póthagyaték címkével jelölt bejegyzések

Hogyan törölhető örökölt ingatlanról a jelzálogjog, melynek az elhunyt a kedvezményezettje?

Share Button

1992-ben édesapám vásárolt egy kis lakást 1/1 tulajdonjoggal. Nagyapám 1999-ben rárakott egy 500 000Ft-os jelzálogjogot, hogy ne tudja elinni a feje fölül a lakást. Bele volt foglalva, hogy ha a meghatározott ideig a törlesztés nem történik meg, a lakás tulajdonjoga átszáll nagyapámra.

A földhivatalban ennek a bejegyzése évekkel később történt meg. 2016-ban elhunyt nagyapám, majd később édesapám is. Mivel senki nem kezdeményezte a tulajdonjog bejegyzését és a tartozás behajtását így én örököltem a lakást 1/1 tulajdonjogban azonban rajta maradt a jelzálogjog nagyapám nevén.

Ez a jelzálogjog nem szerepelt egyik hagyatékban sem csak amikor én örököltem.

Szeretném töröltetni ezt a jelzálogot azonban ahhoz póthagyatéki ügyet kellene indítani amit szeretnénk elkerülni mivel nagyapám hagyatékában nagybátyám is örökös és így a lakás felére is igényt tarthatna. (eléggé megromlott a viszony a hagyatéki osztozkodás folyamán és ezen a jelzálogjogon kívül soha semmi köze nem is volt a lakáshoz).

Van-e rá valamilyen mód, hogy a lakás tulajdonjogához és a jelzálogjoghoz ne legyen nagybátyámnak köze viszont a jelzálogjog bejegyzést töröltetni tudjam?

A tulajdoni lap ismeret nélkül általánosságban elmondható, hogy ingatlanon fennálló jelzálogjog a jelzáloggal biztosított követelés kifizetésével és a jelzálogjog jogosult földhivatali törlési kérelmével szűnik meg.

Mivel a jelzálogjog jogosult halála miatti jogutódlás nem került átvezetésre az aktuális örökös nevére, javaslom, hogy eziránt intézkedjen, és a hagyatéki / póthagyatéki eljárásban megjelölendő jelzálogjogosulti örökössel a követelést egyenlítse ki és kérje közreműködését a jelzálogjog törléséhez.

 

Kérhető-e a jogerős hagyatéki eljárás után, – utólag- a köteles rész?

Share Button

Volt férjem meghalt. Előtte végrendelkezett, amelyben egyetlen gyermekét kitagadta az öröklésből. Közös tulajdonban lévő ingatlanunk 1/2 részét az anyjára hagyta.

Volt férjemnek a tulajdonában volt még egy föld és egy ingatlan 1/2 ( édesapja után örökölte )része. Ezeket az ingatlanokat, még életében, 2015-ben elajándékozta az anyjának.

Volt férjem halála utáni hagyatéki tárgyaláson az anyja úgy nyilatkozott szóban, hogy a végrendeletileg 1/2 részbeni tulajdonjogából ( a közös ingatlanból )a köteles részt odaadja a fiunknak, csak ne kérje a volt férjem által elajándékozott ingatlanokból a köteles részt.

Ennek alapján megtörtént a leörökítés ,3/6 rész az enyém,2/6 rész az anyjáé és 1/6 rész pedig a fiunké, a közös ingatlanból.

Mivel az utóbbi időben nagyon sok bosszúságot okozott volt férjem családja, ezért arra gondoltam, hogy a volt férjem által az anyjának elajándékozott ingatlanok után kérjük gyermekemnek a köteles részt. Kérdésem az lenne : Van-e lehetőség a hagyatéki eljárás lezárása után az elajándékozott ingatlanok utáni köteles rész érvényesítésének ? Ha igen, akkor póthagyatéki eljárásban, vagy bírósági úton?

A hagyatéki eljáráson kifejezett nyilatkozattal tett köteles részről lemondás a jogosultat megfosztja a köteles rész utólagos, póthagyatéki eljárás keretében történő igénylésétől.

Van-e lehetőség újabb hagyatéki tárgyalásra, ha egy törvényes örököst nem idéztek be?

Share Button

Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy milyen jogi helyzet áll elő, ha a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra tévedésből nem idézi be a törvényes örököst/köteles részre jogosultat és végleges hatállyal átadja a teljes örökséget a végrendeleti örökösnek?

A törvényes örökösnek mikor kell bejelenteni a köteles részre vonatkozó igényét, ha nem ismeri a hagyaték körét és nem kap írásos értesítést a közjegyzőtől?

Az eljáró közjegyzőnek joga van a hagyatéki eljárás újbóli megnyitására és az idézendők személyi köréből kimaradt örökösök/kötelesrészre jogosultak hagyatéki eljárásba történő bevonására, ha az arra jogosult megalapozott bejelentése ezt indokolja.

A hagyatéki eljárás újbóli megnyitását követően és az új felek meghallgatása után az eljáró közjegyző meghozza a módosított / megfelelő hagyatékátadó végzést.

Hogyan történik a hagyatékátadás, és az örökség felosztása távoli örökösök között?

Share Button

A nagypapám leány testvére meghalt, a férje is, gyermekük nem volt. 5-en voltak testvérek. Örökül hagytak pénz összeget, de nem volt végrendelet. Így minden testvér örököl, de aki nem él annak gyermeke ha azok sem akkor azok gyermekei örökölnek ha jól tudom.

