tulajdoni jog címkével jelölt bejegyzések

Eltartási szerződéssel szerzett ingatlan után milyen mértékű illetéket kell fizetni?

Share Button

Abban az esetben, ha nem közvetlen hozzátartozóval kötök eltartási szerződést: lakásingatlanra + nyaralóra, kell-e és hány % örökösödési illetéket fizetnem? Ha kell fizetnem akkor rögtön a bejegyzéskor, vagy amikor az örökhagyó elhunyt.

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, tartási jog feltüntetése mellett. 4 % vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett az eltartó a szerződés kötését követő 2-3 hónap után.

Mikortól köteles az új tulajdonos fizetni a költségeket?

Share Button

Vitánk van az új tulajdonosokkal közös költség fizetési kötelezettség dátuma miatt.

1. Árverés útján vásárolt lakás földhivatali ingatlan bejegyzés 2016.11.15. Birtokba vétel 2017. március 1. lesz. Szerintem a földhivatali bejegyzés dátumától köteles közös költséget fizetni. Az új tulajdonos a társasházi törvényre hivatkozva a birtokbavétel napjától fizetné a közös költséget. Kérdés: Mikortól kell fizetnie?

2. Öröklés esetén a halál napjától köteles az új tulajdonos a közös költség megfizetésére véleményem szerint. Az új tulajdonos szerint a földhivatali bejegyzéstől. Melyik a helyes?

Mindig a tulajdonos fizeti a közös költséget. Annak fizetése tulajdonosi kötelezettség függetlenül attól, hogy az ingatlant ténylegesen ki használja és milyen jogcímen. Egy adott ingatlan esetében egy adott időszakra vonatkozó közös költség fizetési kötelezettség azt terheli, aki akkor az ingatlan tulajdonosa volt. A tulajdonjog a földhivatali bejegyzéssel hatályosul.

Az ingatlan aktuális tulajdoni lapja dönti el, hogy adott tulajdonos mely időponttól köteles közös költséget fizetni, nevezetesen a tulajdonos neve mellett szereplő bejegyzői határozat dátuma.

Hitellel terhelt ingatlan hogyan íratható adós társakról az egyik adósra?

Share Button

Volt férjemmel közös házunkat, amely hitellel terhelt, és közös adóstársak vagyunk szeretnénk az én nevemre íratni. Természetesen a hitelátvállalást is meg szeretnénk oldani. Érdeklődnék, hogy milyen teendőim vannak? Hogyan oldható meg ez a legkevesebb költséggel? Illetve milyen költségekre számíthatok?

A házastársak egymás közötti ingatlan tulajdoni jog rendezése törtéhet ajándékozással, adásvétellel, házastársi tulajdonjog-szerződés rendezéssel stb. Ilyen jellegű szerződések után a tulajdonjogot szerző félnek nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.

Az Önök esetében a jogügylet érvényességéhez szükséges a jelzálog jogosult és elidegenítési és terhelési tilalom jogosult bank hozzájárulása és a bankkal fennálló kölcsönszerződés módosítása.

A tulajdonjog változást keletkeztető okiratot ügyvéd vagy közjegyző készítheti el saját díjszabása alapján. A kölcsönszerződés módosítása költségei körébe tartozik az eljáró közjegyző díja továbbá a bank járulékos költségei melyekről a bank tud felvilágosítással szolgálni.

Fontos tudni, hogy az ügy ura a bank, tehát a fent írtak nem automatikusak ahhoz banki hitelképességi vizsgálati megfelelőség és pozitív banki döntés szükséges.

Le lehet-e mondani a tulajdoni jogról?

Share Button

13 éve elváltam és van egy közös ingatlanuk a volt feleségemmel, de én teljes mértékben le szeretnék mondani a tulajdoni jogról. Hogy tehetném ezt meg?

Ingatlanra fennálló tulajdonközösség esetén a tulajdonostárs a tulajdoni jogáról nem mondhat le a másik javára. Lehetősége van azonban arra, hogy a tulajdoni hányadát elajándékozza vagy eladja.

Az első esetben a másik tulajdonostárs 9 % ajándékozási illetéket fizet ( lakó ingatlan esetén), míg a második esetben az illeték mértéke 4 %.

További lehetőségük, hogy egymás között ún. tulajdonjog rendezést tegyenek. Mindhárom ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal lehetséges, melyet az illetékes földhivatalhoz is be kell nyújtani.

 

Mikortól köteles fizetni a társasházi közös költséget az új tulajdonos?

Share Button

Társasházi közös költség számításánál a tulajdonosváltozás mikortól hatályos, mikortól fizet az új tulajdonos?

Jogátruházásról kiállított okiraton alapuló tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik, vagyis a bejegyző határozat konstitutív jellegű. A beadvány benyújtása napján a kérelem széljegyre kerül, a bejegyző határozat a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges, visszaható hatályú. A tulajdoni lapon a bejegyző határozat száma – dátuma a tulajdonjog keletkezésének a napja. ( ha ez nem egyezik a határozat keltezésével, akkor nem a keltezés irányadó hanem az említett határozatszámon írt dátum) Ezért korrektül a tulajdoni lap dönt.

