törvényes örökös címkével jelölt bejegyzések

Jogosult-e a gyermek köteles részre végrendelet esetén?

Share Button

Férjem szeptember 3.-án meghalt. Csak egy közösen vett panellakásunk, és egy 4 éves Suzuki gépkocsink van. Mindkettőnknek második házassága /29 éve/. Ki örökli a lakást és gépkocsit. Férjemnek 1 fia van.

Betegsége előtt 2013.-ban kézzel írt egy végrendeletet, melyet 2 tanúval aláíratott, saját kézzel írta. De nem került közjegyzőhöz.

Ebben a lakást és a gépkocsit rám hagyta, mivel fia méltánytalanná vált szerinte az örökségere, hiszem 3 gyermekét 5-ik éve mi neveljük, férjem volt a gyám és most én. Az én halálom esetén férjem 3 unokája örököljön, ezt kérte a végrendeletében.
Figyelembe veszik-e a végrendeletet, ha nem akkor ki örökli a lakást és a kocsit? Más vagyontárgyunk nincs.

A hagyatéki eljáráshoz  csatolni kell a végrendeletet,melyet a közjegyző – annak érvényessége esetén – köteles figyelembe venni. A Ptk erről így rendelkezik:

7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]

(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

a) saját kezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;

b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják;

Ennek alapján az örökös Ön viszont a fiú mint másik örökös köteles részre jogosult, melyet pénzben kell kiadni – ha kéri. A köteles rész mértéke:  a fiút annak harmada illeti meg, ami neki végrendelet hiányában mint törvényes örökösnek jutna.

Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A Ptk szerint  kitagadás a következő esetekben lehetséges:

7:78. § [Kitagadási okok]

(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;

d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

e) erkölcstelen életmódot folytat;

f) – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;

g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

Fontos tudni még, hogy a  nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja

továbbá a szülő olyan magatartása, amely a szülői felügyelet megszüntetésére adhat okot.

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Mely tartozások azok amelyek a szülőkről a gyerekre szállnak?

Share Button

Magyarországon tartozásokkal rendelkező Kft-t vezető apám elhunyt. Ezt követően anyám vitte tovább a társaságot NAV, és egyéb adósságok felhalmozásával.

Mely tartozások azok  amelyek  az apáról, illetve anyáról rám mint  gyerekre szállnak ? Mi az a követelés, ami nem behajtható, amit nekem nem kell teljesíteni? Lemondhatok –e ezekről, akár az (anyáról megmaradó) teljes hagyaték lemondásával is?

Édesapa halála után  Ön lett  a tartozásokkal terhelt vállalkozás örököse és édesanya haszonélvező más néven özvegyi jog jogosult. Az apáról örökölt  örökrészt már nem lehet visszautasítani  sem arról lemondani.

Ön mint  örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezőknek a hagyaték tárgyaival, hasznaival felel, de csak a hagyaték erejéig. pl. Ön az apa mint örökhagyó 5 millió forint értékű hagyatékát örökölte meg, amelyet azonban 7 millió forintos hagyatéki hitelezői tartozás terhel akkor Ön  csak az 5 milliós hagyatékkal tartozik helytállni, a fennmaradó 2 millió forintért nem felel.

Ha a hagyatéki tartozásokat a hagyaték nem fedezi teljesen, a következő  a  kielégítési sorrend:

– örökhagyó illő eltemetésének költségei,

– a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek,

– a hagyatéki eljárás költségei,

– az örökhagyó tartozásai,

– a köteles részen alapuló kötelezettségek,

– a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

Fontos tudnia, hogy ezeknek  szabályoknak maradéktalanul eleget kell tennie az örökösnek, különben a kielégítetlenül maradt hitelezők felé az örökös a  teljes vagyonával felel.

Két lehetőség van arra, hogy   ne járjunk rosszul, azaz ne örököljünk olyan hagyatékot, amit nem akarunk:

1.  Lemondással akkor élhetünk, amikor az örökhagyó még él, erről írásbeli szerződést kell kötni vele.  Figyelemmel arra, hogy az öröklés édesapával már megtörtént  már megtörtént, így vele nem tud már szerződést kötni. Édesanyával még köthet ilyen szerződést. (Ha édesanya elhunyna az Ő tartozásait is Ön örökölné. )

A lemondás lehet részleges is, nemcsak az egész hagyaték örökléséről lehet lemondani, hanem annak egyes részeiről: pl. a terhelt ingatlan örökléséről. A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól.

2. A másik megoldás, hogy az örökös visszautasíthatja a hagyatékot. Erre akkor van lehetőség, amennyiben az örökhagyó már elhalálozott. Visszautasítás esetén a visszautasító örökrészét  a törvény szerint következő  örökösnek kell átadnia.

Az örökséget bárki visszautasíthatja, ha nem szeretne az elhunyt után örökölni. Ez a jog egyedül az államot, mint törvényes örököst nem illeti meg. Ennek oka  hogy minden   vagyontárgynak   valahova kerülnie kell. Fontos tudni azt is, hogy a visszautasítani úgy nem lehet, hogy a visszautasítást csak  bizonyos hagyatéki tárgyak tekintetében teszi meg  –  pl.  értéktelen, vagy terhet jelentő vagyontárgyak tekintetében – míg az értékesebbek esetében nem.

3 / 3 oldal123