osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Eladható-e osztatlan közös tulajdonú mezőgazdasági terület egy része?

Share Button

Egy zártkerti ingatlanról – szőlő,gyümölcsös – van szó, amely 1/2 részének vagyok tulajdonosa.A másik 1/2 tulajdonosa az állam. 

Sajnos a részemet nem vonattam ki művelés alól, amikor erre egyszerűen lehetőség lett volna, mivel nem voltam tisztában ennek következményeivel.Most van valaki, aki megvenné az én tulajdonrészemet, vállalva, hogy a másik 1/2 részt majd valahogy megveszi, megszerzi stb. a másik tulajdonostól.

Amióta ez komolyabban felmerült,mindenféle rémtörténetet hallottam a művelés alóli kivonás bürokratikusságáról.

A kérdésem az, hogy amíg nincs kivonva művelés alól, eladhatom-e hivatalosan a részemet, és majd az új tulaj intézi a kivonatást,vagy nekem kell intéznem az egészet, és addig kétséges lesz az eladás jogszerűsége.

Az ingatlan fele önállóan forgalom képes, eladható. Elővásárlási jog illeti a tulajdonostársat, ha van hegyközség annak tagjait, földműveseket.

Az adásvétel kifüggesztés és jóváhagyás után érvényes, mely kb. 6 hónapot vesz igénybe. A vevő a tulajdoni joga bejegyzését követően intézheti tovább az ingatlan jogi sorsát.

Javasolt az ingatlan természetben eladói kizárólagos használati helyét és mértékét a szerződésben rögzíteni vagy ahhoz vázrajzként mellékelni.

Hogyan lehet megszüntetni az osztatlan közös tulajdont?

Share Button

Édesanyám 10 évig élt élettársi kapcsolatban. 1/2 arányban van tulajdonjoga a volt élettársával vásárolt házból. A volt élettárs 12 éve lakik abban a házban és már a zárakat is lecseréltette, de eladni nem akarja a házat, fizetni pedig bar évek óta ígérgeti, de meg semmi nem történt. Mit lehet tenni jogi úton?

Az ügyben nem az élettársi jogviszonynak hanem a tulajdonostársi közösségnek van relevanciája. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése lehetséges módozatai:

egymástól megváltás,

közös értékesítés és a vételár felosztása,

társasház alapítás,

bírósági per és végrehajtás.

A többlet használatot folyató tulajdonostárstól a helyben szokásos mértékű bérleti díjat is igényelheti az ingatlant nem használó tulajdonostárs.

 

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyik része elajándékozható-e a kisebbségi tulajdonos megkérdezése nélkül?

Share Button

A lányomnak ajándékoztam az ingatlanom 1/4-ét. Ez mellett tart a volt feleségemmel a vagyonmegosztási perünk.

A per alatt teljesen tönkre ment a kapcsolatom a lányommal. Van-e esélyem az ajándékozást visszavonni, vagy ha nem, akkor van-e esélyem a maradék vagyonomból a lányom későbbi örökségét megakadályozni?

Szeretném elvenni a barátnőmet feleségül, és neki ajándékozni az ingatlanomat haszonélvezeti jogom mellett. A lányom megakadályozhatja-e a döntésemet?

A szerződéskötési szabadság jegyében, egy adott ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa, az ingatlanát bárkinek elajándékozhatja.

Fontos tudni, hogy az ajándékot a vonatkozó szerződésbe rögzítetten a megajándékozottnak el is kell fogadnia.

Az ajándék visszakövetelésének nagyon szigorú feltételei vannak, így ha az ajándékozási szerződés jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez nincs kötve, annak megalapozott visszavonására csekély az esély.

Ön viszont a „maradék vagyonát” barátnőjének ajándékozhatja, mely ajándékozásba az Ön tulajdonostársának, azaz a lányának nincs beleszólása.

Javaslom azonban, hogy az ajándékozást akkor tegye, ha barátnője már a felesége, mert akkor az ajándékozás illetékmentes.

Fontos tudni, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékból a törvényes örökös köteles részt igényelhet.

 

Mi történik a haszonélvezettel, ha árverésen adják el a lakást?

