osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Közös lakás esetén helyt állni tartozik-e a lakásban nem lakó tulajdonos társ a bent lakó nem fizető helyett?

Share Button

Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve).

A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni.

Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.

Hogyan járjak el, ha az osztatlan közös tulajdon megszüntetése számomra hátrányos?

Share Button

Nővéremmel ketten elhunyt szüleink után ingatlant örököltünk egyenlő arányban.Én születésem óta az ingatlanban laktam-lakom a szüleinkkel.A nővérem szeretné ha kifizetném a részét az ingatlanból.

Mi a teendő ha nem tudom kifizetni és eladni sem akarom az ingatlant?Sajnos ha eladnánk a fele pénzből nem kapnék másik ingatlant,és nyugdíj előtt állva hitelt sem akarok felvenni.

Hogy elkerülje az esetleges közös tulajdon megszüntetése iránti pert, javaslom, hogy olyan hosszú távú részletfizetési adásvételi szerződésben egyezzen meg testvérével, amely még neki is megfelelő és az Ön teherbíró képességét sem haladja meg.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy részének eladásakor megilleti-e az elővételi jog a tulajdonos társat?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk van, négy tulajdonossal,melynek kizárólagos használatát a három tulajdonos szavazati többséggel szabályozta.

A szavazati többséget szabályozó tulajdonosok el akarják adni a használattal szabályozott tulajdonrészüket. Megtehetik? A vásárló OTP hitelből vásárolna.

Mind a négy tulajdonos beleegyezése szükséges, vagy elég a negyedik tulajdonos elővásárlási jogának lemondása?

A közös tulajdon feljogosítja a tulajdoni hányadát eladni nem kívánó tulajdonost, hogy ugyanazon áron, ugyanazon feltételekkel, ahogy harmadik személy vevő vásárolna, éljen elővásárlási jogával.

Ha él ezen jogával, az ingatan kizárólagos tulajdonosa lesz és kizárólagos használója. Ha nem él ezen jogával a Vevő mint Eladók jogutóda a már kialakult esetleg okiratban is rögzített használati rend, vázrajz szerint használhatja adásvétel tárgyát.

Alapíthat-e a tulajdonostárs haszonélvezetet saját ingatlanrészére?

Share Button

Egy adott osztatlan közös tulajdon áll (egy hrsz;elválasztás alatt áll; nincs még külön házszám; 1/2, 1/2 részben testvérek között) beleszólásunk nélkül lehet-e valaki haszonélvező?

Nem családtag; aggódunk; hogy a számunkra idegen beleszól, részesül.. A tulajdonunkból, vagy kisemmizi a testvér gyerekeit!

Ha egy ingatlannak két tulajdonosa van, az egyik tulajdonos eladási szándékakor a másikat elővásárlási jog illeti meg.

Ha viszont az egyik tulajdonostárs a tulajdonára haszonélvezeti jogot alapít, a másik tulajdonostárs ezt tűrni tartozik.

Ilyenkor a tulajdoni jog nem változik, de a birtoklás és a használat úgy alakul, hogy a másik tulajdonostárs egy harmadik személlyel  – a haszonélvezővel – közösen jogosult az ingatlan használatára.

Hogyan rendezhető az ingatlan tulajdoni joga?

Share Button

Házas ingatlant örököltem szüleimtől. Gyermekemnek 2005-ben engedtem, hogy hozzá építsen, mivel rossz körülmények között lakott 2 kiskorú gyermekével.

Azóta a lakást felépítette és lakhatási engedélyt is kapott az önkormányzattól.                 A földhivatal szerint nincsen tulajdon joga annak ellenére, hogy ő építette a házát.

Mit kell tennem annak érdekében, hogy tulajdonát megkaphassa? Én a telekrészemből a rá eső részt szívesen elajándékoznám részére. Így megoldható lenne a probléma és végre hozzá juthatna a lakásához?

Ha az ingatlan megosztható, javaslom, hogy két önálló helyrajzi számot alakítsanak ki. Mivel édesanya nevén van az ingatlan, így egyedül – ha az ingatlan megosztható – telekalakítással, földmérő bevonásával ketté veheti az ingatlant és a gyermeke által beépítettet neki odaajándékozhatja.

