társasági jog címkével jelölt bejegyzések

Felelősséggel tartozik-e a magánszemély privát vagyonával, vállalkozása tartozásai miatt?

Share Button

1 éve üzemeltettünk édesapámmal egy kereskedelmi egységet, melynél nagy értékű árurendelést és forgalmat bonyolítottunk. Megfelelő mennyiségű pénz hiányában ingatlanfedezetet biztosítottunk a kiadásainkra az adott cég felé.

A vállalkozás tönkrement. Kötbérek… fennmaradó költségek.. más és más cégek felé. A ház értéke 40 millió forint körül mozog, ahogy a költségek is nagyjából ilyen összeget jelentenek, sőt.. túl is lépik azt. Az ügy végrehajtónál van. Az ingatlant biztos elviszi a végrehajtó és ugyebár a céget is felszámolják.

A kérdésem az ha fennmaradó költségeink lesznek, tehát az ingatlan árán túl.. az mennyire befolyásolja magánszemélyként a jövőmet ha cégtárs voltam? Tegyük fel jövőre tervezek lakásvásárlást a saját nevemre. Mögöttes felelősség okán vagy bármi más okból elvehetik Tőlem azt az ingatlant a felszámolt cég miatt? A kérdésem tehát igazából arra irányul, merjek saját lakást vásárolni saját nevemre ilyen háttérrel vagy sem?

Cégjogi oldalról hátránya a felszámolásnak, hogy Ön lesz tiltva további cégalapítás esetén a felelős tisztségviselői tevékenységtől, ezért ilyet a jövőben nem vállalhat.

Személyi oldalról és végrehajtás tekintetében a felszámolt vállalkozás az adós. Ha betéti társaság volt a vállalkozás akkor az Ön magánvagyona is helytállni tartozik, ezért új lakásvásárlása nem ajánlott.

Ha korlátolt felelősségű formájú volt a vállalkozás, akkor bátran növelhető az Ön magánvagyona.

Bt.-ben új tag belépéséhez szükséges-es a kültag hozzájárulása?

Share Button

Bt. beltagjaként kérdésem, hogy bővülhet- e kültagokkal a társaság, melynek  jelenleg 1 kültagja van? Ha igen, kell -e az új tag belépéséhez a kültag hozzájárulása?

A tagok gyűlése hozzájáruló határozata nélkül a BT. sem új beltagot, sem új kültagot nem fogadhat. Minden tagnak egy szavazata van. A meglévő kültag szavazata nélkül az új kültag nem léphet be, így új kültagság/ok érvényesen nem létesíthető/ek.

Zártkertet lehet-e telephelyként bejelenteni?

Share Button

Zártkert-re lehet-e bármilyen gazdasági tevékenységet bejelenteni? Esetleg telephelyként bejegyeztetni?

A cégbíróság a telephely bejegyzése során azt vizsgálja, hogy  az adott ingatlanak a tulajdoni lap szerinti tulajdonosa írásban hozzájárult- e hogy az ingatlana a jövőben egy adott cég telephelyeként/székhelyeként is legyen hasznosítva.

A telephelyként való cégbejegyzés fogalmilag magában tartalmazza azt is, hogy a telephelyen az adott társaság bevételt szerző gazdasági tevékenységet folytat.

Hogyan léphetek ki a Kft.-ből?

Share Button

Van e  arra lehetőség hogy  megszabaduljak KFT tagságomtól?  Sajnos a kft. tulajdonos-társaimmal kialakult egy messze nem konstruktív,  patt-helyzet amiből úgy tűnik a különböző nézőpontok miatt nem tudunk kimozdulni.
A KFT gyakorlatilag kómában van, semmilyen tevékenységet nem folytat, bevétel nincs, kiadás mindössze az könyvelői költség a semmi riportolásáról.Közel a fizetésképtelenség is.

Szeretnék a tulajdoni részemtől megválni, ami 27%. Egyik tulajdonos-társam sem kívánja sem átvenni, sem azt hogy kiszálljak.

