osztatlan közös tulajdon címkével jelölt bejegyzések

Hogyan szabadulhatunk meg osztatlan közös tulajdonunktól, amely csak teher a számunkra?

Share Button

Édesapám 7 testvérével együtt örökölt egy belterületi telket szüleitől. Édesapám része 1/16, mivel egyik testvérük javára lemondott a többi testvér.

Időközben több testvére elhunyt, akiknek leszármazottjai szintén a tulajdoni lapon szerepelnek öröklés címén tulajdonosként.

Jelenleg kb. 25 tulajdonos van az ország különböző pontjain. A telekkel (kaszálás, parlagfű irtás, stb.) csak a probléma van, ezért édesapám szeretne a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb módon „megszabadulni” tőle?

Ha elmulasztották a hagyatéki eljárás során az ingatlanokat a magyar államnak felajánlani- vagy azt minden örökös visszautasítása okán-a magyar államnak juttatni, nem marad más lehetőség, mint az ingatlant értékesíteni vagy elajándékozni pl. a szomszédnak.

Bírósági úton is lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését, mely végső soron ugyanoda vezet, azaz végrehajtási árverés útján kerül értékesítésre az ingatlan, de jóval alacsonyabb áron, mint a piaci értéke.

Milyen módon szerezhető meg egy osztatlan közös tulajdoni rész kifüggesztés nélkül?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonban van 6 testvér területe, mely szántó. Egy testvér meghalt, akinek a részét 5.000 m2-t  már 10 éve én használom, mert Ő  Angliában élt  életvitelszerűen.

Halála után a területet 3  Angliában élő  gyermeke örökölte. Ezt a területet milyen módon tudnám  megvenni, hogy ne kelljen kifüggeszteni?

Ezt  a bekerített szántó területet szüleinktől örököltük,apám már  27 éve mindenkinek kijelölte  a saját részét és azt úgy használjuk  azóta is.

Kifüggesztés és jóváhagyás nélküli ügylet csak közeli hozzátartozók között jöhet létre,  pl. ajándékozással, adásvétellel. A legutolsó ilyen közeli hozzátartozó a testvér, testvér gyereke viszont nem.

Osztatlan közös tulajdon teljes megszüntetése esetén van még lehetőség adásvétellel olyan szerződést kötni, amelyet nem kell kifüggeszteni, jóváhagyatni. Ebben az esetben fontos tudni, hogy a vevőnek tulajdonostársnak kell lennie és a vétellel 1 /1-ed tulajdoni hányada kell, hogy kialakuljon.

Örökség visszautasításával mentesülhet -e a kezestárs a kötelezettségek megfizetése alól?

Share Button

Férjem meghalt. 2 nagykorú és egy kiskorú közös gyermekünk van. Van egy házunk, ahonnan a gyermekeimmel már elköltöztem 2 éve.

A ház tulajdonjoga: 2/3 a férjem nevén,1/3 az enyémen. A házon jelzálog van, egy ismerős felvett rá devizahitelt, amit nem fizet évek óta, a férjem és én kezesként vagyunk bejegyezve.

A bank már felmondta a szerződést. Ezen kívül még van kettőnk nevén egy 2,5 milliós saját nem fizetett hitel, melyből az adós helyett fizettünk egy ideig a banknak, mint kezesek.

Valamint vannak a 2 év alatt férjem és albérlői által felhalmozott milliós rezsitartozások, melyek a férjem nevén voltak.

Gyermekeim és én is szeretnénk majd visszautasítani az örökséget. Az lenne a kérdésem, hogy a ház rám eső tulajdonjoga, valamint az általunk felvett hitel rám eső része is visszautasítható-e vagy ezekből van-e olyan, ami továbbra is rám terhelhető?

Más ingó-és ingatlanvagyonom, értéktárgyam, pénzem nincs, csak a havi fizetésem, sajnos. Valójában mindentől szeretnénk megszabadulni és inkább nulláról kezdeni, de attól tartok ez nem lesz egyszerű.

Szeretném megtudni, hogy mi lenne a legkevésbé rossz megoldás ebben a helyzetben?

Minden olyan banki hitelszerződés alapján, ahol házastársak együttesen adóstársak vagy kezesek az egyik házastárs halálával a másik házastárs a vállalt kötelezettsége aló nem mentesül.

A hagyaték visszautasítása kizárólag a visszautasított ingatlan tulajdoni hányadot érinti. Ha minden örökös visszautasít, ez a tulajdoni hányad a magyar államra száll.

Az Ön tulajdon illetősége és egyéb vagyona azonban helytállni tartozik a közös kezesi jogviszony alapján.  A bank a kezességet egyetemleges kézfizető kezesként köti ki, amely azt jelenti, hogy bármelyik kezesen a tartozás behajtható még akkor is ha a másik kezes elhalálozott.

