Férjemet édesapja már a születésekor elhagyta viszont a nevére vette . Az édesanyával nem voltak házasok .Egy másik házasságából született még egy fiú gyermek. A férjem 3 éve elhunyt , van egy közös kislányunk , 4 éves .
A kérdésem az , hogy férjem édesapja halála esetén megillet e engem és a lányomat bármi is , jogos örökösök vagyunk ?
A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó kiesése esetén az ő leszármazója, azaz az unoka örököl.
Apánk halála után 3 testvér 3×1/6-od,anyánk 3/6- od részt örökölt.Egyik testvérem meghalt,,/ házas volt,gyerekük nem volt / és az Ő 1/6- od apai részét a sógornőm örökölte.
Kérdésem, ha anyánk is meghal, akkor az anyai részből is jogos örökös lesz a sógornőm?
Túlélő házastárs lehet az elhunyt házastárs örököse, de az elhunyt házastárs szülőjének örököse nem lehet.
Anyósom második házasságában született egy közös gyermek. A férjnek már volt két felnőttkorú, különélő gyermeke a házasságkötéskor. Egy hónapja meghalt a férj, anyósom önellátásra képtelen, fél éve kórházban van. Egy lakás a hagyaték. Hogyan oszlik meg a hagyaték a jelenlegi állapot szerint, és mi változik, ha Ő is meghal?
A férj 1/1-ed tulajdonát képező hagyatékon három gyermeke egyenlő arányban lesz örökös, míg a túlélő házastársat a közösen lakott lakáson és berendezési tárgyain haszonélvezeti jog illeti meg. Ha túlélő házastárs elhalálozna a haszonélvezeti jogot a halotti anyakönyvi kivonattal lehet töröltetni az ingatlan tulajdoni lapjáról. A haszonélvezeti jogot a közös gyermek nem örökli, mert az a jogosult halálával megszűnik. Ha túlélő házastársnak lesz hagyatéka, azt a gyermeke örökli.
Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt. A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.
Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást. Érdeklődnénk, van -e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt
A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.
Az lenne a kérdésem, hogy ki lesz a kb. 20 hektáros földterület örököse, ha a nagybátyánknak nincs gyermeke, nem élnek a szülők és az egyetlen testvére (Édesanyánk) is elhunyt? (Nem vagyunk földművesek.)
„A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa, míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.” – olvastam egyik válaszában. Abban az esetben, amikor sem szülő, sem testvér nem él már, de a korábban elhunyt testvérnek vannak gyerekei, örökölhetik-e a testvér leszármazottai a nagybátyjuk vagyonát?
Ha testvér leszármazói vannak csupán – mint törvényes örökösök – ők fejenként egyenlő arányban örökölnek.
Örökösödési problémával keresném önt. Elhunyt az édesanyám, az öcsémmel ketten vagyunk leszármazottak, van egy házastársa (nem az édesapánk), és van 2 unokabátyánk (édesanyám testvérétől, aki már régebben meghalt).
Ha jól értelmeztem az interneten olvasottakat, a 2-2 testvér egyenlően részesül az ingatlanból, a férj pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott édesanyám halálával az ingatlan felett. (?!)
Ilyen esetben mik a további teendők, és muszáj-e elviselnie az örökösöknek a kéretlen haszonélvezőt az ingatlanban?! Miket tehet meg a haszonélvező az ingatlannal, és milyen költségek terhelik őt, illetve az örökösöket? Gondolok itt pl. arra, hogy mi történik abban az esetben, ha a haszonélvező lelakja az ingatlant.
Ha leszármazók mellett házastárs is van, a házastárs a leszármazókkal együtt örököl, egy gyermekrészt –feltéve, ha az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon felül van más ingatlan is.
Ilyen esetben a házastárs a közösen örökhagyóval lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon csak holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl, nem pedig egy gyermek résznyi tulajdon jogot.
Ha nincs más ingatlan a gyermekek fejenként egyenlő arányban örökösei a hagyaték tárgyát képező ingatlannak és a túlélő házastársat azon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
A haszonélvezeti jog nem korlátozható és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
A házastárs kiesik az öröklésből, ha a másik házastárs halálakor a házastársak között nem állt fenn életközösség, és annak visszaállítására sem volt kilátás.
A haszonélvező a birtoklásával együtt járó valamennyi közműköltséget viseli. A felek megállapodhatnak abban, hogy a helyi adót is a haszonélvező fizeti, erről az illetékes önkormányzatnak a vonatkozó adatlapon nyilatkozniuk lehet.
A rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett állagváltozásért való helytállás a haszonélvezőt nem terheli, ez alól kivétel a rendeltetés ellenes használatból bekövetkező kár.
Szeretném megkérdezni Öntől, hogy a hagyatéki tárgyalás hogyan is zajlik, mert már többféle verziót kaptam, és teljesen össze vagyok zavarodva! Édesanyám elhunyt, én és a testvérem örököltünk tőle egy családi házat.
Végrendelet nem volt, így mindenféleképpen fele-fele arányban, vagy amit mi közösen meghatározunk magunk között dől el az öröklési hányad? Valamint felértékelik az ingatlant, és annak az összege határozza meg a közjegyzői díjat, ami tudtommal fél illetve egy % körül lehet?
