özvegyi jog címkével jelölt bejegyzések

Mi a törvényes öröklés menete házastársak esetén?

Share Button

Férjem és én második házasságunkban élünk. Férjemnek az első házasságából két gyermeke született, nekem egy gyermekem. Közös gyermekünk nem született.

Házasságkötésünk után vettünk családi házat, ami csak kizárólag a férjem nevére került, illetve az ő nevén van még több milliós hitel, ami a családra házra lett felvéve. Érdeklődöm, hogy esetleges elhalálozása esetén az öröklés szabályai, hogyan alakulnak?

Férje esetleges halálakor a közösen lakott lakóingatlanra és berendezési tárgyaira Önnek holtig tartó haszonélvezeti joga keletkezik, azzal hogy férje gyermekei ugyan ezen ingatlannak egyenlő arányú tulajdonosai lesznek.

Ha van a férje nevén ezen ingatlanon felüli vagyon abból Ön mint túlélő házastárs egy gyermekrésznyit örököl. Az öröklés elfogadásával az örökösök örökhagyó hiteleit is megöröklik, de a felelősségük a fennálló terhekkel kapcsolatban csak az örökségük erejéig terjed.

Mennyit kell adózni örökölt ingatlan eladása után? Mennyi az özvegyi jog értéke?

Share Button

2007. augusztus 4- én meghalt a férjem: özvegyi jog van bejegyezve a tulajdoni lapra.

4 saját gyermekünk született,és most a családi házat eladnánk , s azt szeretném megtudni , hogy mennyi az özvegyi jog értéke  ,sikeres eladás után?

Az így eladott ingatlan után kell e szja-t fizetnem és a gyerekeknek akik már nagykorúak?

Kell e az eladás előtt valamit intéznem a földhivatalnál,vagy elég ha az eladás után töröltetem az özvegyi jogot? Hogyan kell adózni, ha Németországban dolgozom, újra kell -e indítani a magyar NAV-nál az adózást, mert már 2016-tól dolgozom kint itt adózom?

Az özvegyi jog, más néven holtig tartó haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Az eladási árból lehet kiszámítani annak értékét, úgy hogy el kell osztani 20-al és szorozni kell a haszonélvező életkorához kapcsolódó szorzóval. Például 20 millió forint értékű ingatlan eladásánál, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb (4-es a szorzója) a haszonélvezet jogértéke 4 millió forint.

Az eladott ingatlan után a szerzésétől, öröklésétől számítottan 5 év már eltelt nem kell Szja-t fizetni sem a tulajdonos eladónak  sem a haszonélvezeti jog eladónak.

Az özvegyi jog törlését a földhivatal a vonatkozó adásvételi szerződés benyújtása alapján végzi el, azaz a szerződésben a haszonélvezeti jogát a jogosult eladással szünteti meg (vagy ingyenes lemondással) az törlésre kerül az ingatlan nyilvántartásból.

Mennyit örököl a házastárs a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapánk egyedüli gyermekként 2008-ben örökölt egy ingatlant, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.

2014-ban elváltak édesanyánkkal, majd 2015-ben összeházasodott az új feleségével.

2019-ban az új feleség nyomására (a tudtunk nélkül) az ingatlan tulajdoni lapjára 1/10 rész “házassági vagyonközösség elismerése”, 1/10 rész “ajándékozás” jogcímen az új feleség részére lett bejegyezve.

Idén édesapánk elhunyt, az örökösödésben tehát az új feleség, és a 3 fia vesz részt (jómagam, és 2 édestestvérem).

A kérdésem az lenne, hogy a feleség mekkora részt örököl így az ingatlanból, ugyanis mindhárman egyhangúan úgy gondoljuk, hogy a házasságkötés és a tulajdoni lapban történt változtatások egyaránt az új feleség részéről szándékos haszonszerzési szándékkal történtek.

A Ptk. egyik alapelve a szerződéskötési szabadság. A polgári jog nem ismeri e körben a szándékosságot sem a gondatlanságot. Ezek a büntető joghoz kapcsolódó kategóriák.

A családon belül és a házastársak között létrejövő jogügyleteket a magyar jog preferálja különösen az adójog, merthogy illetékfizetési kötelezettség nélkül lehet ilyen szerződéseket egymás között megkötni.

Az ajándékozás esetén ha örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül történt a jog a törvényes örökösök bizonyos körének köteles részt biztosít.

A házastársi ajándék, ha ezen 10 éven belül történt a leszármazókat feljogosíthatja köteles rész iránti igény előterjesztésére, de csak az ajándék vonatkozásában, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

A hagyatéki eljárásban a házastárs olyan mértékben örököl mintha ő is egy gyermek lenne azaz 1 / 4-ed részben lesz örököse mindannak ami nem az örökhagyóval utolsóként lakott lakóingatlan és annak berendezési tárgyai. Ezekre ugyanis a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ház?

Share Button

Édesanyám 2004-es halála után én örököltem a szülői házunk tulajdonjogát 1/1 arányban. A bátyám a nagyanyám házának édesanyánkra eső részét örökölte, illetve ha majd nagyanyánk elhunyt, a teljes ingatlant.Tehát ketten vagyunk testvérek, 1-1 ingatlannal.