Az alapító okirat tartalma dönti el, hogy a Kft tagsági viszony megszűnésének mely módjait határozták meg az alapító tagok. A legáltalánosabb mód az üzletrész adásvétel. Arra is van lehetőség, hogy az alapító tagok megengedjék az ajándékozást is . Az első megszűnési mód általában elővásárlási jogot biztosít a másik tagnak, a társaságnak vagy a társaság által kijelölt személynek. Ilyen esetben tehát az elővásárlási jog jogosultaknak ezen jogukról le kell mondani, ahhoz, hogy harmadik személy vevő az üzletrészt megvásárolhassa. Ajándékozás esetén nincs elővásárlási jog.

Ha egy Kft. működésképtelen azt a tényt az ügyvezetőnek / tagoknak a Cégbíróságnál be kell jelenteni. A Cégbíróság törli a céget a nyilvántartásból. Az alapító tagok végelszámolással is megszűntehetik a Kft.-t, ehhez közös akarat kell, valamint az, hogy a Kft. ne tartozzon senkinek kiegyenlíthetetlenül.

Ha a Kft. eladósodott felszámolásnak van helye. A Cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében is megszüntetheti a Kft-t.

Hogyan juthatok hozzá az engem illető üzletrészhez?

Share Button

A volt élettársammal alapítottam egy céget melynek ő az ügyvezetője, de fele fele arányban tulajdonosok vagyunk. A céget az utóbbi 10 évben mindig ő irányította és a pénzügyeit is ő intézte.

Véget ért a kapcsolatunk és szóban megegyeztünk hogy amennyiben a köztünk lévő kölcsönadási szerződést kifizeti, lemondok a részemről. Ez nem történt meg, mert csak egy részét fizette ki, így érdeklődni szeretnék hogy a kft. bevétele illetve gépállománya után engem, mint tulajdonost mekkora rész illet meg, valamint  hogyan tudok eljárni ebben az ügyben ha igényt tartok a fenti ingóságokra?

A kft-ben fennálló tagság –eredményes évzárások esetén-osztalékot eredményezhet, mely osztalékot a tag taggyűlés tartása során igényelheti.

A kölcsönszerződés, ha írásban köttetett, és nem teljesül, feljogosítja a hitelezőt, hogy bármely magyar közjegyző előtt a követelését fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítse-1 MFt összeg alatt-.

A kft. tagot a kft. tulajdonát képező ingó és ingatlanon tagsági részesedésének megfelelő tulajdoni jog illeti. A tagságot üzletrész adásvételi szerződéssel lehet átruházni, (lemondani erről nem lehet), vagy ajándékozni. Adásvétel esetén úgy a tagi érték, mint az osztalék érték a vételár tárgyát képezi-természetesen megegyezésük szerint-.

Bt alapítás – járulékfizetési kötelezettség

Share Button

Ingatlanközvetítő betéti társaságot alapítottam. Én vezetem az üzletet, képviselem a céget, mint a társaság beltagja, feleségem munkaviszonyban dolgozik üzletünkben.

Azt hallottam, hogy nekem nem lehet a minimálbér alapján fizetnem a társadalombiztosítást és egyéb járulékot, hanem a szakmai elvárt jövedelem után kell. Vonatkozik ez a feleségemre is?

A Magyar Alkotmánybíróság határozata értelmében – mely megerősítette az illetékjogszabály módosítását – a vállalkozóknak legalább a tevékenységükre jellemző kereset szerint kell szja-t és tb-t fizetniük.

Aki ezt nem tudja kitermelni, annak továbbra is legalább a minimálbér a minimális járulékalap. A szabály csak a személyesen közreműködő társas vállalkozókra vonatkozik így Önre feltételezve hogy a társaságnál Ön nem áll munkaviszonyban, hanem elmondása szerint tagsági viszonyban látja el az üzletvezetést.

Akik munkaviszonyban dolgoznak a cégükben – mint pl. az Ön felesége – azokra nem vonatkozik az elvárt jövedelem, Őket a munkaszerződés alapján kell megítélni.

