osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Közös tulajdon megszüntetése

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Egy családi ház 50% -a mostohaanyám nevére, 50%-a édesapám nevére lett véve. Édesapám meghalt. Első házasságából 3 gyerek van, a másodikból 2. Az apai részt 10 %-ban örököltük, mind az öt gyerek. 

Bennünket első házasságából való gyerekeket nem engednek be a házba.

Kértük őket, fizessék ki a ránk eső részt, mindhiába.

Kérdésünk az lenne, hogy harmadik félnek, „idegennek” az ő beleegyezésük nélkül eladhatjuk-e a részünket?

Osztatlan közös tulajdonrészt a tulajdonosa eladhatja.

A tulajdonostársaknak elővásárlási joga van. Más kérdés hogy lesz-e vevő így az ingatlanra.

Javaslom, hogy  közös értékesítésben gondolkodjanak.

Ha ez nem megy  kérhetik a bíróságtól a közös tulajdon megszűntetését.

E körben a bíróság vagy az egyik tulajdonostárs magához váltásával vagy árveréssel szűnteti meg a közös tulajdont.

Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárssal történő ingatlaneladás

Az ingatlanszerzés alapvető szabályai, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Feleségem 3/4 a testvére 1/4 részben örökli nemrég elhunyt apósom vidéki házát. A temetés költségeit stb nagy nehezen kifizettük.

Hagyatéki tárgyalásra várunk, a házat minél gyorsabban el szeretnénk adni. A testvér viszont 20 éve hajléktalan, elérhetetlen. Ha nem találják továbbra sem, eladható nélküle a ház? Ha igen, milyen módon?

Ismeretlen helyen tartózkodó eladó  (elővásárlási jog jogosult)  esetében is lehet adásvételi szerződést kötni ingatlanra.

 Ebben az esetben  csak a Felesége 3 / 4 –ed részére lesz bejegyezve a vevő tulajdoni joga – osztatlan közös tulajdonnal az ismeretlen helyen tartózkodó testvérrel.

Ezt követően kérheti a vevő a tulajdonközösség megszüntetését – bírósági úton megváltva ismeretlen helyen tartózkodó  tulajdoni részét is.

Osztatlan közös tulajdon értékesítése

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Örököltem egy családi ház ¼ osztatlan közös tulajdonát. A nagy házból enyém 3 szoba, konyha, fürdő, és a kiskertből a terület 1/3-a. Nincs szükségem az ingatlanra, el szeretném adni. Rajtam kívül van még 6 tulajdonostárs, mit tegyek?

Két módját javaslom az értékesítésnek:

Az egyszerűbb, hogy a jelenlegi használati viszonyok alapján keressen vevőt, akit tájékoztat a fennálló helyzetről, és aki ezt elfogadja. Ha a vevőt megtalálta az ingatlanrészre, akkor az adásvétel kapcsán a tulajdonostársak írásban lesznek felszólítva elővételi joguk gyakorlására.

A tulajdonostársak közül ugyanis ugyanolyan feltételekkel megvásárolhatja az ingatlanrészt. Ha viszont nem élnek ezen jogukkal, úgy az elővételi joggyakorlásban írt határidő eltelte feljogosítja a vevőt a tulajdonjog megszerzésére.

Javaslom az adásvételi szerződésbe foglalják bele a hosszú évek során kialakult használati rendet.

Az értékesítés másik módja (bonyolultabb): ha a vevő igényli, készítsen a tulajdonostársaival közösen egy természetbeni kizárólagos használati szerződést, amelyben minden tulajdonostárs kizárólagos használata rögzítésre kerül. Ehhez földmérőt is igénybe lehet venni, aki ezen használatot vázrajzon rögzíti.

 

Osztatlan közös tulajdonú nyaraló vásárlása

Az ingatlanszerzés alapvető szabályai, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Apartman ház megnevezésű ingatlanban szeretnék egy lakást vásárolni. Az épületben nagyon sok tulajdonos társ van. A lakás még nincs külön helyrajz számon, tehát a nagy házból egy töredék osztatlan közös tulajdoni hányadot képvisel.

