tulajdonjog címkével jelölt bejegyzések

Hogyan kerülhet a nevemre az általam épített, tévesen szüleim nevére bejegyzett ingatlanrész?

Share Button

Szüleim 1957-ben vásárolták meg kertes házukat, 49m2. 1965-ben kibővítették, így 70 m2-es lett. 1983-ban 1/4-ed részét nekem ajándékozták, mivel csak így építhettünk férjemmel önálló bejáratú, önálló házat a telekre. Az OTP szüleimet a házukkal készfizető kezességre kötelezte. A hitelt idő előtt kifizettük.

Legnagyobb meglepetésünkre a Földhivatal szüleim nevére írta az általunk épített házat is. Próbáltuk rendezni, de a Hivatal nem volt képes helyesen bejegyezni a tulajdont.

Többszöri fellebbezés után végzést kaptunk, hogy csak bírósági úton rendezhetjük ezt. Erre sajnos, nem volt/van pénzünk. Mit tehetünk?

A másik kérdés: Szüleimtől az ő ingatlanukat megvásárolnám. Lakottan, holtig tartó haszonélvezettel. Az ingatlan (kalkulátorok szerint) 17 millió. mennyi lehet az illeték, melyet nekem, mint vevőnek kell fizetni?

Mai szabályok szerint a családon belüli tulajdoni jog átruházás preferált. Ez azt jelenti , hogy  szüleitől  vásárlás vagy ajándék útján megszerezheti az adott ingatlan tulajdoni jogát – illetékmentesen.

Így az első esetben rendezhető ajándékozással  a fennálló jogi helyzet nem kell hozzá bírósági per.

A második esetre – azaz az adásvételre – is igazak az elmondottak- illetékfizetés nélkül veheti meg szülei ingatlanát  – lakottan, holtig tartó haszonélvezettel.

Külön élő házas felek esetében hogyan alakul a közös lakás öröklése?

Share Button

Szüleim hagyatéki tárgyalásán ami rendben zajlott , elhangzott egy kérdés ami igazán engem személy szerint érinthet . ” egy háztartásban és működő házasságban éltek e a szülők ? ”

Nos , én nem élek a férjemmel közös háztartásban de nem váltunk el. A férjem és a két fiam lakik a közös lakásban ami az én és a férjem tulajdona.

Ha ez a külön élő állapot elhalálozáskor is tart, az ingatlan és egyéb örökség elosztása milyen módon változik? Jelen eset most fele – fele arány . Természetesen a gyerekek között az apai és anyai rész fele fele aranyban osztódik .

Ha az ön által írt  külön élő állapot elhalálozásakor is tart, az ingatlan Önt illető tulajdoni részére a túlélő férjének nem keletkezik özvegyi/haszonélvezeti joga, de egy gyermekrészt örökölni fog a gyermekek mellett.(1 / 6-odot).

Élettárs halála esetén mivel biztosítható, hogy a túlélő társ a lakásban maradhasson?

Share Button

Párommal 4 éve élünk együtt egy olyan lakásban melynek 50% az én 50% az ő nevén van. Neki is van 2 nagykorú gyermeke. Nekem is van egy nagykorú és egy kiskorú gyermekem.

Szeretném, ha aláírnánk egy olyan megállapodást, hogy abban az esetben ha valamelyikünkkel valami történne, a másik családja ne kényszerítse rögtön kiköltözésre vagy az őket illető 50% tulajdonjog értékének kifizetésére a másikat. Kvázi egy haszonélvezetet kapnánk az ott lakásra.

Milyen lehetőségek vannak erre vonatkozóan? Vagy a lakásban lakó félnek van valami előjoga az ott lakásra? Jelent valamit, hogy élettársként élünk együtt? Milyen jogaink vannak?

Az élettársak hátrányban vannak a házastársakkal szemben, mert ez utóbbiak esetében a PTK. öröklési szabályai a túlélő házastárs özvegyi/haszonélvezeti jogát megadja az utolsóként közösen lakott lakás és berendezési tárgyai vonatkozásában, tehát ha Önök házastársak lennének bármelyikük halála esetén a túlélő házastárs az ingatlant az örökös gyerekekkel egyenlő mértékben örökli, de az örökös gyerekek nem használhatják a hagyaték tárgyát képező fél ingatlant mindaddig, míg a túlélő házastárs él, mert haszonélvezeti joga ezt nem engedi meg.

Az élettársak után – haláluk esetén- csupán a törvényes gyermeki öröklés áll be, az említett haszonélvezeti jog a túlélő élettársat nem illeti meg.

