabályozza. Ha az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban van és a tulajdonostársa az önálló ingatlan középvonalában a természetbeni kizárólagos használat elválasztásához kerítést kívánnak építeni, azt a közös tulajdon szabályai szerint közös költségen javasolt megtenniük.

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

Használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják –azt alá is kell írniuk- és ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratot is aláírhatnak, de erre nincs jogszabályi kötelezettségük.

Hogyan juthatunk örökségünkhöz, ha az örökös társ felesége lakik a házban?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat./2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét.

A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban.

Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz ?

Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik.

Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Szükséges-e minden tulajdonos hozzájárulása az osztatlan közös ingatlan egy részének eladásához?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Szükséges -e a hozzájárulása a másik ingatlan összes tulajdonosának egy osztatlan közös telken álló ingatlan eladásához?

Elővásárlási jogunkkal nem élnénk mert nem engedhetjük meg anyagilag, de számunkra nem elenyésző fontosságú kik költöznének mellénk.

Ha mégis megvalósulna az adásvétel a harmadik féllel, a közös területeket hogy és miként érinti a szerződés?

Tulajdonostársnak a Ptk. szerint elővásárlási joga van. Anélkül, hogy le nem mondott volna róla (tevőlegesen vagy hallgatólagosan) érvényesen nem jön létre harmadik személlyel az adásvétel és a földhivatal a tulajdonjog változást nem jegyzi be.

A tulajdonostársak csak az elővásárlási joggyakorlásukkal akadályozhatják meg nem kívánatos harmadik személy tulajdoni joga bejegyzését.

A közös tulajdon szabályai szerint az eladó tulajdonostárs olyan mértékű és használati módú tulajdonjogot ad el, melyet ő maga a magáénak tudott, ráutaló magatartással vagy okirati rendelkezésekkel. (például: ingatlan természetben kizárólagos használati megállapodás) A harmadik személy az eladó tulajdonostárs általános jogutódja.

1 / 9 oldal12345...Utolsó »