Végezhető-e átalakítás az osztatlan közös ingatlanon a tulajdonostársak beleegyezése nélkül?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonú házrészben lakom, a másik fele egy családé. Sajnos az ingatlan fekvésénél fogva az én részemen találhatóak a melléképületek, ( fáskamra, műhely, egyéb tároló) amit a másik tulajdonos az én területemen való átjárással közelít meg.

Nem készült megosztási szerződés, csak szóban egyeztünk meg, és a két ingatlanrész és kert is csak szóban történő megegyezés alapján lett kettéválasztva kerítéssel.

A tulajdonostársam most azzal az ötlettel állt elő, hogy az ő tulajdonát képező melléképületből lakást akar kialakítani a még kiskorú gyermekei részére, mondván, hogy ezt ő megvette az ingatlanrészével együtt és azt csinál belőle, amit csak akar. Ebbe én nem szeretnék beleegyezni, mivel ez súlyosan sérti a magánélethez való jogomat és a jövőbeli ingatlaneladási esélyeimet is.

Kérdésem, hogy a beleegyezésem nélkül megteheti e a sufni lakássá való alakítását, illetve megosztási szerződést kierőszakolhatok -e utólag, mivel az ingatlant 2 éve vásárolták meg és én sajnos nem voltam tisztában azzal, hogy ezt a szerződést meg kell- e kötni ügyvéd előtt, vagy sem, illetve, hogy komoly hátrányom származhat ebből.

Az ingatlanra fennálló osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonos társak együttes döntése szükséges az ingatlan bővítéséhez, új ingatlan építéséhez. Ennek hiányában az építésügyi hatóság az építkezést nem engedélyezi.

 

Milyen feltételekkel kezdhetünk mezőgazdasági tevékenységet? Mennyi földet vásárolhatunk?

Share Button

Párommal új életet szeretnénk kezdeni, tanyát, földterületet vásárolni és állattenyésztésbe, mezőgazdaságba fogni.

Olvastunk sok mindent az új földtörvénnyel kapcsolatban és egyre bizonytalanabbnak tűnik, hogy egyszer elérjük a célunkat és megvalósítsuk a terveinket.

Ha jól értettem az Ön egyik korábbi válaszát 10000m2/fő az a terület határ, amihez még nem szükséges mezőgazdasági végzettség a föld megvásárlásához. Kérdezném, hogy 3 gyermekünket ilyen módon be lehet e vonni a vásárlásba/tulajdonba és így 5 főre vetítve vehetünk e 50000 m2 területet?

Továbbá kérdezném, hogy férjem 15 évvel ezelőtt rendelkezett őstermelői igazolvánnyal, azt kiválthatja e ismét, vagy meghosszabbíttatni/érvényesíttetni kell azt?

Amennyiben megvásároltuk a területet amely engedélyezett a törvény szerint, mikor lesz lehetőségünk azt bővíteni?

Eredetileg 10 HA területben gondolkodtunk összesen, de lehet ilyen módon két lépésben váltanánk valóra álmainkat, ha a törvény engedi.

Osztatlan közös tulajdonba történő földvásárláskor az arányosítás szabályai szerint kell eljárni, azaz az 1 fő/1 HA a tulajdoni illetőségekre vonatkozik. Tehát 5 főre vetítve vehetnek 5000 m2 földterületet.

Fontos tudni, hogy a kifüggesztés és a jóváhagyás nem elkerülhető. 1 HA/fő feletti földvásárláshoz földművesnek kell lennie a vevőnek.

Az illetékes földhivatalnál lehet kérni a nyilvántartásba vételt, a megfelelő dokumentumok ( végzettség, jogszabálynak megfelelő őstermelői múlt) igazolásával.

Elárverezhető-e a közös tulajdonú ingatlan a haszonélvező tartozásai miatt?

Share Button

Van egy lakás, ahol én vagyok a holtig tartó haszonélvező, a testvéreim a tulajdonosok és nekem van még 1/3 tulajdon részem. Sok közüzemi, közös költség számlát halmozom fel, én lakom a lakásban.

Elárverezhetik e a lakást a fejem fölül kilakoltathatnak e a lakásból? Az én közös költségemet rá terhelhetik e a testvéreim tulajdon részére is a lakásból?

Testvéreimnek van saját 100 %-os tulajdonú ingatlanuk. Ráterhelhetik -e az én tartozásomat az ő másik ingatlanukra, vagy csak arra az ingatlanra lehet ráterhelni a tartozást, amely ingatlanon tartozás van?

Az ingatlan által képződött tartozások az ingatlanra ráterhelhetők. Az ingatlan tulajdonostársai közül bármely tulajdonostárs ellen indult végrehajtási eljárás, csak az adott tulajdonostárs ( a végrehajtás alanya)  tulajdoni hányadára jegyezhető rá.

A végrehajtással terhelt ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányad végrehajtás során elárverezhető függetlenül attól, hogy az ingatlan lakott vagy lakatlan. Amennyiben lakott az a tény csupán a kikiáltási ár összegében jelenik meg, ugyanis ebben az esetben a kikiáltási ár a lakottság értékével csökken.

