osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Értékesíthető -e a lakásal közös helyrajzi számon lévő garázs?

Share Button

Társasházi lakásomhoz tartozik egy kizárólagos használati joggal rendelkező gépkocsi-beálló /parkoló/, amely földhivatali bejegyzésben és a társasház alapító okiratában is szerepel. Garázst vásároltam és értékesíteni szeretném kocsi-beállómat.Természetesen a tulajdonos társak írásos hozzájárulásával és elővásárlási joguk biztosításával.Értékesíthető a kizárásos használat joggal rendelkező kocsi-beálló ?

Akár társasházban tulajdon hányaddal nem rendelkező számára is ,ha a tulajdonostársak nem élnek elővásárlási jogukkal, írásban hozzá járulnak a kizárólagos használati jog átruházásához .

Álláspontom szerint önállóan nem forgalom képes a lakáshoz alapító okirat szerint tartozó gépkocsibeálló, mert önálló helyrajzi számon nem szerepel, és az ingatlan-nyilvántartásban sincs osztatlan közös tulajdoni hányadként feltüntetve

Jogosult-e a tulajdonostárs bejelentkezni az ingatlanba, ha már az egyik tulajdonos benne lakik?

Share Button

Édesapám és a nővére megörökölte a nagymamám házát.  Édesapám a többségi tulajdonos, aki a megörökölt házban él, mióta megvásárolták azt nagymamámmal 30 évvel ezelőtt. Nővérének egyéb ingatlana van, ott lakott eddig. 

Arra vagyok kíváncsi, hogy a törvény kötelezheti -e nagynéném apámat a ház eladására, és ha igen, mennyi idő után? Kötelezheti-e apámat, hogy őt kifizesse?

Azon felül, hogy a többségi tulajdonos nem akarja, hogy a testvére bejelentkezzen hozzá állandó lakcímre, ezt hogyan teheti meg? Jogos-e?

Tulajdonostárs a tulajdoni joga alapján jogosult a tulajdoni hányada mértékével arányos ingatlanhasználatra, illetve az ingatlanba bejelentkezhet, oda lakcímkártyát készíttethet.

A tulajdonközösség megszüntetése azaz, hogy egyik tulajdonos a másik tulajdoni jogát magához váltsa, nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. Közös megegyezéssel adásvétel keretében történhet a tulajdonközösség megszüntetése vagy közös értékesítéssel a vételár tulajdoni hányad szerinti elosztásával.

Ha közös megegyezés nincs, bármelyik fél kérheti a tulajdonközösség megszüntetését az illetékes bíróságtól.

 

 

Milyen jogi megoldással használhatom legálisan a szomszédom telkét?

Share Button

A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.

Ez a földhivatal szerint földmérő bevonásával, megosztási tervvel meg minden mizériával elég tetemes összeg lenne. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a településen létezik minimális telekméret, ezért valószínűleg nem kivitelezhető a megosztás azon a nyomvonalon, ahogy azt a szomszédaim és én szeretnénk. A ház formája határozza meg a minimális telekméretet ami jelen esetben 800 m2 lenne így nem lehet 400 m2-t leválasztani az 1016 m2-es telekből.

Itt a telkek négyzetméterára 100-150 forint között alakul, így ha lehetséges is a területrendezés, annak adminisztrációs díja többszörösen meghaladná a telkek értékét. A szomszédok minden megoldásban benne lennének, csak azt kérik, hogy építsek kerítést és gondozzam a kertet mert a másfél méteres gaz miatt a jegyző bírsággal fenyegeti őket.

Megoldás lehet, ha a két ingatlant összevonják – földmérővel – osztatlan közös tulajdonba és készítenek egy természetben kizárólagos használati megosztást – akár földmérő nélkül – hogy a tulajdoni hányadtól eltérően ki melyik földrészletet használhatja kizárólagosan. Mivel belterületi ingatlanról van szó, a bérlet és a szívességi használati konstrukció is megoldás lehet.

 

Érdeklődnék, hogy a sima bérleti szerződés ad-e megfelelő keretet arra, hogy a szomszédaim hátsó kertjeit hosszútávra (pl: 25-30 évre) bérbe vegyem?

Mi történik, ha a szomszédom, akivel a szerződést kötöm elhalálozik? Az örököst köti-e a bérleti szerződés?

Hogyan szerezhető meg árverésre kitűzött ingatlan tartozásmentesen?

Share Button

Van egy ingatlan. A fele édesapám tulajdona, a másik felét én örököltem. Édesapámnak tartozása van, az ő része már árverezve is volt, sikertelenül. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha én papíron megvenném az ő részét, akkor halála után töröltethetem róla a tartozást, vagy mindenképpen vissza kell fizetni?

Az árverési vétellel a vevő tehermentesen kapja tulajdonába az ingatlant. Javasolt, hogy legyen Ön a Vevő az árverésen.

