tulajdonostárs címkével jelölt bejegyzések

Kikerülhető-e a tulajdonos társ elővásárlási jogról történő lemondatása?

Share Button

Őstermelőként kérem tájékoztatását az alábbi adásvétel ügyében. Közvetlen szomszéd osztatlan 1/2-1/2 közös tulajdonban lévő 2763 m2-s szőlő 1/2-részét kívánom megvenni.

A tulajdonostárs a másik oldali szomszéd, csak úgy mond le elővásárlási jogáról ha a közös tulajdonban lévő szőlő megszüntetésre kerül a szomszédos területek összevonás általi telekrendezésével.

Kérdésem, hogy ez hogyan oldható meg egy adásvételi szerződéssel?

Milyen jogi eljárással kerülhetem el az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdonos elővásárlással történő tulajdon szerzését. Milyen garancia védi az ügyletemet? Esetleg várjam meg a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárást?

A szomszéd ingatlan tulajdonos társ elővásárlási joga nem kerülhető ki. Mivel aranykoronás ingatlanról van szó az adásvétel a Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozik, így a kifüggesztés során további elővásárlási jog gyakorlók is jelentkezhetnek a földművesek személyében.

A telekrendezéshez a tulajdonos társa közreműködése feltétlenül szükséges. Amennyiben nem együttműködő a telekösszevonás és a kivásárlás nem oldható meg.

Az összevonás utáni kivásárlás is csak akkor kerüli ki a kifüggesztést, ha Ön az egész ingatlant 1 / 1-ben váltja meg. A közös tulajdon jogszabályi megszüntetése és annak gyakorlata még teljességgel nem ismert, de ha a szomszéd 1 / 2-ed része önálló helyrajzi számra kerülne az ügylet a tulajdonos társ nélkül létrejöhet.

Szükséges-e minden tulajdonos hozzájárulása az osztatlan közös ingatlan egy részének eladásához?

Share Button

Szükséges -e a hozzájárulása a másik ingatlan összes tulajdonosának egy osztatlan közös telken álló ingatlan eladásához?

Elővásárlási jogunkkal nem élnénk mert nem engedhetjük meg anyagilag, de számunkra nem elenyésző fontosságú kik költöznének mellénk.

Ha mégis megvalósulna az adásvétel a harmadik féllel, a közös területeket hogy és miként érinti a szerződés?

Tulajdonostársnak a Ptk. szerint elővásárlási joga van. Anélkül, hogy le nem mondott volna róla (tevőlegesen vagy hallgatólagosan) érvényesen nem jön létre harmadik személlyel az adásvétel és a földhivatal a tulajdonjog változást nem jegyzi be.

A tulajdonostársak csak az elővásárlási joggyakorlásukkal akadályozhatják meg nem kívánatos harmadik személy tulajdoni joga bejegyzését.

A közös tulajdon szabályai szerint az eladó tulajdonostárs olyan mértékű és használati módú tulajdonjogot ad el, melyet ő maga a magáénak tudott, ráutaló magatartással vagy okirati rendelkezésekkel. (például: ingatlan természetben kizárólagos használati megállapodás) A harmadik személy az eladó tulajdonostárs általános jogutódja.

Eladható-e egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik tulajdonosra eső része?

Share Button

Testvéremmel fele-fele arányban van egy házunk ahol Ő él egyedül.

A házat én szeretném eladni, de Ő sokat akar érte kérni, kb annyit szeretne a fele házért, mint amennyit az egész ér.

A részemet nem tudja megvenni. El tudom- e adni az én részem valakinek, ami egy osztatlan közös?

A bíróságon nagyon sokat kellene fizetnem és azt én sem tudom vállalni. Az az ár amit mondtam neki nem érdekli.

Ha vevőt talál az 1 / 2-ed tulajdonú ingatlanára az adásvételi szerződés érvényesen megköthető. Ebben az esetben természetbeni kizárólagos használati megállapodást érdemes kötni a vevő és a testvér között az ingatlan és a telek használatára vonatkozóan. A tulajdonostárs testvérét elővásárlási jog illeti meg.