Fontos tudni, hogy egy Betéti Társaságnál csak akkor láthat el a beltag munkaviszonyban feladatokat, ha erről a társasági szerződés is így rendelkezik.

Ha ez nincs belefoglalva az alapító okiratba -és ezt a formát szeretnék – akkor módosítani kell a társasági szerződést. Mindezeken felül munkaszerződés megkötése is szükséges feltétele a jogviszonynak adózási szempontból munkaviszonnyá minősítésének.

Mennyi a Kft alapítás közzétételi díja?

Share Button

Kft alapítás – Milyen mértékű illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni kft. alapítása esetén ?

Az illeték mértéke attól függ, hogy egyszerűsített eljárásban kerül sor a cég bejegyzésére vagy sem.

Az egyszerűsített eljárásban az illeték mértéke 15.000,- Ft, egyéb esetben 100.000,- Ft.

Közzétételi költségtérítést az egyszerűsített eljárásban nem kell fizetni, egyéb esetben: 5.000,- Ft.

A PTK szabályozása az üzletrész és ingatlan sorsáról öröklés esetére

Share Button

Öröklés esetére  öröklési szerződéssel, vagy végrendelettel rendelkezni lehet az üzletrész és ingatlan jogi sorsáról. Azt új Ptk. ezt a következőképpen szabályozza:

7:25. § [Örökösnevezés]

(1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.

(2) Örökös az, akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja.

(3) Kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.

(4) Az alapító által halála esetére rendelt alapítvány – nyilvántartásba való bejegyzése esetén – úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna.

7:26. § [Az örökrész meghatározása]

Ha az örökhagyó a hagyatékra, annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek.

7:27. § [Helyettes örökös nevezése]

(1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, más személyt nevezhet örökössé.

(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját – ha a végrendelet eltérően nem rendelkezik – helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené.

7:28. § [Utóörökös nevezése]

(1) Érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.

(2) Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesül, ha annak feltételei fennállnak.

(3) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére a házastársra háramlott hagyatékra. Utóörökös nevezése a házastárs visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti.

(4) Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett leszármazójára háramlott hagyatékára arra az esetre, ha a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, és meghal anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. Utóörökös nevezése az elsősorban örökösnek nevezett leszármazónak a cselekvő-képességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.

Illetékfizetési kötelezettség üzletrész adásvétel esetén

Share Button

Üzletrész adásvétel – Üzletrész adásvétel esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?

Amennyiben olyan társaságban történik a vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezik, akkor a szerzés a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség hatálya alá tartozik.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Share Button

Szövetkezeti üzletrészem van autójavítással foglalkozó szövetkezetben. Nyugdíjba mentem és felajánlottam a szövetkezetnek -amelynek 38. éve tagja vagyok-) tagságom megszűnését és üzletrészem megvásárlását mivel elő vételi joga van.

A szövetkezet meg is vásárolná de az összeg az én számomra nem megfelelő ez esetben kérhetem-e, hogy szabadon rendelkezzem az eladással illetve a szavazati jogommal?

A szövetkezeti üzletrész  2007. május 1. napjával átalakított befektetői részjeggyé alakul át.        (2006. évi X. törvény a szövetkezetekről  101 §.) 

Az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki, azonban örökölhető, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra átruházható.

Átruházás esetén a szövetkezetet, bármely más tagot ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg.

Az átalakított befektetői részjeggyel kapcsolatos elővásárlási jog szabályait az alapszabályban kell meghatározni azzal, hogy az elővásárlásra jogosultak az átalakított befektetői részjegy értékesítésére vonatkozó szándéknak a szövetkezethez történő bejelentésétől számított 30 napon belül gyakorolhatják az elővásárlási jogukat.

Az átalakított befektetői részjegyek szövetkezeti tagsági viszonyt nem keletkeztetnek.

Az átalakított befektetői részjegy a befektetői részjegyre vonatkozó szabályok szerint jogosít az adózás utáni eredményből részesedésre és ugyanilyen módon viseli a veszteséget is.

1 / 2 oldal12