osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Hogyan lehetséges közös tulajdonú ingatlan eladása, ha nincs egyetértés?

Share Button

Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, mi lehet a teendő abban az esetben ha szüleim elváltak és a családi házat édesapám a részét a testvéremre hagyta, mivel úgy gondolta a másik fele pedig az enyém lesz “amikor” majd édesanyám meghal.

Jelenleg nem lakik senki a házban és bátyám nem hajlandó eladni a házat viszont a számlákat se hajlandó fizetni. Lenne vevő is a házra, viszont mivel a fele az ő nevén van a másik fele a háznak édesanyám nevén így nem tudjuk eladni.

Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlan közös eladásában megegyezni nem tudnak, továbbá, ha egyik sem váltja meg a másik ingatlan részét, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon bíróság általi megszüntetését.

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne “osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosainak?

Share Button

Osztatlan közös udvarban lakom. 4 házrész van, mi leghátul lakunk. Az 1 lakó kerítéssel meg egyéb tárgyakkal lezárta az első részt. Egy pirinyó kis sávban közlekedünk, a kukát éppen hogy ki tudom vinni. Mi autóval stb be se tudunk állni az udvarba. A nagyobb kaput számkombinációs lakattal lezárja, kódját nem adta meg. A villanyóránk legelöl van 1 kis helységben, azt is zárja, kulcsunk nincs.

Több vitánk volt már ezek miatt. Fel akart jelenteni ingatlan megsértés miatt. Azt mondja az a rész az övé. Az ingatlan kertjét csak én gondozom, füvet nyírok, havat lapátolok stb. Az egész járdát, a telken belül is én lapátolom télen, az ő részük előtt is.

Ilyen esetben mik a tulajdonosok jogai és kötelességei? Elzárhatja az első részt?? A tulajdoni lapban nincs semmilyen megosztás csak az adásvételi szerződésében.

Tulajdonos társak közötti kizárólagos természetbeni használati rend megfogalmazása az adásvételi szerződésben is történhet.

Ha minden tulajdonostárs aláírásával magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el, akkor egyenértékű a külön íven esetleg  földmérői vázrajz alapján készített használati megosztással.

Fontos tudni, hogy ingatlan eladás esetén a használati rendet az új vevőnek is magára nézve kötelező érvényűnek kell elfogadnia.

Ezen szabályok bármely tulajdonostárs által történő megsértése ellen a jogosult tulajdonostárs tiltakozhat, birtokvédelmet kérhet. Ha a szabályozás nem megfelelő közös megegyezéssel módosítható.

Hogyan adható el az osztatlan közös tulajdonú földterület egy része?

Share Button

Négyen örököltünk 1ha földet, hárman el szeretnénk adni egyben a saját részünket. Van-e rá lehetőség, hogy kiméressük és eladjuk?

Osztatlan közös tulajdoni hányad/ok eladása esetén a nem eladó tulajdonostársnak elővásárlási joga van a Ptk. szerint. A Földforgalmi törvény alapján regisztrált földműveseknek is elővásárlási joguk van.

A természetben kizárólagos használati rendet valamennyi tulajdonostárs közösen megállapíthatja és arról földmérővel vázrajzot készíttethet. Ezáltal a vevő a minden tulajdonostárs által aláírt vázrajznak megfelelő használati rend alapján vásárolhatja meg az ingatlant.

Mi történik, ha a társtulajdonos nem írja alá a használati megállapodást?

Share Button

Nővéremmel közösen örököltünk egy 2640 m2 zártkerti ingatlan fele részét. A terület másik 1320 m2 részét unokanővérünk örökölte.

A terület eredetileg édesapánk és nővére tulajdonát képezte 1/2 – 1/2 arányba. Édesapám a 70-es évek közepén épített egy présházat az általa használt területen. Ekkor a nővére írásban lemondott az épülő felépítménnyel kapcsolatban minden jogáról. A présházat szüleim komfortosították, villanyt, vizet vezettek be és átalakították nyaraló épületté.

Édesapánk halála óta édesanya tartja karban az épületet és műveli a szőlőt. Tavaly novemberben a saját tulajdoni hányadunk eladásra került. Idén január 13-án aláírtuk az adás-vételi szerződést és elindítottuk a kifüggesztést és a törvényi előírásoknak megfelelően a társtulajdonosnak megküldtük a szerződést, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogával kíván-e élni vagy sem.

Közben a közös tulajdon miatt használati megosztást készítettünk a felmenőink által tradicionálisan használtak szerint, amit megküldtünk a társtulajdonosnak. A társtulajdonos unokanővérünk viszont levelünkre nem reagál – tértivevénnyel igazolható a levél átvétele – nem hajlandó nyilatkozni az elővásárlásról és a használati megosztás vázrajzát sem írja alá.

A vevőnk az elhúzódó ügy és a nyilatkozat hiánya miatt el akar állni a szerződéstől. (Közben a Megyei Kormányhivatal engedélye is megérkezett). Mit tanácsol Ügyvéd Úr? Mit lehet tenni ebben az esetben, amikor a társtulajdonos rosszindulatúan akadályozza az általunk használt terület eladását?

A megyei földhivatali jóváhagyást követően az adásvételi szerződés érvényes, attól elállni nem lehet. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően köthet a tulajdonostársakkal érvényes természetbeni kizárólagos használati megosztási megállapodást.

Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon egy többlakásos épület esetén?