A szülői házunkra édesapánk holtig tartó haszonélvezetet örökölt. Ez az ingatlan kb 2010 óta üresen áll. Évente kb 10 napot töltenek benne a bátyámék, mikor külföldről hazajönnek látogatni.

Minden közüzemet én fizetek 2010 óta, de már előtte is többször mikor édesapám nem fizette a közüzemi számlákat és kikapcsolás szélén állt a villany, a víz. A gázt még 2010 előtt kikapcsolták.

A ház állapota folyamatosan romlik. Elmondtam apámnak, hogy el szeretném adni a házat, mert feleslegesen áll, most még többet ér, mint mondjuk 5-10 év múlva.

Először azt mondta igazam van, rendben van. Bátyám hazajött karácsonyra, neki is elmondtam mi a tervem a házzal, de nem akar belemenni, holott nem ő ennek a háznak a tulajdonosa, illetve apánk véleményét is megváltoztatta, aki azóta hallani sem akar az eladásról.

A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám eladni az ingatlant, hogy a haszonélvezet megszűnjön? Csak peres úton tudom elérni, hogy a haszonélvezetet megszüntessék?

Az Ön tulajdonában lévő, de édesapja haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelt ingatlant Ön csak a haszonélvezeti  joggal terhelten tudja értékesíteni.

A vevő részéről a vétel ilyenkor befektetési jellegű beruházás hiszen az ingatlant csak a haszonélvezeti joggal tudja megvásárolni.

E körben tudni kell, hogy a haszonélvezőnek a vonatkozó adásvételi szerződést nem kell aláírnia.

Javaslom azonban, hogy édesapát mindenről tájékoztatva egyezzenek meg abban, hogy édesapa a vevőnek eladja a haszonélvezeti jogát, mely az Illetéktörvény 72. §-a szerinti érték.

Például ha édesapa 65 éves elmúlt és az ingatlan 20 millió forintért kel el, a vételárból 4 millió forint míg Önt 16 millió forint illeti  meg.

Tájékoztatom, hogy a haszonélvezet csak az említett módon vagy ingyenes lemondással szüntethető meg – peres úton nem.

Újra házasodás esetén elvész-e az özvegyi jog a régi ptk. szerint?

Share Button

Anyósom férje kb. 20 éve meghalt, de azóta anyósom kétszer is újraházasodott 2013 előtt valamikor meg 2016 -ban.

Az új házasságokból gyermek nem született így az “özvegyi” jogot a régi törvény szerint elvesztette de az új szerint meg visszakapta, vagy csak az nem veszti el az özvegyi jogot aki mostanság házasodik újra ?

A régi Ptk. szerint az özvegy, ha újabb házasságot köt özvegyi joga megszűnik és mivel Ön azt említi, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt ez a tény bekövetkezett, így anyósa özvegyi joga is töröltethető az ingatlan-nyilvántartásból.

Eladás esetén ki kell -e fizetni az özvegyi jog értékét? Ha igen, mennyi az?

Share Button

2006-ban Édesanyám elhunyt, így örököltem az ő részét. Többek között egy üdülőházat, tehát így Édesapámmal fele-fele tulajdoni jogba kerültünk. Viszont Édesapámnak özvegyi jog került bejegyzésre, Édesanyám után a tulajdoni lapon.

Az lenne a kérdésem, hogy eladás esetén, mivel nem lakóingatlanról van szó, hanem üdülő házról, ki kell-e őt fizetnem saját eladási részemből “özvegyi jog” címén? Ha igen, akkor ha jól gondolom, hiába a fele tulajdoni rész az enyém, az eladási ár felét mégsem kapom meg?

Az özvegyi jog tartalmában haszonélvezeti jogot jelenti. Ennek értékét az Illetéktörvény 72. §-a szerint kell számítani. (1/ 2-ed ingatlan eladási ára : 20-al * haszonélvező életkori szorzójával) Az özvegyi jogot ingyenes lemondással is meg lehet szüntetni, mely a tulajdonos felé ajándéknak minősül. Az ilyen ügylet illetékmentes szülő és gyermek viszonylatában. A haszonélvezet megszüntetésénél nincs relevanciája az ingatlan típusának, azaz, hogy üdülő vagy lakóingatlan.

 

Mire vonatkozik az özvegyi jog 2013-ban átadott hagyaték esetén?

Share Button

Ha 2013 év végén kelt tárgyalás nélküli hagyatéki eljárás során, a két gyermek olyan nyilatkozatot tett, hogy minden örökölt ingatlan részre haszonélvezetet ad az özvegy részére, az érvényes akkor is, ha 2014 -ben az új Ptk. másképp rendelkezik öröklés ügyekben ?

A 2013 évi szabályozás szerint köteles voltak-e gyermekek az özvegy részére haszonélvezetet adni  a lakáson kívül, a  hétvégi telekrészre, és garázs részre is.