Több százezret számoltam így költségként, és megmondom őszintén sokallom olyan szempontból hogy egyenes ágú örökösök vagyunk. A Polgármesteri Hivatalban elindították a folyamatot, onnan kerül az ügy a kirendelt közjegyzőhöz, ezek után értesítenek majd minket vagy nekünk kell kinyomozni és időpontot kérni a tárgyaláshoz?
Örökös indítja a hagyatéki eljárást a halotti anyakönyvi kivonattal az illetékes polgármesteri hivatalban. Itt adó és értékbizonyítvány készül, ez az érték – ha nincs más hagyaték a közjegyzői díj alapja, a közjegyzői díjat az alábbi linken tekintheti meg:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?docid=99100014.IM
A hagyatéki előadó küldi meg az illetékes közjegyzőnek a hagyatéki leltárt. A közjegyző idézi meg tárgyalásra az örökösöket és az esetleges köteles részre jogosultakat. Hagyatéki tárgyalás mellőzésével is átadhatja a közjegyző a hagyatékot, ha az örökösök ezt kérik, mert nincs közöttük vita, a törvényes öröklési rendet fogadják el.
Ha tárgyalásra kerül a sor az örökösök osztályos egyezséget tehetnek, mellyel a törvényes öröklés mértékétől eltérő mértékben kérhetik a közjegyzőt a hagyaték átadására. Az öröklés illetékmentes és földhivatali eljárási illeték mentes is.
Édesanyám 82 éves, élettársával 18 évig éltek együtt. 16 évvel ezelőtt írt az élettársa ügyvéd előtt öröklési szerződést, melyben mindent édesanyámra hagyott. A hagyatékban szerepel egy tanya gyümölcsössel, szántóval mely több mint 1 hold, és bérbe adva kb. 5 Ha föld.
A közjegyzőnél szembesültünk, hogy ezt a törvényes örökösök öröklik akiket mi akkor láttunk először. Tehetünk-e ez ellen valamit? A földet mindenképpen a törvényes örökösök öröklik vagy a tanyát is a kisebb földterülettel együtt? Az aranykalászos gazda képzést folyamatban lévő ügy közben is el lehet végezni, vagy már késő, és mivel élettársak voltak semmit sem ér a végrendelet?
A földforgalmi törvény csak a törvényes örökösök részére enged földet, tanyát örökölni. Ezzel ellentétes végakarat (végrendelet, öröklési szerződés) ezen részében részlegesen érvénytelen. Az eljáró közjegyző minden ilyen esetben az illetékes megyei földhivatalt keresi meg a részleges érvénytelenség, a törvényes öröklés tekintetében.
Párommal 20 éve élünk nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Két közös gyermekünk született. Páromnak előző kapcsolatából van egy felnőtt fia. Mindenünk közös szerzemény. Lakás, autó, de az ő nevén van. Az lenne a kérdésem, hogy ha párommal történne valami, hogyan történne az öröklés. Egyáltalán maradhatnánk e a lakásban?
Az Ön által vázolt élettársi jogviszonynak Önre nézve öröklési joghatása nincs. Párjának elhalálozása esetén 3 gyermeke egyenlő arányban lesz örökös. Mivel közös két gyermekük 2/3-ad részben tulajdonosává válik az ingatlannak, minden jogi alapja adott lesz annak – megfelelő konszenzus esetén – , hogy az ingatlant továbbra is használni tudja.
Végrendelet írása kapcsán merült fel a kérdésem. Van egy vidéki családi házunk, ami hivatalosan az állandó lakhelyünk, de életvitelszerűen nem lakunk ott.
Van egy Budapest környéki lakásunk, ami a bejelentett tartózkodási helyünk, és (jelenleg) életvitelszerűen itt lakunk. Mindkét ingatlan házasságunk ideje alatt szerzett közös szerzemény, fele-fele arányban van benne tulajdonrészünk, és csak a házasságunkból származó közös gyermekeink vannak (3), mint törvényes örökösök.
Az öröklési törvény különbséget tesz a közösen lakott és a többi ingatlan öröklésében a házastárs szempontjából: közösen lakottból nem örököl, de haszonélvezete van, többiből egy részt örököl. 1. Ebben az esetben egyikünk halála esetén melyik minősül a közösen lakott ingatlannak?Ki/mi fogja ezt meghatározni?
2. Végrendeletben meghatározhatom-e én, hogy melyik minősüljön közösen lakottnak – a vidékit szeretném -, ebben a törvényes öröklést határoznám meg, és a másikat teljes egészében a házastársamra hagyhatom-e a törvényes örökösök kizárásával. (A két ingatlan értékaránya kb. 1:2-höz – a vidéki rovására)
A túlélő házastárs a gyermekekhez hasonlóan annyit örököl , mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.
A közösen lakott lakásból nem örököl a túlélő házastárs egy gyermekrészt, csupán az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.
A hagyatéki eljárás során az örökösök által tett nyilatkozat és egyéb bizonyítékok alapján dönti el az eljáró közjegyző,hogy melyik lakás minősül utolsóként közösen lakottnak.