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Kiadható -e az osztatlan közös tulajdonú lakás egy tulajdonostárs által?

Share Button

Férjem 2016.szept.20-án (házasságkötésünket megelőzően két évvel) vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk. Mivel időközben én új házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni. A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem.

Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők. Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból.

A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására.

Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja.

Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.

Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.

A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával. Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Milyen értékkel törénik a hagyaték átadása? Milyen értéken kell hogy kifizesse az egyik tulajdonos a másikat?

Share Button

Édesanyám évekkel ezelőtt elhunyt, bátyám és én 1/4-1/4 arányban lettünk a szülői házon örökösök, míg édesapánk haszonélvezeti jogot kapott. 2018 decemberében ő is elhunyt.

Testvéremmel megbeszéltük hogy nem adjuk el a szülői házat mert ő szeretné magának megtartani ezért az ingatlan értékének felét kifizeti nekem.

Hagyatéki leltár lezajlott ahol én nem voltam jelen  csak testvérem , mert én  nem kaptam rá idézést.

Később elmondta hogy 5 millió Ft-ra értékelte az ingatlant a hagyatéki leltárban. Én nem értek ezzel egyet mert többet ér./kb.8 millió/

Ő naponta bemegy a házba /szomszédjában van./ míg én nem tudok mert csak egy kulcs van. Ő rendezkedik már az ingatlanon mert tervei vannak vele.

Hogy mikor fizetné ki a rám eső részt azt mondta 1-2 év viszont nekem a közeljövőben kellene a pénz mert én is ingatlan vásárlás előtt állok.

Kérdésem : Egy általam kijelölt időpontig kötelezhetem -e őt az ingatlan felének kifizetésével és ha igen ez  mennyi idő lehet?

Továbbá mivel nem értek egyet az ingatlan értékének  hagyatéki leltárba való felvételével  a hagyatéki tárgyaláson mennyire lesz ez kedvezőtlen rám nézve? Ha kettőnk közt létrejön az adás vétel külön becsüst kell hívni /és ő fogja felértékelni az ingatlant/  vagy a hagyatéki leltárban szereplő érték szerint kell kifizetnie?

Hagyatéki leltár  szerinti értéken lesz a hagyaték átadva. Csak a polgármesteri hivatalnál lehet /lehett volna reklamálni, ha nem ért egyet ezen értékkel. A közjegyző azt már nem módosíthatja .

A megváltási értéknél ugyan irányadó lehet a hagyatéki érték , de javaslom hogy  közös megegyezéssel értékbecslőt fogadjanak.

Mi a teendő, ha osztatlan közös tulajdonban örökölt ingatlanból a tulajdonostárs nem tud kifizetni?

Share Button

Testvéremmel 2015. októberében, (édesapánk halála után) örököltünk egy lakást 2/3 , 1/3 részben.Nekem van 1/3 rész. A testvérem nem akarja eladni az ingatlan, számomra a részemet kifizetni nem tudja. Kérdésem ilyen esetben mit tudok tenni?

A közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetését lehet kérni, ha a közös értékesítéstől valamelyik tulajdonostárs elzárkózik, illetve a tulajdoni hányadát nem akarja eladni a másiknak.

Van-e elővételi joga az osztatlan közös tulajdosoknak?

Share Button

Társasház udvarán osztatlan közös tulajdonban lévő garázst vásároltam kívülállóként.

Az eladónak közös helyrajzi számon szerepelt a lakás és a garázs, de külön személyeknek adta el.A társasházban lakóknak elővételi joguk volt a vásárlásra de nem éltek vele.

Szeretném megkérdezni tovább értékesíthetem-e ezt az ingatlant és meg kell-e hirdetni a társasházban az elővételi jog miatt?

Osztatlan közös tulajdonú garázs meghatározott tulajdon illetősége – ha az már a vevő földhivatalnál bejegyzett tulajdona tovább értékesíthető.

Ha többért adja el, mint vásárolta a különbözet után 15 % SZJA-t kell fizetnie. Az elővásárlási joggyakorlást a továbbértékesítés esetén is biztosítania kell a tulajdonostársai részére

Hogyan szüntethető meg az örököstárssal fennálló osztatlan közös tulajdon?

Share Button

Szüleim halálát követően ingatlanjukat, testvéremmel örököltük. Én eladnám, de ő nem akarja. Idegen embernek meg így, a felét nem tudom értékesíteni.

Ő azt mondta,hogy bár ki tudna fizetni,nem akarja megvenni a részem. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Ön is megválthatja a testvére részét, javaslom tegyen vételi ajánlatot. Ha erre nincs lehetősége és a közös értékesítés is meghiúsult, bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését, mely esetben végső soron az ingatan árverésből befolyt tulajdoni hányad arányos vételára illeti meg Önt.

 

4 / 12 oldal« Első...23456...10...Utolsó »