póthagyatéki eljárás címkével jelölt bejegyzések

Tájékoztató magyarországi hagyaték bejelentésről és öröklési illeték fizetési kötelezettségről

Share Button

Magyarországon a hagyatékot közjegyző adja át és  az illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelentést tenni  az állami adóhatóságnak.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.

A végzéshez, csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.

Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés megküldésére is.

Az öröklési illetékmentes ügyekben, mint például ha egyenes ági közeli hozzátartozó az örökös vagy a testvér  – fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor. Az adóhatóság az illetékmentesség megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyezi csupán fel.

E körben  az adózók  nem értesülnek az illetékmentesség tényének adóhatóság általi megállapításáról/feljegyzéséről , de adott számukra a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről külön illeték vagy díj megfizetése nélkül postai úton másolatot kérjenek és  kapjanak.

Hogyan törölhető örökölt ingatlanról a jelzálogjog, melynek az elhunyt a kedvezményezettje?

Share Button

1992-ben édesapám vásárolt egy kis lakást 1/1 tulajdonjoggal. Nagyapám 1999-ben rárakott egy 500 000Ft-os jelzálogjogot, hogy ne tudja elinni a feje fölül a lakást. Bele volt foglalva, hogy ha a meghatározott ideig a törlesztés nem történik meg, a lakás tulajdonjoga átszáll nagyapámra.

A földhivatalban ennek a bejegyzése évekkel később történt meg. 2016-ban elhunyt nagyapám, majd később édesapám is. Mivel senki nem kezdeményezte a tulajdonjog bejegyzését és a tartozás behajtását így én örököltem a lakást 1/1 tulajdonjogban azonban rajta maradt a jelzálogjog nagyapám nevén.

Ez a jelzálogjog nem szerepelt egyik hagyatékban sem csak amikor én örököltem.

Szeretném töröltetni ezt a jelzálogot azonban ahhoz póthagyatéki ügyet kellene indítani amit szeretnénk elkerülni mivel nagyapám hagyatékában nagybátyám is örökös és így a lakás felére is igényt tarthatna. (eléggé megromlott a viszony a hagyatéki osztozkodás folyamán és ezen a jelzálogjogon kívül soha semmi köze nem is volt a lakáshoz).

Van-e rá valamilyen mód, hogy a lakás tulajdonjogához és a jelzálogjoghoz ne legyen nagybátyámnak köze viszont a jelzálogjog bejegyzést töröltetni tudjam?

A tulajdoni lap ismeret nélkül általánosságban elmondható, hogy ingatlanon fennálló jelzálogjog a jelzáloggal biztosított követelés kifizetésével és a jelzálogjog jogosult földhivatali törlési kérelmével szűnik meg.

Mivel a jelzálogjog jogosult halála miatti jogutódlás nem került átvezetésre az aktuális örökös nevére, javaslom, hogy eziránt intézkedjen, és a hagyatéki / póthagyatéki eljárásban megjelölendő jelzálogjogosulti örökössel a követelést egyenlítse ki és kérje közreműködését a jelzálogjog törléséhez.

 

Kérhető-e a jogerős hagyatéki eljárás után, – utólag- a köteles rész?

Share Button

Volt férjem meghalt. Előtte végrendelkezett, amelyben egyetlen gyermekét kitagadta az öröklésből. Közös tulajdonban lévő ingatlanunk 1/2 részét az anyjára hagyta.

Volt férjemnek a tulajdonában volt még egy föld és egy ingatlan 1/2 ( édesapja után örökölte )része. Ezeket az ingatlanokat, még életében, 2015-ben elajándékozta az anyjának.

Volt férjem halála utáni hagyatéki tárgyaláson az anyja úgy nyilatkozott szóban, hogy a végrendeletileg 1/2 részbeni tulajdonjogából ( a közös ingatlanból )a köteles részt odaadja a fiunknak, csak ne kérje a volt férjem által elajándékozott ingatlanokból a köteles részt.

Ennek alapján megtörtént a leörökítés ,3/6 rész az enyém,2/6 rész az anyjáé és 1/6 rész pedig a fiunké, a közös ingatlanból.

Mivel az utóbbi időben nagyon sok bosszúságot okozott volt férjem családja, ezért arra gondoltam, hogy a volt férjem által az anyjának elajándékozott ingatlanok után kérjük gyermekemnek a köteles részt. Kérdésem az lenne : Van-e lehetőség a hagyatéki eljárás lezárása után az elajándékozott ingatlanok utáni köteles rész érvényesítésének ? Ha igen, akkor póthagyatéki eljárásban, vagy bírósági úton?

A hagyatéki eljáráson kifejezett nyilatkozattal tett köteles részről lemondás a jogosultat megfosztja a köteles rész utólagos, póthagyatéki eljárás keretében történő igénylésétől.

Érvényesíthető-e utólag köteles rész igény hagyatéki eljárásban nem bejelentett ingatlan után?

Share Button

Édesapám 2010-ben halt meg. A hagyatéki előadónak bejelentettem a tudomásom szerinti 2 ingatlanát. A hagyatéki tárgyaláson 2011-ben már csak 1 ingatlan szerepelt. A közjegyzőtől nem kaptam segítséget, tájékoztatást az eljárás jogairól és arról, hogy a köteles részre bejelentést kell tennem.