Ennek egyik megoldása lehet ha még életükben saját ingatlan részükre, de a másik élettárs javára haszonélvezeti jogot alapítanak. Ebben az esetben – öröklés bekövetkezte esetén – ugyanis az örökös gyermekek haszonélvezeti joggal terhelten kapják meg örökségüket.

A haszonélvezet alapításának élettársak esetén illeték vonzata van, melyet az illetéktörvény 72 §-a alapján számított módon kell megfizetni. Pl. 20 millió Ft ingatlan esetében 65 év feletti haszonélvezőnél 4 millió Ft a haszonélvezeti jog értéke, mely után 4 % vagyonszerzési illetéket kell megfizetni, azaz 160.000.- Ft-ot.

Megszűnik-e a válással az eltartási kötelezettség, ha az eltartási szerződés az elvált férjjel közösen köttetett?

Share Button

A szüleim eltartási szerződést kötöttek velem és a férjemmel. Édesapám már nem él, tehát jelenleg az édesanyámról kell gondoskodnunk.

Négy hónappal ezelőtt elváltunk , a férjem a házunk rá eső tulajdonjogáról lemondott és a fiúnknak ajándékozta. Az eltartási szerződést nem bontottuk fel. A kérdésem az hogy köteles e a férjem részt venni az édesanyám gondozásában?

Az eltartási szerződés bizalmi jogviszony. Önök eltartói oldalon egyetemlegesen kötelesek a tartást megtenni, ami azt jelenti, hogy vagy egyikőjük, vagy másikójuk, vagy közösen  helytállni tartoznak a vállalt kötelezettségekért.

Az eltartott csak abban az esetben kérheti bíróságtól a szerződés megszüntetését, ha az eltartás , gondozás nem teljesül. Kettőjük életében a tartás teljesítése nem okozhat gondot. Más a helyzet, ha Ön előbb elhalálozna, mint az eltartott. ebben az esetben az Ön volt férje tartozna helytállni az Önök által vállalt kötelezettségekért az Ön gyermekeivel egyetemlegesen.

Az eltartási szerződés-közös megegyezéssel-bármikor módosítható. Javaslom, hogy az eltartói oldalt az Ön személyére csökkentsék, egy ilyen szerződésmódosítás keretében.

Ki köteles viselni az örökölt ingatlan költségeit: a tulajdonosok, vagy a haszonélvező?

Share Button

Édesanyám ajándékozás útján rám íratta a szüleitől örökölt ingatlanból rá eső 3/4 részét, 1/4 rész a nagybátyám tulajdonát képezi.

Átíráskor édesanyám haszonélvezetet tetetett a házra, a házban senki nem lakik viszont közüzemi alapdíjak rendszeresen vannak (villany ,víz,gáz,hulladék). Ezeket évek óta fizetem, holott a gáz nem is az én nevemen van hanem még nagyapámén aki még nagyanyám előtt hunyt el.

Édesanyám jár a házhoz rendszeresen, tavaly a kertet is kiadta művelésre. Én elköltöztem a településről is közben, így a fűnyírás és egyéb ház körüli teendők számomra igen költségesek lettek és nehezen megoldhatóak, viszont édesanyám szerint minden az én kötelezettségem.

Azt hallottam, hogy a haszonélvező dolga lenne mint a közüzemi számlák fizetése mint a terület rendben tartása ha él a jogaival. Sajnos nem találtam azzal kapcsolatban semmit, hogy mikor is él a jogával?

Kinek a kötelezettsége ebben a helyzetben az alapdíjak fizetése és a tisztán tartás ? Évek óta csak fizetek mindent, a rendszeres költségek számomra jelentősek és közben lehet nem is az én kötelezettségem az egész?

A haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál az ingatlan birtoklása és használata tekintetében. Ezért az ingatlan 3/ 4-ed része vonatkozásába a haszonélvezőt még 1/ 4-ed vonatkozásában a tulajdonos nagybácsit terheli jogilag az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek, ide értve a közüzemi költségeket, a karbantartási (fűnyírási) költségeket, de nem ide értve az ingatlan helyi adóját.

Ön mint tulajdonos az ingatlant eladhatja akár részben, vagy nagybácsival együtt egészben-haszonélvezeti joggal terhelten.

Az eladásban a haszonélvező is részt vehet haszonélvezeti jog eladóként . Ebben az esetben a haszonélvezőt megilleti a vételárból a haszonélvezeti jog ellenértéke ( Illeték Törvény 72. §).

Ha nem tudnak megegyezni az ingatlan közös értékesítésében, akkor bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését. Végső soron a bíróság árverés útján szünteti meg a közös tulajdont, melynek során a befolyó vételárat osztja szét a tulajdonos társak és a haszonélvezők között.

 

Milyen adó vonzata van, ha tulajdonrészemet lányomra ajándékozom?

