özvegyi jog címkével jelölt bejegyzések

Eladás esetén ki kell -e fizetni az özvegyi jog értékét? Ha igen, mennyi az?

Share Button

2006-ban Édesanyám elhunyt, így örököltem az ő részét. Többek között egy üdülőházat, tehát így Édesapámmal fele-fele tulajdoni jogba kerültünk. Viszont Édesapámnak özvegyi jog került bejegyzésre, Édesanyám után a tulajdoni lapon.

Az lenne a kérdésem, hogy eladás esetén, mivel nem lakóingatlanról van szó, hanem üdülő házról, ki kell-e őt fizetnem saját eladási részemből “özvegyi jog” címén? Ha igen, akkor ha jól gondolom, hiába a fele tulajdoni rész az enyém, az eladási ár felét mégsem kapom meg?

Az özvegyi jog tartalmában haszonélvezeti jogot jelenti. Ennek értékét az Illetéktörvény 72. §-a szerint kell számítani. (1/ 2-ed ingatlan eladási ára : 20-al * haszonélvező életkori szorzójával) Az özvegyi jogot ingyenes lemondással is meg lehet szüntetni, mely a tulajdonos felé ajándéknak minősül. Az ilyen ügylet illetékmentes szülő és gyermek viszonylatában. A haszonélvezet megszüntetésénél nincs relevanciája az ingatlan típusának, azaz, hogy üdülő vagy lakóingatlan.

 

Mire vonatkozik az özvegyi jog 2013-ban átadott hagyaték esetén?

Share Button

Ha 2013 év végén kelt tárgyalás nélküli hagyatéki eljárás során, a két gyermek olyan nyilatkozatot tett, hogy minden örökölt ingatlan részre haszonélvezetet ad az özvegy részére, az érvényes akkor is, ha 2014 -ben az új Ptk. másképp rendelkezik öröklés ügyekben ?

A 2013 évi szabályozás szerint köteles voltak-e gyermekek az özvegy részére haszonélvezetet adni  a lakáson kívül, a  hétvégi telekrészre, és garázs részre is.

A 2013-ban átadott hagyaték érvényes, az özvegyi jog minden örökségi tárgyat terhel – az új Ptk .szabályai arra nem vonatkoznak. A mostani szabályozás ( új Ptk) csak a közösen lakott lakásra és berendezési tárgyaira írja elő az özvegyi /haszonélvezeti jog keletkezését a többi örökségi tárgyra nem.

Milyen jogok illetik meg haszonélvezettel terhelt föld tulajdonosát? Részesedhet-e a föld bérleti díjából?

Share Button

Édesapám 2 évvel ezelőtti halála után örököltem többek között szántóföldet is. Melyeket haszonélvezeti és özvegyi jog terhel.

Az egyik szántóföldre melyre nagymamám (édesapám anyja) van bejegyezve haszonélvezőként, a vásárláskor került a haszonélvezeti jog.

Másik szántóföldre édesanyám kapott özvegyi jogot a hagyatéki tárgyaláson.Mindkét terület bérbe van adva. Kérdéseim az alábbiak lennének: -Milyen jogok illetnek meg engem,mint tulajdonost?

Igényt tarthatok-e a bérleti díj egy részére? -Művelhetem-e a saját földemet a bérleti szerződés lejárta után ha a haszonélvezők ismét “csak” bérbe adnák. -Amennyiben nem, köthetnek-e új szerződést a beleegyezésem nélkül a bérlővel és ha igen milyen időtartamra, mivel a hosszútávú szerződés esetleg rám hátrányosan hathat.

Ha kiadhatják a haszonélvezők bérbe van-e előbérleti jogom? Tudna-e olyan tanácsot adni,melynek segítségével én is profitálhatnék az örökölt, saját földterületemből?

Földingatlan esetén haszonélvezet csak közeli hozzátartozók között állhat fenn, maximum 20 évre vagy örökléssel özvegyi joggal . Haszonélvező által haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 20 évre köthető meg.

A  tulajdonost a bérleti díjból semmi nem illeti.  A tulajdonos a földet  vagy értékesítés útján hasznosíthatja ( ebben az esetben a vételár a haszon) vagy ha lejárt a haszonélvezet időtartama (max 20 év) közvetlen módon saját jogán vagy bérbeadás útján.  Előhaszonbérleti joga  nincs a tulajdonosnak.

A tulajdonost   3 jog illeti: birtoklás-, használat-, rendelkezés joga. Ha a tulajdonjog mellett haszonélvezeti/özvegyi  jog is be van jegyezve, a tulajdonos az első kettő jogától (birtoklás-, használat joga) meg van fosztva mindaddig, amíg a haszonélvezeti jog fennáll. Nincs azonban megfosztva a tulajdonos a rendelkezési jogától.