Ha nem megosztható az ingatlan, osztatlan közös tulajdont hozhatnak létre természetben kizárólagos használati renddel. Ehhez is készülhet vázrajz. Ez utóbbi megoldást ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés aláírásával lehet kivitelezni.

Hogyan adható el osztatlan közös tulajdonú földterület egy tört része?

Share Button

Egy 1000 m2 nagyságú osztatlan közös tulajdonú teleken két tulajdonos 5/6 és 1/6 arányban tulajdonos. Az 1/6 tulajdonnal rendelkezőnek kizárólagos használati szerződése van a részarányát 100 m2-el meghaladó területre.

Az 5/6 tulajdonosának két örököse van. A kérdés: az egyik örökös eladná az őt illető 5/12 részt, vagy csak az 5/12 mínusz a ráeső 100m2/2 vagyis 50 m2 adhat el?

Földmérő által készített kizárólagos használati rendet tartalmazó vázrajz egzaktul meghatározza valamely osztatlan közös tulajdonostárs a tulajdoni hányadától eltérő  többlethasználatát.

A vázrajz alapján készíthető ügyvédi okirat az ingatlan-nyilvántartásba is benyújtható. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és az említett okiratok biztosítják harmadik személy vevő többlethasználatát is.

A harmadik személy vevő az adásvétele során mindig tulajdoni hányadot vásárol és, mint eladója jogutódja ezáltal jogosult a tulajdoni hányadhoz képest eltérő mértékű használatra.

Megvásárolható-e a Magyar Államtól az osztatlan közös ingatlan másik fele?

Share Button

Gyermekeim visszautasították az édesapjuk halála alkalmával az öröklést, így az ingatlanom, melyben én lakom 1/2 része a Magyar Állam tulajdonába került. Az ingatlan másik fele az én tulajdonomban van. Kérdezem, hogy én visszavásárolhatnám-e a Magyar Államtól az 1/2 részt?

A Magyar Államkincstár illetékes megyei igazgatóságával felveheti a kapcsolatot az ½-ed ingatlanrész megvásárlására vonatkozóan. Fontos tudnia, ha a Magyar Állam a tulajdonát képező ingatlanrészt más személynek értékesítené, Önnek elővásárlási joga van, kivéve az árverést.

Hogyan lehetséges a közös tulajdon megszüntetése?

Share Button

Van egy ingatlan, ami már nagyon régóta üresen áll, mert a tulajdonosok nem tudnak megegyezni.

Az ingatlan tulajdonosai: 1. személy : 1/2 rész 2. személy : 1/4 rész 3. személy : 1/4 rész Az 1. és 2. tulajdonos szeretné megvenni a 3. tulajdonostól az ingatlant.

Ami eddig történt: – értékbecslés – szóbeli ajánlat (nem fogadta el) – 3. tulajdonos is hívott értékbecslőt – írásbeli ajánlat (nem fogadta el) Sajnos azért az 1/4 részért többet kér, mint a jelenlegi piaci árnak a duplája, ami természetesen nem jogos. 2 független értékbecslő is kint volt, egyik a 3. tulajdonos jelenlétében is. Mind a 2 értékbecslő hasonló összeget állapított meg.

Mit lehetne tenni, hogy az első 2 tulajdonos megvehesse a 3. tulajdonostól az ingatlan 1/4 részét reális áron? (Az első 2 tulajdonos fizet minden fenntartási költséget, közműveket, biztosítást a háznál, karban tartja, füvet nyír… a 3. tulajdonos nem fizet semmit, tehát úgy gondolom igazság szerint még ennyi sem járna neki, ennek ellenére fel lett ajánlva a reális ár azért az 1/4 részért.)

A közös tulajdon megszüntetése ha a tulajdonosok közös megegyezése alapján nem lehetséges bíróságtól kérhető. Ilyenkor a fizetőképességét igazoló, általában többségi tulajdonos megváltja a másik tulajdonostárs ingatlan illetőségét.

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

3 / 12 oldal12345...10...Utolsó »