Share Button

Egy öröklakás 45%-os tulajdonosan vagyok, a tulajdonjogot öröklés révén szereztem már több mint 12 éve. A lakás 55%-os tulajdonosa a húgom.

45%-os részemet szeretném oda ajándékozni a 22 éves lányomnak, az oda ajándékozott tulajdonrészemre be kívánom jegyeztetni a haszonélvezeti jogomat.

Milyen költség vonzatai vannak a jelen törvények szerint a fent említett eljárásnak, úgy mint illeték, NAV adó, ügyvédi költség, és földhivatali bejegyzési költség?

Lakás elidegenítése közeli hozzátartozó javára illetékmentes. Az Ön lánya tehát nem fizet az ajándékozás után illetéket.

Több mint 5 éve tulajdonolt lakás elidegenítése SZJA mentes. Ön tehát az ajándékozás után nem fizet adót.

Közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezet illetékmentes. Ön tehát nem fizet a haszonélvezet alapítása után illetéket.

Tulajdonjog-rendezés

Share Button

A párom 2010 – ben vásárolt egy lakást, mely teljes mértékben az Ő tulajdonában van jelenleg.

Sajnos úgy alakult, hogy a lakásfelújítására szánt összeget másra kellett fordítanunk. Mivel a Párom akkor éppen a próbaidejét töltötte a munkahelyén, nem volt hitelképes, így a felújításra én vettem fel személyi hitelt.

A kérdésem az, hogy a párom eladhatja -e adásvételi szerződés keretében a lakás egy részét nekem a hitel fejében? És kell -e neki adót / illetéket fizetni?

Illetékmentes házastársi/élettársi  tulajdonjog rendezés megfelelő lehet a probléma megoldására, ha az ingatlan  vásárlásakor  már házastársak/élettársak voltak és az ingatlan vásárlása   – pénzügyileg    – közös szerzemény volt.

Fontos tudnia, hogy adásvételi szerződés  csak vételár tényleges megfizetése esetén köthető.

Ebben az esetben  a Vevőnek   vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, melynek  mértéke 4 % .

Az eladó akkor fizet  csak  jövedelemadót  ha a  szerzéskori értékhez képest magasabb vételár ellenében ad el. Ekkor a jövedelemadó mértéke: a különbözeti érték 16 % -a.

2014.03.15-től változik az öröklési rend a Magyarországon.

Share Button

2014.03.15. napjától kezdődően a túlélő házastárs az elhunyt házastársával közösen lakott lakás és az ahhoz tartozó berendezési, felszerelési tárgyak használatát megtarthatja a házastárs gyermeke öröklése mellett.

A házastárs ugyanis gyermeke mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatéki eljárásban, hanem ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is egy gyermek lenne.

Ezen felül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Ingatlan tulajdoni joga rendezése/visszarendezése adásvételt követően

Share Button

2005-ben vásároltunk egy ingatlant, melynek tulajdonjogát kizárólag az én (feleség) javára jegyeztettük be. A vételárat azonban közösen fizettük. Szeretném, ha a férjem is tulajdonosként lenne feltüntetve a tulajdoni lapon. Mit tehetünk ennek érdekében?

A házastársak között a közös szerzés  érvényesül abban az esetben is, ha a megvásárolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag az egyik házastárs javára jegyeztetik be.

A házastárs megszerzi az életközösség fennállása alatt juttatott ingatlan fele részének tulajdonjogát akkor is, ha a földhivatal határozata a juttatásban részesülő személyként egyedül a másik házastársat tünteti fel.

A házastársi közös vagyon címén történő tulajdonszerzés nem az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, hanem a törvény rendelkezése alapján.

Ez azonban kevés a céljuk eléréséhez. A felek között ügyvéd által ellenjegyzett tulajdonjog elismerő okiratot lehet készíteni, melyben elismerik a felek, hogy az ingatlan közös szerzemény  és kérik a Földhivatalt a tulajdonjog kiigazítására az 1 /2 –  1 / 2 –ed közös tulajdon bejegyzésére.

Fordítva is igaz.  Ha a felek közül a házassági élet-és vagyonközösség ideje alatt az ingatlanszerzésénél  mindkét  házastárs tulajdonjoga került bejegyzésre,  és szeretnék ha csak egyikőjük nevén szerepeljen – mert pl. csak az ő külön vagyonából történt a vétel -,   akkor a  felek között ügyvéd által ellenjegyzett tulajdonjog elismerő okiratot lehet készíteni.

Ebben elismerik a felek, hogy az ingatlan csak egyikőjük külön vagyonán került megvásárlásra   és ezért kérik a Földhivatalt a tulajdonjog kiigazítására az 1 /1–ed  tulajdon jog bejegyzésére.