A 2013-ban átadott hagyaték érvényes, az özvegyi jog minden örökségi tárgyat terhel – az új Ptk .szabályai arra nem vonatkoznak. A mostani szabályozás ( új Ptk) csak a közösen lakott lakásra és berendezési tárgyaira írja elő az özvegyi /haszonélvezeti jog keletkezését a többi örökségi tárgyra nem.

Milyen jogok illetik meg haszonélvezettel terhelt föld tulajdonosát? Részesedhet-e a föld bérleti díjából?

Share Button

Édesapám 2 évvel ezelőtti halála után örököltem többek között szántóföldet is. Melyeket haszonélvezeti és özvegyi jog terhel.

Az egyik szántóföldre melyre nagymamám (édesapám anyja) van bejegyezve haszonélvezőként, a vásárláskor került a haszonélvezeti jog.

Másik szántóföldre édesanyám kapott özvegyi jogot a hagyatéki tárgyaláson.Mindkét terület bérbe van adva. Kérdéseim az alábbiak lennének: -Milyen jogok illetnek meg engem,mint tulajdonost?

Igényt tarthatok-e a bérleti díj egy részére? -Művelhetem-e a saját földemet a bérleti szerződés lejárta után ha a haszonélvezők ismét “csak” bérbe adnák. -Amennyiben nem, köthetnek-e új szerződést a beleegyezésem nélkül a bérlővel és ha igen milyen időtartamra, mivel a hosszútávú szerződés esetleg rám hátrányosan hathat.

Ha kiadhatják a haszonélvezők bérbe van-e előbérleti jogom? Tudna-e olyan tanácsot adni,melynek segítségével én is profitálhatnék az örökölt, saját földterületemből?

Földingatlan esetén haszonélvezet csak közeli hozzátartozók között állhat fenn, maximum 20 évre vagy örökléssel özvegyi joggal . Haszonélvező által haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 20 évre köthető meg.

A  tulajdonost a bérleti díjból semmi nem illeti.  A tulajdonos a földet  vagy értékesítés útján hasznosíthatja ( ebben az esetben a vételár a haszon) vagy ha lejárt a haszonélvezet időtartama (max 20 év) közvetlen módon saját jogán vagy bérbeadás útján.  Előhaszonbérleti joga  nincs a tulajdonosnak.

A tulajdonost   3 jog illeti: birtoklás-, használat-, rendelkezés joga. Ha a tulajdonjog mellett haszonélvezeti/özvegyi  jog is be van jegyezve, a tulajdonos az első kettő jogától (birtoklás-, használat joga) meg van fosztva mindaddig, amíg a haszonélvezeti jog fennáll. Nincs azonban megfosztva a tulajdonos a rendelkezési jogától.

A haszonélvező megkérdezése nélkül adásvételi szerződéssel (vagy ajándékozással  de csak közeli hozzátartozónak ) a tulajdoni jogát  a tulajdonos másra átruházhatja, ( az ingatlant megterhelheti)   a haszonélvezeti jog (özvegyi jog) fennállása mellett , annak sérelme nélkül.

Adásvételnél a vevőnek tudomással kell bírnia és tudomásul kell vennie, hogy a megvásárolt ingatlant, csak a haszonélvezeti jog megszűnését követően használhatja, birtokolhatja. Ez a tény  vételár csökkentő tényező.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösök öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Értesíti-e valaki a tulajdonosokat a haszonélvező haláláról? Elvész-e az özvegyi jog újabb házassággal?

Share Button

Édesapánk felesége rövid házasság után özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt Édesapánk ingatlanja felett. Házassági szerződés vagy végrendelet nem volt. Én és testverem lettünk a tulajdonosok fele fele aranyban.

A hagyatéki tárgyalás után az özvegy megszakította velünk a kapcsolatot.  Ennek mar 9 éve. A kérdéseim a következők:

  • Honnan tudjuk, hogy egyáltalán az ingatlanban lakik?
  • Ha kiköltözik,  értesít minket valaki?
  • Új házasság esetén elveszíti tudomásom szerint a haszonélvezeti jogot.Ha új házasságot, vagy együttélést létesített, ezt honnan tudjuk meg?
  • Együttélés eseten elveszíti az özvegyi haszonélvezeti jogot?
  • Bérbe adhatja az ingatlant a tudomásunk nélkül?
  • Halála esetén ki értesít minket? Ismerős, rokon sincsen aki segítsen. Külföldön élünk, így nem látunk semmit, ami otthon történik.

Ha a haszonélvező kiköltözik az ingatlanból, Önök erről nem kapnak értesítést.

Új házasság esetén az özvegy haszonélvezete megszűnik.  Arról, hogy új házasságot kötött, vagy együttélést/élettársi kapcsolatot létesített, nem kapnak értesítést. Együttélés esetén az özvegy  nem veszíti el az özvegyi haszonélvezeti jogot.

Az ingatlant bérbe adhatja a tulajdonosok beleegyezése nélkül, de  a tulajdonost a bérlet során elsőbbség illeti meg.

A haszonélévező halála esetén Önök, mint tulajdonosok nem kapnak értesítést.

1 / 4 oldal1234