Viszont vannak akik nem fognak elmenni az hagyatéki tárgyalásra, nem tartják velünk semmilyen formában a kapcsolatot.Tudomást sem vesznek rólunk. Ilyenkor várnunk kell a kapcsolat felvételükre, megjelenésükre. Mi minden szükséges adatukat leadtuk. Nélkülük is lefolytatják a hagyatékit? A hátrahagyott pénz összeget milyen formában osszák el ha nem jelentkeznek? A többi örökös között osztják el?

 

. Az eljáró közjegyző kötelessége valamennyi örökös felderítése és ebben az örökösöknek együttműködési kötelezettségük van. Ezen belül tájékoztatniuk kell a közjegyzőt általuk minden ismert örökös nevéről, lakhelyérő, tartózkodási helyéről ,hogy azok a hagyatéki tárgyalásra idézhetőek legyenek.

A hagyatékátadáson meg nem jelent, de idézett örökösök a hagyaték átadó végzésben törvényes örökösként lesznek nevesítve, azaz a hagyatéki pénz rájuk esően, arányosan nevükre átadásra kerül.

A hagyaték átadó végzést az eljáró közjegyző minden örökösnek kézbesíti, mely jogerős végzéssel az örökös az illetékes bankban a reá eső pénzt felveheti.

Indítható-e póthagyatéki eljárás?

Share Button

Nagyapám 2012.03.09-én hunyt el. Ingatlan vagyonát hagyatéki eljárás keretében átadták de a nagymamámmal együtt tulajdonosa volt egy tetemes bankszámlának-melyet nem.Egyetlen fiuk volt édesapám akivel emiatt megromlott a viszonya. A kérdésem az volna hogy van e édesapámnak jogorvoslatra lehetősége miszerint a nagyapám halála időpontjában a bankszámlán szereplő összeg apai részét ő örökölheti-e.

Indíthat-e édesapám póthagyatéki eljárást amiben zárolnák a bankszámlát amíg pont kerül a póthagyatéki eljárás végére?

Póthagyatéki eljárás indítására az örökös jogosult.

Póthagyaték tárgyává csak olyan vagyont lehet tenni, amely egyébként a hagyaték tárgyát képezte volna, de abból kimaradt. Ennek bizonyítása a póthagyatéki eljárást kezdeményező örökös kötelessége.

Külterületi ingatlan értékesítése

Share Button

Tudomásomra jutott, hogy szülőfalumban van egy termőföld, (osztatlan közös tulajdonban) amely engem illet.

A fellelhető régi okmányokból most kiderítettem, hogy édesapám a bátyjától – aki tsz tag volt – földet örökölt. Nagybátyám 1974-ben hunyt el, édesapám pedig 1984-ben. Édesapám nem volt tsz tag.

Az ő halála után felvett hagyatéki leltárban valami oknál fogva nem szerepelt ez a földterület, amely akkor tsz külön lapon volt nyilvántartva.

Később, 1997-ben, (mely feltehetően a tsz-ek megszűnésének időpontja) valamiféle földrendezés kapcsán egy másik táblában kapott – az akkor már régen elhunyt – édesapám egy ennek megfelelő AK-ú terület, amely most a földhivatali nyilvántartásban is szerepel. Viszont örökös után nem történt nyomozás.

Kb. 1 hónapja felvetettem a póthagyatékot, mely most már a közjegyzőnél van, és most várom a folytatást.

Miután a földterület a nevemre kerül, eladom azt. Kb. 30 tulajdonostárs van. Eladás esetén nekem kell kiméretni? (az én költségem lenne?) Vevőként már jelentkezett az a Kft, – mely a korábbi Tsz jogutódja, amely feltehetően eddig használta – hogy megvásárolja.

Ebben az esetben illetékkötelezettségem van –e, mivel a termőföld most jön a nevemre, viszont az örökhagyó halálának napja 1984. januárjában volt?

Továbbá, ha eladom a Kft-nek (az egykori tsz jogutódjának) és az ellenértékét lakásba fektetem, az adózásom hogyan alakulna? Hogyan alakulna mindkettő, ha az idén lezajlik az átírás és az eladás, vagy ha jövőre, tekintettel az új földtörvényre?

Önnek öröklési illetéket fizetnie nem kell, mert egyenes ági rokontól örököl.

Önálló földrészlet kialakítására csak akkor van mód, ha az eléri a tulajdoni hányadrész alapján számított 3 ezer négyzetmétert. A vevőként már jelentkezett  Kft – mely a korábbi Tsz jogutódja, aki eddig is használta  földet – az ingatlant annak   ismert  és  jelenlegi állapotában vásárolja meg.

Az öröklési érték (hagyatéki eljárásban kiállított adó –és értékbizonyítványban megállapított érték) és az eladási ár közötti különbözet 16 % -át kell  – fő szabályként –  jövedelemadóként megfizetni az  eladás évét követő év május 20. napjáig.  Amennyiben a vevő Kft   az adójogszabályoknak megfelelő nyilatkozatot tesz , Önnek az eladás után  jövedelemadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Tájékoztatom, hogy megszűnt  az a jogi lehetőség, hogy  a kapott vételár lakóház vételárába adómentesen  „beforgatható” –  ez korábban is csak lakó ingatlanok  egy éven belüli  eladása és vétele esetében volt lehetséges.