Egyik rokonom a házasságkötése előtt ingatlan vagyonnal rendelkezett illetve rendelkezik.Örökbe fogadtak egy gyermeket. A kérdésem az, hogy a férj a házasság előtti magán vagyonából( az ingatlanból) örökölhet-e, ha nem készül végrendelet?
Örökbefogadással ugyan olyan kapcsolat jön létre öröklési jogi szempontból mint a gyermekszületéssel.
Végrendelet nélkül is az örökbefogadott az örökbefogadó törvényes örököse.
Feleségem édesanyja elhunyt. Feleségem édesanyja kb. 30 éve kötött házasságot második férjével aki nem édesapja feleségemnek (nevelőapa).
Sajnos anyósom elhunyt és ezzel kapcsolatban az a kérdésem: „apósom” nevén van minden közös ingatlan és ingóság (az ingatlan már a házasságuk előtt megvolt, de együtt szépítgettek és növelték annak értékét valamint „apósomnak” volt egy nyaralója ami szintén a házasságuk előtt örökölt szüleitől.
A nyaralót még anyósom élete során értékesítették és apósom besegített az ingatlanunk megvásárlásába amiben tulajdont is szerzett. Kérdésem, feleségem és testvére örököl-e bármit a fent említett dolgokból függetlenül attól, hogy egyik sem volt az ő nevén csak „apósomén”?
Ha anyósának, mint örökhagyónak hagyatéka nincs úgy öröklés sincs, azaz nincs mit Önöknek felvetetni hagyatéki leltárba.
Ha lenne az örökhagyó nevén jegyzett ingatlan vagy ingóság akkor a törvényes öröklés rendje szerint annak az Ön felesége illetve testvére lehetne az örököse, ide értve a túlélő házastársat is, azaz apósát.
1/1 tulajdonú lakással rendelkezem. 2 gyermekem van. A fiam gyermektelen, nős.Lányomnak 1 gyermeke van.
Kérdésem: halálom esetén menyem is örököl az ingatlanomból? Amennyiben kizárom végrendelettel,a köteles részt kapja meg?
Örökhagyó gyermekének házastársa örökhagyó halála esetén nem törvényes örökös. Örökhagyó után csak végrendelettel örökölhet az Ön menye.
Férjemet édesapja már a születésekor elhagyta viszont a nevére vette . Az édesanyával nem voltak házasok .Egy másik házasságából született még egy fiú gyermek. A férjem 3 éve elhunyt , van egy közös kislányunk , 4 éves .
A kérdésem az , hogy férjem édesapja halála esetén megillet e engem és a lányomat bármi is , jogos örökösök vagyunk ?
A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó kiesése esetén az ő leszármazója, azaz az unoka örököl.
Apánk halála után 3 testvér 3×1/6-od,anyánk 3/6- od részt örökölt.Egyik testvérem meghalt,,/ házas volt,gyerekük nem volt / és az Ő 1/6- od apai részét a sógornőm örökölte.
Kérdésem, ha anyánk is meghal, akkor az anyai részből is jogos örökös lesz a sógornőm?
Túlélő házastárs lehet az elhunyt házastárs örököse, de az elhunyt házastárs szülőjének örököse nem lehet.
Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt. A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.
Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást. Érdeklődnénk, van -e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt
A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.
Nagynéném után örökölhetek-e földet, a fia meghalt, én vagyok a legközelebbi hozzátartozója.Földműves nem vagyok, városban élek, de van már föld a birtokomban amit édesapám után örököltem.
A törvényes örökléssel a föld tulajdoni joga örökölhető, függetlenül attól hogy az örökösnek 1 HA-nál nagyobb földdel már rendelkezik vagy sem és attól is hogy földműves –e az örökös vagy sem.
Fontos tudni, hogy a végrendelettel történő örökléshez kell az Illetékes Megyei Földhivatal jóváhagyása. A jóváhagyás megtagadása esetén a végrendelet részben érvénytelen, így a föld öröklésére vonatkozó rendelkezése semmis.
Elhunyt férjem előző házasságából egy kiskorú és egy nagykorú gyermek született. Az örökösök – a fiai és én, mint feleség – nem tudtuk, hogy van egy ingatlana, ami hitellel terhelt.
Hogy mondhatok le az örökségről vagy utasíthatom vissza, és kinek a javára mondhatok le, a fiai javára, bárkire, vagy a magyar állam javára?
Milyen jogkövetkezményei vannak a lemondásnak illetve visszautasításnak részemről, mint túlélő feleség részéről?
Örökségről lemondani csak az örökhagyó életében lehet. Örökhagyó halálát követően az örökséget csak visszautasítani lehet, ha az örökös nem akar örökölni.
Visszautasítani azonban csak az egész hagyatékot lehet, így például nem lehet azt tennie, hogy a terhelt ingatlant visszautasítja az örökös, míg a nem terhelt elfogadja örökségként.
Visszautasítás esetén a sorban következő törvényes örökös örököl, aki általában az örökös gyermeke. Ha a gyermek például kiskorú a reá is kiterjedő hatályú visszautasításhoz az illetékes gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.
Ha minden örökös visszautasít a Magyar Állam örököl.
Május 30 el hunyt a Testvérem nincs gyermek se bejegyzett élettársa csak barátnője volt. Szülőnk apukám él és az lenne a kérdésem ki örököl utána?
A törvényes öröklés rendje szerint az egyenes ági öröklés megelőzi az oldalágit. Ha elhunyt testvérének nincsen leszármazója, akkor az örökös az édesapa.
Öröklési szerződés alapján idegen (nem rokon, csak ismerős) örökölhet-e termőföldet úgy, hogy a törvényes örökösök is élnek? –
Öröklési szerződés alapján örökölheti-e egy törvényes örökös a termőföldet a többi 5 törvényes örökös kizárásával? –
Öröklési szerződés lehet-e érvénytelen, ha a benne foglaltakat nem tartották be (otthoni ápolás helyett szociális otthonba adták)? –
Ha ily módon érvénytelen az öröklési szerződés, érvénytelen az egész azon alapuló öröklés is?
Az öröklési szerződéssel – ha két évig a szerződést örökhagyó túléli – köteles rész nélkül örököl az eltartó. Földingatlan esetében 1 hektárig nem földműves míg 300 hektárig földműves szerezhet földet.
Ha az öröklési szerződéssel lekötött föld mellet más hagyaték is lesz , azt a törvényes örökösök öröklik. A szerződés érvénytelensége megállapítása iránt bírósághoz lehet fordulni – a hagyatéki eljárás során – ha annak jogi feltételei fennállnak. A kereset megalapozottságát az eset összes körülményei alapján a bíróság jogosult eldönteni.