Share Button

A bíróság válásunk során közös tulajdonú budapesti lakásunkat 50-50%-ban osztotta meg volt feleségem és köztem.

A saját részemet (50%) közös – nagykorú – gyermekünknek ajándékoztam, fenntartva részemre a holtig tartó haszonélvezeti jogot a használat érdekében.

A volt feleségem el akarja adni az ingatlant, amit sem az új tulajdonostárs, sem pedig én mint haszonélvező nem akarok.

Az eddigi válaszaiból azt olvasom ki, hogy árverés lesz a vége. Kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben nem mondok le a haszonélvezeti jogomról az milyen következményekkel jár az árverés során?

Jelenleg egyikünk sem él a lakásban, de egészségügyi okból a későbbiekben szükségem van budapesti lakhatásra.

Ha az árverés tárgyát képező ingatlan vagy annak egy része haszonélvezeti joggal terhelt az árverési vevő e joggal terhelten tudja csak az ingatlant megvásárolni.

 

Csak az egyik fél pénzéből közös névre vásárolt ingatlan kinek a tulajdona?

Share Button

Párommal 3 éve élek együtt. Neki soha nem volt a segélyen kívül semmilyen jövedelme.

1 éve rávett vegyünk közös lakást, amit én fizettem de fele fele arányba vagyunk tulajdonosak. Azóta felújítottuk,  mindent én fizettem számlák az én nevemre szólnak. Neki továbbra sincs semmilyen jövedelme. A számlákat én fizetem.

Nincs semmilyen élettársi viszony bejelentve csak itt lakunk a házban . Az én lakhelyem ide van bejelentve az övé csak ideiglenesen, ha úgy döntünk hogy szétmegyünk fele fele arányba kell osztozkodnunk?

Vagy csak a vételár felét követelheti mivel mindent én vettem számlával igazolva? Vagy így amit most ér a ház annak a fele az övé?

Az ingatlan nyilvántartás közhiteles. Az ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzett állapot a tulajdoni viszonyokat tükrözi.

Ha Önök egyenlő arányú tulajdonostársként vannak bejegyezve, akkor ez az aktuálisan fennálló jogi helyzetét rögzíti ingatlanuknak.

Ha ezen változtatni kívánnak végezzenek tulajdonjog rendezést egymás között.

A tulajdonjog rendezés csak közös akarattal jöhet létre, ügyvédi vagy közjegyző által készített okirattal.

Felhívom szíves figyelmét, hogy online tájékoztatásom  saját  szakmai véleményem, mely   bíróság vagy más hatóság előtt  kötelező jogi erővel nem bír.

Kérhető -e bérleti díj osztatlan közös ingatlan többlet használatáért?

Share Button

Örököltem egy családi háznak az 1/2 részének a felét,amelyben az édesapám halála óta a nővérem lakik 11 éve. A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e bérleti díjat?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan többlet használatáért az ingatlant használó használati díjat tartozik fizetni – ha a felek másként nem egyeznek meg.

A megegyezés történhet ráutaló magatartással is. A használati díj visszamenőleg igénylésének időtartama nem lehet több 6 hónapnál. A használati díj mértékét a helyben szokásos lakás bérleti díjak alapul vételével lehet megállapítani.

Megszüntethető-e a haszonélvezeti jog a haszonélvező tudta nélkül?

Share Button

A párom 1/4 részben tulajdonosa a családi házuknak, a testvéreivel megosztva, édesanyjuknak özvegyi haszonélvezete van az ingatlanon.

Az édesanyjuknak van egy párja, aki erre a címre nincs bejelentve, egyikük sem rendelkezik jövedelemmel( kivétel az özvegyi nyugellátás).

A házzal kapcsolatos minden kiadás a testvéreket terheli. A kérdésem az, hogy megszüntethető-e emiatt (nem látja el a haszonélvezeti kötelezettségeit) a haszonélvezeti jog, ill. az ő párját ki lehet-e „tenni”a házból a haszonélvező engedélye nélkül?

A haszonélvezeti jog személyes jog, mely alapján a haszonélvezőt mindaddig megilleti az ingatlan birtoklása, használata amíg e jogát a haszonélvező eladás vagy ingyenes lemondás útján meg nem szünteti.