A napokban egy ismerősömtől került a kezembe a tulajdoni lap arról az ingatlanról, amely nem szerepelt a hagyatéki tárgyaláson és kiderült, hogy halála előtti hónapban elajándékozta az első házasságából született mostoha testvéremnek.

Mit tudok tenni 6 év után. Pót hagyatéki vagy per? Hol tudok elindulni, elvégre nem hibáztam.

10 éven belül elajándékozott ingatlan köteles rész igénylésére jogosíthatja fel a törvényes örököst. Az igényt a póthagyatéki eljárás indítása keretében terjesztheti elő, ha az alap hagyatéki eljárásban az ajándékozás tényéről és az elajándékozott ingatlanról nem volt tudomása.

A köteles rész mértéke a törvényes örökrész fele.  Mivel Ön elmulasztotta a köteles rész igény iránti bejelentését az alap hagyatéki eljárásban – pedig annak feltételei fennálltak – ezért a mulasztása jogvesztéssel jár.

Van-e lehetőség újabb hagyatéki tárgyalásra, ha egy törvényes örököst nem idéztek be?

Share Button

Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy milyen jogi helyzet áll elő, ha a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra tévedésből nem idézi be a törvényes örököst/köteles részre jogosultat és végleges hatállyal átadja a teljes örökséget a végrendeleti örökösnek?

A törvényes örökösnek mikor kell bejelenteni a köteles részre vonatkozó igényét, ha nem ismeri a hagyaték körét és nem kap írásos értesítést a közjegyzőtől?

Az eljáró közjegyzőnek joga van a hagyatéki eljárás újbóli megnyitására és az idézendők személyi köréből kimaradt örökösök/kötelesrészre jogosultak hagyatéki eljárásba történő bevonására, ha az arra jogosult megalapozott bejelentése ezt indokolja.

A hagyatéki eljárás újbóli megnyitását követően és az új felek meghallgatása után az eljáró közjegyző meghozza a módosított / megfelelő hagyatékátadó végzést.

Lehet-e kifogással élni az adó-érték bizonyítványban megadott összeg ellen?

Share Button

Nagyapám halála 25 éve következett be,majd 101 éves nagymamám tavaly augusztusban hunyt el. Én anyai ágon lettem örökös, mert nagyi három lányából már csak a legfiatalabb él, de ő is átadta az örökrészét a hagyatéki tárgyaláson.

A legidősebbik lány halálakor elmulasztottak hagyatéki eljárást lefolytatni, amit most a gyermekei megtettek. Jelenleg 2/3-ad részben vagyok tulajdonosa a lakásnak és szeretném kifizetni a legidősebbik lány két gyermekét, vagyis a fennmaradó1/3-ad részt,de a póthagyatéki tárgyalás során a lakás összértékét úgy állapították meg,hogy 100 ezer Ft-tal többet kellene kifizetnem az örökösöknek!

Felülírhatja e a póthagyatéki eljárás a már lezárt és átadott hagyatéki eljárásban megállapított összeget?

A hagyatéki, póthagyatéki eljárások alapja az abban készített adó- és értékbizonyítvány. Ezen bizonyítványon feltüntetett értéket az illetékes polgármesteri hivatal határozza meg, mely megállapított érték ellen felszólamlani/jogorvoslattal élni csak a hagyatéki eljárásnak ezen szakaszában lehet a polgármesteri hivatalnál.

Ha az örökös ezt elmulasztja a közjegyzői szakban az értéken módosítani már nem lehet. A póthagyatéki eljárásban alkalmazott értékbizonyítvány köti az eljáró közjegyzőt, csak annak alapján adhat át hagyatékot.

Póthagyatéki eljárás

Share Button

Szeretnék választ kapni, hogy az írásbeli végrendelet érvényesítése meddig lehetséges?

A volt férjem újra nősült, de ebből a házasságából nem született gyermek, míg a mi házasságunkból egy kislány született.

Három éve elhunyt a volt férjem, és még a halála előtt írásban végrendelkezett, mely szerint lakása felét a lányom, a másik felét az új feleség örökölte.

Sajnos az új feleség nem hajlandó a lakást eladni és így felezni a lányommal, se kifizetni őt. Meddig érvényes az írásban tett végrendelet, mit tehetünk, hogy a lányom megkaphassa az örökségét?A végrendelet csak most került elő.

Ha még nem indult hagyatéki eljárás az ügyben, akkor az eljárás megindítása már időszerű és aktuális.

Az illetékes önkormányzat hagyatéki csoportja előtt a végrendeleti örökös –mint öröklésben érdekelt- kérheti a hagyatéki eljárás megindítását, mely eljáráshoz csatolnia kell a hivatkozott végrendeletet is.

Ha már lefolyt hagyatéki eljárás, de a végrendelet érvényesítése a örökös  önhibáján kívül nem történt meg, – póthagyatéki eljárás kezdeményezhető – .

 

 

Indítható-e póthagyatéki eljárás?