A haszonélvező megkérdezése nélkül adásvételi szerződéssel (vagy ajándékozással  de csak közeli hozzátartozónak ) a tulajdoni jogát  a tulajdonos másra átruházhatja, ( az ingatlant megterhelheti)   a haszonélvezeti jog (özvegyi jog) fennállása mellett , annak sérelme nélkül.

Adásvételnél a vevőnek tudomással kell bírnia és tudomásul kell vennie, hogy a megvásárolt ingatlant, csak a haszonélvezeti jog megszűnését követően használhatja, birtokolhatja. Ez a tény  vételár csökkentő tényező.

Hogyan alakul az élettársak közötti öröklés?

Share Button

Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?

Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?

A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.

Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösök öröklik.

Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.

Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.

Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.

Értesíti-e valaki a tulajdonosokat a haszonélvező haláláról? Elvész-e az özvegyi jog újabb házassággal?

Share Button

Édesapánk felesége rövid házasság után özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt Édesapánk ingatlanja felett. Házassági szerződés vagy végrendelet nem volt. Én és testverem lettünk a tulajdonosok fele fele aranyban.

A hagyatéki tárgyalás után az özvegy megszakította velünk a kapcsolatot.  Ennek mar 9 éve. A kérdéseim a következők:

  • Honnan tudjuk, hogy egyáltalán az ingatlanban lakik?
  • Ha kiköltözik,  értesít minket valaki?
  • Új házasság esetén elveszíti tudomásom szerint a haszonélvezeti jogot.Ha új házasságot, vagy együttélést létesített, ezt honnan tudjuk meg?
  • Együttélés eseten elveszíti az özvegyi haszonélvezeti jogot?
  • Bérbe adhatja az ingatlant a tudomásunk nélkül?
  • Halála esetén ki értesít minket? Ismerős, rokon sincsen aki segítsen. Külföldön élünk, így nem látunk semmit, ami otthon történik.

Ha a haszonélvező kiköltözik az ingatlanból, Önök erről nem kapnak értesítést.

Új házasság esetén az özvegy haszonélvezete megszűnik.  Arról, hogy új házasságot kötött, vagy együttélést/élettársi kapcsolatot létesített, nem kapnak értesítést. Együttélés esetén az özvegy  nem veszíti el az özvegyi haszonélvezeti jogot.

Az ingatlant bérbe adhatja a tulajdonosok beleegyezése nélkül, de  a tulajdonost a bérlet során elsőbbség illeti meg.

A haszonélévező halála esetén Önök, mint tulajdonosok nem kapnak értesítést.

Élettárs halála esetén mivel biztosítható, hogy a túlélő társ a lakásban maradhasson?

Share Button

Párommal 4 éve élünk együtt egy olyan lakásban melynek 50% az én 50% az ő nevén van. Neki is van 2 nagykorú gyermeke. Nekem is van egy nagykorú és egy kiskorú gyermekem.

Szeretném, ha aláírnánk egy olyan megállapodást, hogy abban az esetben ha valamelyikünkkel valami történne, a másik családja ne kényszerítse rögtön kiköltözésre vagy az őket illető 50% tulajdonjog értékének kifizetésére a másikat. Kvázi egy haszonélvezetet kapnánk az ott lakásra.

Milyen lehetőségek vannak erre vonatkozóan? Vagy a lakásban lakó félnek van valami előjoga az ott lakásra? Jelent valamit, hogy élettársként élünk együtt? Milyen jogaink vannak?

Az élettársak hátrányban vannak a házastársakkal szemben, mert ez utóbbiak esetében a PTK. öröklési szabályai a túlélő házastárs özvegyi/haszonélvezeti jogát megadja az utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai vonatkozásában, tehát ha Önök házastársak lennének bármelyikük halála esetén a túlélő házastárs az ingatlant az örökös gyerekekkel egyenlő mértékben örökli, de az örökös gyerekek nem használhatják a hagyaték tárgyát képező fél ingatlant mindaddig, míg a túlélő házastárs él, mert haszonélvezeti joga ezt nem engedi meg.

Az élettársak után – haláluk esetén- csupán a törvényes gyermeki öröklés áll be, az említett haszonélvezeti jog a túlélő élettársat nem illeti meg.

Ennek egyik megoldása lehet ha még életükben saját ingatlan részükre, de a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak. Ebben az esetben – öröklés bekövetkezte esetén – ugyanis az örökös gyermekek haszonélvezeti joggal terhelten kapják meg örökségüket.