Share Button

2009-ben épült társasház használatba vételi engedélyt nem kapott, mivel a tervben szereplő parkolók nem kerültek megépítésre /parkológép lett tervezve!/. Az ingatlanok albetétekre osztása megtörtént, mivel a társasházzá alakítás elkezdődött.

Jelenleg azonban osztatlan közös tulajdon, mivel azóta sem sikerült a parkolóhelyek miatt a használatba vételi engedélyt megkapni. Az építtető felszámolás alatt van. Mit lehet tenni? Hogy lehet az osztatlan közös tulajdont megszüntetni? Bérbe adható ilyen körülmények között az ingatlan?

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése – ha az több önálló ingatlant foglal magába – társasházi alapító okirat létrehozásával lehetséges. Amíg ilyen okirat nem jön létre, a földhivatalba nem lesz benyújtva, addig az osztatlan közös tulajdon fennmarad és rá a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadóak és ugyanezen szabályokkal adható bérbe.

 

Elajándékozhatom -e tulajdonrészem a tulajdonos társ tudta nélkül?

Share Button

A volt férjem és én 1/2-1/2 arányban vagyunk tulajdonosai egy lakásnak, amelyben közös gyerekünk, a 25 éves lányunk egyedül lakik. Egyetemre jár, dolgozik, a lakással kapcsolatos kiadásokat ő fizeti. Az apja szerint ehhez nincs joga, zaklatja, hogy fizessen neki bérleti díjat.

A lakást még nem sikerült eladni, nevetséges összeget kínáltak érte. Arra gondoltam, hogy a lányomnak ajándékozom a tulajdonrészemet, nekem elég lenne a haszonélvezeti jog. Később kifizethetné a lakásból az apját.

Szükség van-e a volt férjem beleegyezésére ahhoz, hogy a közös gyerekünknek ajándékozzam a tulajdonrészemet?

Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egyik tulajdonos a másik jóváhagyása/ megkérdezése nélkül elajándékozhatja a tulajdon illetőségét.

Csak adásvétellel történő tulajdonjog átruházásnál van elővásárlási joga a másik tulajdonostársnak. Az ajándékozást követően a megajándékozott jogszerűen használhatja az ingatlan tulajdonában levő részét, azonban a nem tulajdonában lévő rész használata esetén a tulajdonostárs ellenértékre tarthat igényt.

 

Mi a megoldás társasház alapításra, ha a lakók között nincs egyetértés?

Share Button

Hatlakásos társasházunkban, ahol minden lakásnak már saját tulajdonosa van, az alapító okiratot kellene a lakóknak elfogadni illetve aláírni.

Van egy lakó, aki csak akkor hajlandó aláírását teljesíteni, ha egyidejűleg az általa szerkesztett működési szabályzat is minden lakó által aláírásra kerül. Alapító okirat nélkül viszont még közgyűlés összehívása sem lehetséges. Mit lehet/kell tenni ebben az esetben?

Osztatlan közös tulajdon a társasház jogelődje abban az esetben, ha a társasház építésekor az építő vagy építtető elmulasztotta a társasházi formula kialakítását.

A tulajdonostársak konszenzusra kell, hogy jussanak mind az alapító okirat, mid az SZMSZ létrehozásában. Erre általában ügyvédi megbízást adnak és az ügyvéd koordinálja az okiratok létrejöttét.

Mivel az SZMSZ legalább olyan fontos okirat a társasház életében, mint az alapító okirat, ezért javaslom, hogy helyi ügyvéd kolléga segítségét vegyék igénybe a konszenzus létrejöttében.

 

Milyen feltételekkel adható el termőföld adómentesen?

Share Button

2006 óta nevemen lévő 2 hektár szántóföldet szeretném eladni a közel jövőben. Nem én műveltem idáig hanem ki lett adva bérbe. Olyan kérdésem lenne, hogy el tudom-e adni úgy a földet hogy ne kelljen adózzak utána. Mi a feltétele hogy el tudjam adni?

Nem földműves házaspár is osztatlan közös tulajdonba megvásárolhat 2 hektár földet, ha talál ilyen vevőt. Az eladás után csak akkor kell adót fizetni, ha az Ön tulajdoni joga kevesebb, mint 5 évig állt fenn a földön és többért adja el az ingatlant, mint amennyiért szerezte.

Ki kell hogy fizesse az ikerház egyégei között felhúzott kerítés költségét?

Share Button

Van egy nyaralónk, ikerház, osztatlan közös tulajdonon. A másik ikerféllel nem felhőtlen a viszony, ezért a kertet szeretnénk elválasztani kerítéssel. Valójában a másik ikerfél is szeretné ezt, de szerinte ez a mi kötelességünk. Valóban így van? A mi kötelességünk ezt megtenni? (mi vagyunk a bal fél, tehát a jobb oldalunkon lenne a kerítés) Vagy a két félnek közösen kell vállalni ennek költségeit?

Addig milyen kötelezettségeknek vagy korlátozásoknak kell eleget tennünk. Gondolok itt például arra, hogy kutyával mentünk nyaralni. Az ikerfél számonkérheti-e ezt rajtunk, annak ellenére, hogy az ő térfelére nem ment át az állat?

A helyi hatósági rendelet a kerítés építését csak önálló ingatlanok vonatkozásában szabályozza. Ha az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban van és a tulajdonostársa az önálló ingatlan középvonalában a természetbeni kizárólagos használat elválasztásához kerítést kívánnak építeni, azt a közös tulajdon szabályai szerint közös költségen javasolt megtenniük.

1 / 10 oldal12345...10...Utolsó »