Szeretném tudni kötelező-e minden tulajdonos társat kiértesíteni (több mint 100 ajánlott tértivevényes levél, ami nem kis költség).

Másik félelmem, hogy mivel alacsony árban egyeztünk, attól tartok, valamelyik tulajdonos társ megveszi előlem a lakást. Szeretném tudni, van-e valami módja az indokolatlan költségek elkerülésének, és annak biztosítására, hogy az enyém legyen a lakás.

Két javaslatom van: A társasház alapító okirata dönti el, hogy az alapítók az elővásárlási joggyakorlást kizárták-e vagy sem.

Ha kizárták, Önnek szerencséje van, mert csupán az adásvételi okirat benyújtásával és az alapító okirat ezen rendelkezésére hivatkozással a lakás az öné lehet.

Ha nem zárták ki, első körben egy kis tulajdoni rész ajándékozásában egyezzen meg eladójával, Ezáltal Ön is tulajdonos társ lesz az ingatlanban.

Mivel tulajdonostársak egymás közti adásvételénél elővásárlási joggyakorlás nincs, ezért második körben az lakás egésze adásvételi szerződéssel lehet már az öné.

Osztatlan közös tulajdonú termőföld vásárlása

Adójog, Ügyvéd válaszol, Visszterhes vagyonátruházási illeték, , , , , ,
Share Button

Egy helyrajzi számon belül Fiammal ketten osztatlan közös tulajdonú termőföldünk van, mindketten regisztrált őstermelők vagyunk.

Fiamnak szüksége lenne a föld árára lakásvásárlás céljából. Én megvásárolnám a földjét, melynek árából lakást vehetne.

Van-e lehetőségem a föld megvásárlására?

Közeli hozzátartozó illetékmentesen vásárolhat és nem kell az adásvételt kifüggeszteni/jóváhagyni mert 1/1-ed tulajdonba kerül a föld.A szerződést biztonsági okmányon kell aláírni és közvetlenül benyújtható az illetékes földhivatalhoz.

 

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Balatoni ingatlanom férjemmel közös tulajdonunk. Ezt meg szeretnénk szüntetni.

A rajta fennálló hitelt a jövőben kizárólag én vállalom fizetni és a fennálló hitel mértékével több ingatlanrészt kapok ennek fejében.

Kell –e a megszüntetést követően bármelyikőnknek illetéket fizetnie?

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megszüntetés folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut.

A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell fizetni. Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani.

Az értékkülönbözet után – ha az ingyenes juttatás – ajándékozási  illetéket kell fizetni annak aki a többlete kapja.

Fontos tudni hogy az Ön esetében  csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti.  Ilyen esetben illeték kiszabásának nincs helye.

Az elmondottak élettársak közös tulajdonának megszüntetése esetén is irányadó.

Közös tulajdon megszüntetése

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Gyermekeim az elhunyt édesapjuk helyett, örököltek az apai nagyapjuk után 1/6 részt.

Hárman voltak testvérek, két fiú, akik egy anyától származnak, de a második feleségtől is volt egy leánygyermek, aki most az édesanyja halála után megörökölte a részét 3/6-od részt, így van neki 4/6 része az egyik fiú testvér 1/6 és a gyermekeimnek 1/6-od rész.

A leánygyermek beköltözött a házba és nem hajlandó tárgyalni a testvérével sem az én gyermekeimmel sem.

Mit lehet ez esetben tenni? Szeretném normálisan lerendezni amennyiben lehetséges, de sajnos sok pénzünk nincs az évekig tartó pereskedéshez.

Az öröklés kényszer közös tulajdont eredményezett. Ha ennek fenntartása nem áll érdekében a tulajdonostársak közül bármelyiknek – kérnie kell annak megszüntetését.

Első körben javasolt a benn lakót felhívni hogy váltsa meg a többi benn nem lakó tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Ha erre nem hajlandó  vagy nem képes a bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését.