A tulajdonos akaratából a haszonélvezeti jog nem szüntethető meg, bármilyen módon is viselkedik a haszonélvező.

Hogyan adható el egy földterület, melynek egy része végrehajtás alatt van?

Share Button

Van egy földrész,(szántó) ami 8 személy örökölt. Szeretnénk el adni de 1 személy nem írja alá az adásvételit. Ennek a személy ellen végre hajtás van a föld részére. Tehát ha el adnánk előtte ki kell fizetni a tartozását vagy amennyi megilleti. Ő semmire sem hajlandó. Mit tudunk heten tenni ellene hogy el tudjuk adni a földet?

Osztatlan közös földtulajdon akkor is forgalomképes, ha a nyolc tulajdonosa közül hét el akarja adni, egy pedig nem. A hét tulajdonrészre nehezen de lehet vevőt találni.

Ebben az esetben a föld természetben kizárólagos hét tulajdonos által használt részét meg kell határozni és a szerződésbe rögzíteni.

Mivel a nyolcadik tulajdonos része végrehajtás alatt van javasolt, hogy a hét tulajdonos közül azt végrehajtás útján szerezze meg egy és így a teljes ingatlan értékesíthető.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része felújítható-e a tulajdonostárs beleegyezése nélkül?

Share Button

Van egy ingatlan ami 1/6, 2/6, 3/6 arányban van elosztva, az 1/6 + 2/6 résszel bíró személyek élnek a házban, a 3/6-dal rendelkező nem itt él, minden felújítást, költségeket a benne élők fizetnek. Osztatlan közös tulajdon.

A 3/6-dal rendelkező fél ingatlanrészét (egy szobát) szeretnének a benne élők felújítani, állagmegóvás céljából. Ha ebbe nem egyezik bele a 3/6-dal rendelkező fél, de mégis saját költségen kivitelezik a benne élők, milyen következményeket vonhat maga után? Eladni az ingatlanrészét valószínűleg nem tervezi.

Természetben kizárólagos használatú közös tulajdonú ingatlan esetében az ingatlan felét használni jogosult területére csak birtokháborítás terhe mellett lehet bemenni. Az állagmegóvás szükségességének mértékét mindig az eset körülményei határozzák meg.

Javaslom, hogy a tulajdonos társsal történt egyeztetés nélkül – életveszélyes állagromlás megszüntetését kivéve – a felújításhoz ne fogjanak hozzá.

Mi történhet, ha osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része adóssággal terhelt?

Share Button

Van egy háromszobás ingatlan fele a nevemen. Holtig tartó haszonélvezettel. A másik fele a gyerekeim nevén van fele- fele  arányban, mert ketten örökölték a férjem halála után mint örökösök.

A kérdésem, ha az egyik gyerek kB. 1 milliós tartozás halmozott fel a lakásra, több helyről, és egy tartozást már ráírtak a lakásra, és a többit sem tudja kifizetni, akkor mi lesz?

Hogy fogják beszedni? Lefoglalják a lakást, vagy az ingóságaimat? Vagy ilyenkor mit tesznek? Soha nem volt tartozásom, és most a gyerek miatt megterhelik a lakást.

A konkrét ügy adatainak hiányában általában elmondható, hogy az adott adós nevén álló ingatlan illetőség kerül csupán megterhelésre jelzálogjog vagy végrehajtási jog stb. teherrel.

Ez végső soron azt jelenti, hogy például az 1 / 4-ed lakóingatlan, amely az Ön haszonélvezeti jogával is terhelt végrehajtás tárgyát képezheti.

Ha például a banki szerződés vételi jogot is tartalmaz, akkor a bank osztatlan közös tulajdonba bejöhet az ingatlan 1 / 4 –ére. Ha ilyen nincs, az árverési vevő lehet a tulajdonostárs.

Megjegyzem, ha árverésre kerül sor az 1 / 4-ed terhelt tulajdonrészt Önök is megvásárolhatják. Általában 3. személy vevő hiányában az ilyen árverések eredménytelenek.

2 / 12 oldal12345...10...Utolsó »