Hogyan tehető forgalomképessé az az ingatlan, aminek egyik tulajdonosa ismeretlen helyen tartózkodik?

Share Button

Megörököltünk egy telket egy olyan tulajdonostárssal együtt, aki évtizedekkel ezelőtt külföldre távozott, utolsó ismert címéről a levelek visszajönnek, azt sem tudjuk, él-e még? Így a telek eladhatatlan, csak a terheit kell, hogy viseljük. Van megoldás erre a helyzetre?

Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs ugyan elővásárlási jogosult, de az elővásárlási joggyakorlás igazolása esetén  a földhivatal a tulajdonjog változást átjegyzi. Az igazolás az a tértivevényes ajánlott levél bemutatása, amely visszaérkezik az eladóhoz a a tulajdoni lapon látható címről, hogy elővásárlási joggyakorlás miatt a tulajdonostársát az eladó megkereste.

Ha átjegyezték a vevő osztatlan közös tulajdonát, a vevő bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostársat illető –igazságügyi szakértő által megállapított forgalmi érték –bírósági letétbe helyezhető, és a vonatkozó bírósági ítélettel az egész ingatlan tulajdoni joga megszerezhető.A bíróság e körben az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs javára ügygondnokot rendel ki.

 

Póthagyatéki eljárás

Share Button

Szeretnék választ kapni, hogy az írásbeli végrendelet érvényesítése meddig lehetséges?

A volt férjem újra nősült, de ebből a házasságából nem született gyermek, míg a mi házasságunkból egy kislány született.

Három éve elhunyt a volt férjem, és még a halála előtt írásban végrendelkezett, mely szerint lakása felét a lányom, a másik felét az új feleség örökölte.

Sajnos az új feleség nem hajlandó a lakást eladni és így felezni a lányommal, se kifizetni őt. Meddig érvényes az írásban tett végrendelet, mit tehetünk, hogy a lányom megkaphassa az örökségét?A végrendelet csak most került elő.

Ha még nem indult hagyatéki eljárás az ügyben, akkor az eljárás megindítása már időszerű és aktuális.

Az illetékes önkormányzat hagyatéki csoportja előtt a végrendeleti örökös –mint öröklésben érdekelt- kérheti a hagyatéki eljárás megindítását, mely eljáráshoz csatolnia kell a hivatkozott végrendeletet is.

Ha már lefolyt hagyatéki eljárás, de a végrendelet érvényesítése a örökös  önhibáján kívül nem történt meg, – póthagyatéki eljárás kezdeményezhető – .

 

 

Elajándékozható-e a jelzáloggal terhelt ingatlan?

Share Button

A fiamnak tulajdon része van a házamban nem fizette a saját lakásán a talajterhelési adót ráterhelték a saját lakása és az én lakásomban lévő tulajdon részére 650000 Ft-ot ezt a megterhelt tulajdon részt ami az én házamban van elajándékozhatja e?

Osztatlan közös tulajdon esetén egyik tulajdonostárs tartozását az ő saját tulajdoni részére rá lehet terhelni.

Ez természetesen nem érinti a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát.

A terhelés lehet jelzálogjog vagy elidegenítési/terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog. Ha ez utóbbi kerül a tulajdoni lapra, a vonatkozó ingatlan tulajdoni rész nem ajándékozható, nem adható el  a jelzálogjog jogosult ez irányú hozzájárulása nélkül.

Ha csak jelzálogjog van bejegyezve, az ingatlan tovább ajándékozható azzal, hogy a megajándékozott tudomásul veszi a terhet, mely őreá száll át.

Ajándékozás esetén elővásárlási joggyakorlás nincs.

 

Köteles vagyok-e elfogadni a vételárat, ha az számomra nem megfelelő?

Share Button

1/4 részben örököltem szülői ingatlant, az öcsém 3/4 részben.
Az ingatlan most eladásra kerül. Kérdésem, hogy köteles vagyok elfogadni a vétel árat , ha az nekem nem megfelelő ?

Meg van az a lehetőség is, hogy az öcsém megegyezett a vevővel, hogy kevesebb összeget írjanak az adás vételi szerződésbe.

Ön a tulajdoni hányadát azon az áron értékesíti, amennyi Önnek megfelelő. A testvér hasonlóképpen cselekedhet. Ha a vevő ezt elfogadja, létre jön az üzlet.

Tudnia kell azonban, hogy bármely tulajdonos társ kérheti  a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Ebben az esetben az egyik tulajdonostárs vagy megváltja a másik tulajdonát, vagy a közös tulajdon végső soron árverés útján lesz megszüntetve, és a befolyó vételár lesz felosztva a tulajdonostársak között tulajdoni hányaduk arányában.

9 / 12 oldal« Első...7891011...Utolsó »