Share Button

Nagyapám 2012.03.09-én hunyt el. Ingatlan vagyonát hagyatéki eljárás keretében átadták de a nagymamámmal együtt tulajdonosa volt egy tetemes bankszámlának-melyet nem.Egyetlen fiuk volt édesapám akivel emiatt megromlott a viszonya. A kérdésem az volna hogy van e édesapámnak jogorvoslatra lehetősége miszerint a nagyapám halála időpontjában a bankszámlán szereplő összeg apai részét ő örökölheti-e.

Indíthat-e édesapám póthagyatéki eljárást amiben zárolnák a bankszámlát amíg pont kerül a póthagyatéki eljárás végére?

Póthagyatéki eljárás indítására az örökös jogosult.

Póthagyaték tárgyává csak olyan vagyont lehet tenni, amely egyébként a hagyaték tárgyát képezte volna, de abból kimaradt. Ennek bizonyítása a póthagyatéki eljárást kezdeményező örökös kötelessége.

Kötelesrész igénylése a hagyatéki eljárásban-mikor kell ügygondnokot kirendelni?

Share Button

Nem értesültem a külföldi lakóhelyemen, hogy apám elhunyt Magyarországon, és  ezért lemaradtam a hagyatéki eljárásról és köteles részt sem kaptam. Mit tehetek? Hogy zajlik Magyarországon a külföldiek magyar hagyatékának átadása?

Köteles részre jogosult külföldi személyt a magyar közjegyzőnek kötelező megidézni a hagyatéki tárgyalásra és nyilatkoztatni, hogy kíván-e köteles részt előterjeszteni. Ha a köteles rész jogosultnak hiányosak a személyi adatai, esetleg lakcíme is, a közjegyző úgynevezett hirdetményi idézést tesz, ez azt jelenti, hogy 30 napig a közjegyzői kamara honlapján és a közjegyző helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában, a tárgyalásra idézést megjelenteti, kifüggeszteti.

Ha a 30 nap alatt, de legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson a köteles részre jogosult nem jelenik meg, vagy meghatalmazottja útján köteles rész igényt nem terjeszt elő ,a közjegyző az örökösnek (pl. végrendeleti vagy törvényes örökösnek)  adja át a hagyatékot – köteles rész átadása  nélkül.

Ez a végzés jogerőre emelkedik és  ezzel az öröklési eljárás befejeződik.

Ha valaki elmulasztja  közteles rész igényét  a hagyatéki eljárásban előterjeszteni – nem kérhet póthagyatéki eljárást.

  Fontos tudni, hogy a köteles részre jogosultnak, un. kötelmi jogi igénye 5 év alatt évül el, hogy a köteles részét pénzben az örökössel szemben érvényesítse. Ezt már csak magyar bíróság előtt teheti meg.

Fontos tudni még , ha a köteles rész jogosultnak csak a lakcíme hiányos (személyi adatai rendelkezésre állnak, de pl. a lakcíméről visszaérkezik a tértivevény, elköltözött, nem keresték) a közjegyző a részére magyar ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki.

Az ügygondnok a köteles részre jogosult érdekében tevékenykedik, ezért köteles rész igényt minden esetben előterjeszt.

 A köteles részt a német jog szerint pénzben kell megfizetnie az örökösnek. Ettől csak közös megegyezéssel térhetnek el, amikor is az örökössel együtt úgy dönt a köteles részre jogosult, hogy a magyar közjegyző ingatlan tulajdoni hányadban adja ki részére a köteles részt.

A pénzbeni megfizetése a köteles résznek minden esetben a hagyatéki eljárás során kell, hogy meg történjen. Nincs tehát arra lehetőség, hogy pl. részletfizetésben, vagy halasztott fizetésben egyezzenek meg a felek a magyar közjegyző előtt.

Olyan végrendelkezés esetén, amikor a külföldi örökhagyó azt jelenti ki, hogy a köteles rész ne a magyar hagyatékból kerüljön kielégítésre, a magyar közjegyzőnek idéznie kell a hagyatéki tárgyalásra a köteles részre jogosultat. Nyilatkoztatnia kell, hogy igényt tart-e vagy sem a végrendelethez képest a köteles részére.

Lehetőség van a hagyatéki eljárásban magyar ügyvédet megbízni és a meghatalmazásában egyidejűleg kijelenteni, hogy a köteles részre jogosult nem igényel köteles részt. Ez meggyorsítja a hagyatéki eljárást, hiszen egyetlen tárgyaláson a hagyaték átadásra kerül  – aznap  jogerősen  – mert az ügyvéd jogosult a tárgyaláson a fellebbezési jogról lemondani.

A külföldi örökös a jogerős végzéssel jogosult az illetékes banktól örökségét átvenni, ha bankszámlán levő pénz is, a hagyaték tárgyát képezi. Ezt csak személyesen teheti, a bank csak az örökösnek  adja ki a számla pénzt, és zárja be a számlát.

Ha ingatlan szerepel a hagyatékban, a közjegyző a  hagyaték átadó végzését megküldi az illetékes földhivatalnak ahol bejegyzik az öröklés tulajdoni jogát.