Követelheti-e a haszonélvező, hogy a tulajdonos költözzön ki a lakásból?

Share Button

Édesapám 1998-ban elhunyt, mivel nem volt végrendelet én örököltem egy kétszintes családi házat, melynek édesanyám lett a haszonélvezője.

Én illetve édesanyám is ebben az ingatlanban lakunk a mai napig. Körülbelül 10 éve beköltözött a barátja, akit a tudomásomon kívül állandó lakcímre bejelentett.

Mindketten nyugdíjasok. Ez még nem is volt gond,mert ők az alsó szinten,én meg a felsőn,így nem zavartuk egymást, pláne, hogy én a munkahelyemen 12 órázom, egyszer nappal-egyszer éjjel. Az elmúlt négy hónapban mindennap azzal támad, hogy költözzek el, ha nem, rendőrt hív, bíróságra megy.

Megteheti-e? Ha rám hívja a rendőrt, az kidobhat? Ő törvényesen milyen úton tehet ki, és annak mi a folyamata? Törvényesen lakhat az ingatlanban a barátja?Én mit tehetek ezek elkerülése érdekében?

A haszonélvezeti jog birtoklás szempontjából megelőzi a tulajdoni jogot.

A haszonélvező általában élete végéig jogosult használni az adott ingatlant, kizárólagosan.

Természetbeni kizárólagos használat

Share Button

A szüleimtől kapnék egy kertes házat, azzal a feltétellel, hogy haszonélvezők lesznek. Én arra a telekre építenék egy kis házikót.

Meg lehet-e azt oldani, hogy az általam épített ingatlanra ne legyen haszonélvezetük, csak arra, ami az adás-vétel pillanatában is megvolt? Vagy ez csak a jóindulatuktól függ?

Egyáltalán építkezhetek az ő engedélyük nélkül? Esetleg felhúzhatok kerítést a két lakóépület közé? Válaszát előre is köszönöm.

Ha jól értem:  ajándékozás tárgyát képező ingatlanon szülei háza áll, mely ingatlan  másik felére Ön szeretne építkezni úgy, hogy az egész ingatlant ajándékozzák a Szülők –  de visszatartott haszonélvezeti jogukkal.

Ha így van, javaslom, hogy  pl. az ingatlan ½ -ed tulajdoni jogát szerezze meg Ön – ajándékozással vagy adásvétellel (illetékmentesen) – de ezzel egyidejűleg egész ingatlanra készíttessenek  természetben kizárólagos használati megosztási vázrajzot is.

Ebben rögzítenék mely tulajdonost  melyik ingatlanrész használata illeti mindenkor kizárólagosan  – jogutódaikra is kiterjedő hatállyal. Így szükségtelenné válhat a haszonélvezet visszatartása és Ön saját jogán rendelkezhet az ingatlanrészével (építkezhet, kerítést húzhat stb.).

Ingatlan tulajdoni jogának rendezése

Share Button

Kevesen tudják, hogy ha egy adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, annak jogi sorsa még bármikor megváltoztatható. A változás kivitelezése csak a szerződő feleken múlik.

Például az adásvételi szerződés utólag közös megegyezéssel felbontható. A felbontás egyfelől azzal jár, hogy az eredeti állapotot kell a feleknek visszaállítani, másfelől hogy a szerzéssel kapcsolatosan megfizetett illetéket visszaigényelhetik  az elévülési 5 éven belül.

Előfordulhat olyan eset  is, hogy az ajándékozó – mert létfenntartásához szükséges vagy mert meghiúsult az a feltétel amiért az ajándékot adta – visszaköveteli az ajándékot. Házastársak esetén gyakori hogy  egy ingatlanra a házastársak között csak egyik van tulajdonosként bejegyezve . Közös akarattal és ügyvédi okirattal illetékmentesen bármikor bejegyezhető a másik is . Ezt hívjuk tulajdonjog rendezésnek.

Ugyanez igaz fordítva is: ha mindkét fél tulajdoni joga szerepel az ingatlan- nyilvántartásban, bármikor köthetnek a felek olyan tartalmú megállapodást, hogy csak egyikőjük legyen bejegyzett tulajdonos, például mert kifejezetten csak az egyikőjük különvagyonából vásárolták az ingatlant.

Fontos tudni, ha házastársak közül valamelyikőjük tulajdonában lévő telekre építenek a felek vagy ezen telken álló házhoz hozzáépítenek, úgy közös tulajdon keletkezik.

Ennek ellenére csak a telek tulajdonos nevén van nyilvántartva az ingatlan a földhivatalba. Az ilyen ráépítés követően javasolt, hogy a közös tulajdont és annak mértékét a felek ügyvédi okiratban  rendezzék, a tulajdoni hányadokat a valóságnak megfelelően állapítsák meg.

Ezen okirattal kerülnek bejegyzésre a helyes tulajdoni arányok. Jó hír, hogy az ilyen jellegű tulajdonszerzések után vagyonszerzési illeték nem kell fizetni, hiszen a tulajdonjog rendezéssel a bejegyző fél azt kapja, ami amúgy is az övé volt, vagyonszerzés nem történik.