A bennlakó tulajdonostárs  ha használja a nem ott lakó társai ingatlan hányadát is bérleti díj fizetésére is kötelezhető, (maximum hat hónapra visszamenőleg) mely a tulajdonközösség megszüntetésekor elszámolási tétel.

Természetbeni kizárólagos használat

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

A szüleimtől kapnék egy kertes házat, azzal a feltétellel, hogy haszonélvezők lesznek. Én arra a telekre építenék egy kis házikót.

Meg lehet-e azt oldani, hogy az általam épített ingatlanra ne legyen haszonélvezetük, csak arra, ami az adás-vétel pillanatában is megvolt? Vagy ez csak a jóindulatuktól függ?

Egyáltalán építkezhetek az ő engedélyük nélkül? Esetleg felhúzhatok kerítést a két lakóépület közé? Válaszát előre is köszönöm.

Ha jól értem:  ajándékozás tárgyát képező ingatlanon szülei háza áll, mely ingatlan  másik felére Ön szeretne építkezni úgy, hogy az egész ingatlant ajándékozzák a Szülők –  de visszatartott haszonélvezeti jogukkal.

Ha így van, javaslom, hogy  pl. az ingatlan ½ -ed tulajdoni jogát szerezze meg Ön – ajándékozással vagy adásvétellel (illetékmentesen) – de ezzel egyidejűleg egész ingatlanra készíttessenek  természetben kizárólagos használati megosztási vázrajzot is.

Ebben rögzítenék mely tulajdonost  melyik ingatlanrész használata illeti mindenkor kizárólagosan  – jogutódaikra is kiterjedő hatállyal. Így szükségtelenné válhat a haszonélvezet visszatartása és Ön saját jogán rendelkezhet az ingatlanrészével (építkezhet, kerítést húzhat stb.).

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan használata

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesapám évekkel ezelőtt elhunyt. A házát édesanyám örökölte 1/2 részben, a másik felét a 8 gyerek. Édesanyám is elhunyt, hagyatéki tárgyalás még nem volt.

Egyik gyerek ellen végrehajtási eljárás alkalmával megvettük a tulajdonrészét. Most ismét örökös ő is, és birtokba szeretné venni a házat, viszont életvitele miatt mi, a többi gyerek ezt nem szeretnénk.

Édesanyám szeretett volna végrendeletet írni, amire már sajnos nem került sor, viszont tudjuk, hogy Ő nem lett volna örökös a szerint.

Hivatalos úton hogyan lehet megakadályozni hogy ő oda beköltözhessen és esetlegesen károkat okozzon ottlétével?

1/16-od tulajdonos lesz az Ön által említett örökös. Ennyied részben jogosult az ingatlan használatára – nem többre. Ha többet használ  – a többi  tulajdonostársat a többlethasználatért  használati díj illeti.

Javaslom  váltsa magához az egyik tulajdonostárs az egész ingatlant (fizesse ki többi tulajdonostársat) vagy kezdeményezzék a hagyaték átadása után a közös tulajdon megszűntetését: közös értékesítéssel, végső soron bíróság útján (árveréssel).

Vita közös tulajdonú ingatlan tulajdonosai között

Polgári jog, Szomszédjog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Közös udvaros házban élek és a szomszédom, akinek nincs bekötve a szennyvíz, állandóan elém önti a szennyvizét. Mit tehetek ez ügyben? Hová forduljak? A szennyvízhálózat adott a községben de Ő nem köti be.

Joga van ehhez,ha már egyszer van vezetékes víz a lakásában és biztosított a szennyvízhálózat is az egész községben? Kérem segítsen abban, hogy mi lehet erre a legjobb megoldás?

Javaslom, keresse fel a helyi Polgármesteri Hivatalt és beszélgessenek el a jegyzővel a történtekről. A jegyzőnek feladata – joga és kötelessége – hogy a helyi szomszédjogi ügyekben eljárjon. Ennek során olyan megoldásokat javasolhat a jegyző, mely megoldás lehet problémáikra, nyugalmuk megőrzése érdekében.

11 / 12 oldal« Első...89101112