Milyen módon szerezhető meg egy osztatlan közös tulajdoni rész kifüggesztés nélkül?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonban van 6 testvér területe, mely szántó. Egy testvér meghalt, akinek a részét 5.000 m2-t  már 10 éve én használom, mert Ő  Angliában élt  életvitelszerűen.

Halála után a területet 3  Angliában élő  gyermeke örökölte. Ezt a területet milyen módon tudnám  megvenni, hogy ne kelljen kifüggeszteni?

Ezt  a bekerített szántó területet szüleinktől örököltük,apám már  27 éve mindenkinek kijelölte  a saját részét és azt úgy használjuk  azóta is.

Kifüggesztés és jóváhagyás nélküli ügylet csak közeli hozzátartozók között jöhet létre,  pl. ajándékozással, adásvétellel. A legutolsó ilyen közeli hozzátartozó a testvér, testvér gyereke viszont nem.

Osztatlan közös tulajdon teljes megszüntetése esetén van még lehetőség adásvétellel olyan szerződést kötni, amelyet nem kell kifüggeszteni, jóváhagyatni. Ebben az esetben fontos tudni, hogy a vevőnek tulajdonostársnak kell lennie és a vétellel 1 /1-ed tulajdoni hányada kell, hogy kialakuljon.

Mi szükséges szőlőterület megvásárlásához, hogyan zajlik a folyamat?

Share Button

Tokaj-Hegyalján szeretnék vásárolni szőlőterületet. A kiválasztott terület kb. 3200 m2, melynek az irányára 2 900 e Ft.

Az adásvétel lebonyolításához milyen iratok/nyomtatványok szükségesek (hány példányban), mi az átíratás menete és ennek a költségvonzata, díja.

Általános tájékoztatást szeretnék kérni a vásárlástól a tulajdonba vételig a szükséges és keletkező dokumentumok megjelölésével, letölthetőségével.

Biztonsági papíron és normál papíron kell ügyvédnek az adásvételi szerződést elkészíteni, melyből egy biztonsági és három nem biztonsági példányt az illetékes helyi jegyzőnek kell megküldenie 8 napon belül kifüggesztésre az illetékes Megyei Földhivatal útján.

60 napig a földműves elővásárlási jog jogosultak és ha van tulajdonostárs, akkor a tulajdonos társaknak joguk van az ingatlant a szerződésben foglalt vételáron megvásárolni. Ezt a nyilatkozatukat személyesen kell a jegyzőnél megtenniük.

Ha elővásárlás nem történik, a jegyző az illetékes megyei földhivatalhoz küldi meg a szerződéseket jóváhagyásra. 80 napja van az illetékes  megyei földhivatalnak, hogy jóvá hagyja az adásvételt, vagy azt elutasítsa.

A jóváhagyást záradék formájában vezeti rá a  szerződésre, és egy biztonsági és egy  nem biztonsági papíron készült adásvételt visszaküld az okiratot szerkesztő ügyvédnek.

Az ügyvéd ezt követően érkezteti a szerződéseket a földhivatalnál. A  hivatal 60 napon belül bejegyzi a vevő tulajdoni jogát. A szerződéshez személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya szükséges a felek részéről.

A szerződésben a vételárat meg kell jelölni, és rendelkezni kell, hogy az mikor lesz eladónak megfizetve.

Javaslom, hogy az ingatlan birtokba adására csak a vevő tulajdoni joga bejegyzését követően kerüljön sor, és ezzel egyidejűleg történjék a vételár megfizetése is.

Javaslom továbbá, hogy a vételár ez idő alatt  ügyvédi letétbe legyen véve.

A költségekről: 6250 Ft tulajdoni lap, 6600 Ft földhivatali bejegyzési illeték, a vételár 4 %a vagyonszerzési illeték, és az ügyvédi költség, mely szabad megállapodás tárgya.