A haszonélvezet alapításának élettársak esetén illeték vonzata van, melyet az illetéktörvény 72 §-a alapján számított módon kell megfizetni. Pl. 20 millió Ft ingatlan esetében 65 év feletti haszonélvezőnél 4 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke, mely után 4 % vagyonszerzési illetéket kell megfizetni, azaz 160.000.- Ft-ot.

Örökhagyó halála után mit örököl a feleség és mit a gyerekek az új ptk. szerint?

Share Button

Az első feleségem elhunyt, két gyermekem van az első feleségemtől, már nagykorúak. Újra házasodtam, a lakás amiben lakunk 1/1 tulajdoni részben az enyém.

A lakáson van 2,3 millió forint felújítási hitel, ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. A gyerekeknek nincs saját lakásuk, az egyikük albérletben lakik, a másik külföldön dolgozik, életvitelszerűen ott él.

Ha én halnék meg előbb, akkor hogyan alakul az öröklés, mit takar az új Ptk. szerint ebben az eseteben az özvegyi jog, (ill. mi a különbség haszonélvezeti jog és az özvegyi jog között) ill. ha a feleségem nem szeretné, beköltözhetnek-e a lakásba a gyerekek?

A haszonélvezeti jog egyik formája az özvegyi jog, mely a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog.

Az új Ptk. az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakóingatlanra és annak berendezési tárgyaira enged özvegyi jogot a túlélő házastársnak.

A túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl ez mellett, így az Önök esetében 1 / 3 –ot. A gyerekek szintén 1 / 3 –ot örökölnek, azonban abban a lakásba, ahol a túlélő házastárs özvegyi joga van bejegyezve csak a feleség hozzájárulásával lakhatnak.

Élettárs/lakótárs örökölhet-e haszonélvezetet?

Share Button

17 éve élek együtt egy férfival, akivel élettársi közösséggel kezdődött a kapcsolatunk, de 10 éve csak lakótárs, mert nincs hol laknia.

A ház tulajdonjoga az enyém, annak idején hozzám költözött. Ő azzal ámítja magát, hogy esetleges halálom után holtig tartó haszonélvezetet örököl és a gyermekem nem teheti ki a házból.

A ház fenntartásához sem járul hozzá semmivel még fizikai munkával sem. Kérdésem, hogy örökölhet-e akár egy haszonélvezetet is mivel itt van bejelentve?

Haszonélvezetet csak az örökhagyó túlélő házastársa örökölhet. Ezt özvegyi jognak hívják és a közösen örökhagyó halálakor utolsóként lakott lakásra, annak berendezési tárgyaira vonatkozik. Élettárs ilyen jogot csak végrendelettel örökölhet.

 

Kötelezheti -e az örökös a túlélő házastársat a közösen lakott ingatlan elhagyására?

Share Button

Férjem első házasságából van egy leánya, aki már nem él velünk, a házat amibe lakunk a férjem örökölte, nekünk nincs közös gyerek. Férjem nagyon beteg. Kérdésem az, hogy kitehet-e a leánya a házból ?

A 2014. március 15. napján hatályba lépett új polgári törvénykönyv számos változást vezetett be az öröklési jog területén. A változások nagyban érintik a túlélő házastársat. Lényeges változás, hogy gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.

Ezen felül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

A házastársak utolsó közös lakásából az örökös gyermek a haszonélvező házastársat nem teheti ki és nem kérheti a haszonélvezet megváltását sem a bíróságtól. Természetesen közös megegyezéssel  a haszonélvezet megváltható.

Az új Ptk.másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát.

Az új Ptk. szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nincs.

Jogosult-e az élettárs/felség a haszonélvező halála után a közösen lakott lakás használatára?

Share Button

Van egy tulajdonomban álló ingatlanom, melynek édesapám a haszonélvezője. Neki jelenleg van egy élettársa. A kérdésem az, hogy édesapám halála után az élettárs vagy esetleg addigra feleség örökölheti-e a haszonélvezeti jogot, illetve ha nem, de benne lakik az ingatlanban nekem mint tulajdonosnak van-e jogom kérni, hogy a lakhatását szüntesse meg az ingatlanban?

Más a helyzet, ha felesége és más a helyzet, ha élettársa valakinek az örökhagyó.

Ha az utóbbi, ő haszonélvezeti jogot nem örököl.  Az örökhagyó házastársa azonban megörökli az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai özvegyi jogát, azaz , a holtáig tartó haszonélvezet jogát.

A haszonélvezőt nem lehet  a lakásból kirakni csak közös megegyezéssel , azaz a haszonélvezeti jog megváltása révén.

Az élettársat nem illeti meg a haszonélvezet, és ez által a lakáshasználat joga.

1 / 3 oldal123