új Ptk. címkével jelölt bejegyzések

Mely jogszabályok rendelkeznek a személyiségi jogok védelméről?

Share Button

Szükségem lenne két rendelet számra: személyiségi jogok megsértése, és adatvédelmi jogok megsértése.

Ez utóbbi ahhoz kell, hogy bizonyos cég tovább adta adataimat egy másik cégnek, az pedig tovább 2., 3. cégnek.

2014.március 15. napján hatályba lépett Új Polgári Törvénykönyv  ( 2013.évi  V. törvény) mely  rendelkezik arról, hogy mely jogokat tekint személyiségi jogoknak a törvény, és azok megsértése esetén, milyen igényeket támaszthat a károsult.

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, a hátrányos megkülönböztetés, a becsület és a jó hírnév megsértése, de ide tartozik a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, vagy a névviseléshez való jog és a képmáshoz, a hangfelvételhez való jog megsértése is.

A károsultat, azaz az igényt érvényesítő felet terheli a kötelezettség annak vonatkozásában, hogy bizonyítsa, hogy valamely személyiségi jogában őt megsértették. Ez tanúkkal, okirati és egyéb bizonyítási eszközökkel lehetséges.

Lehet kérni  annak bírósági megállapítását, hogy az érintett jogsértés megtörtént, vagy azt hogy a károkozó hagyja abba a jogsértést, és a jövőben tartózkodjon annak gyakorlásától.

Ezen felül követelhető, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt a károsult számára, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Továbbá az is kérhető, hogy a károkozó szüntesse meg a sérelmes helyzetet, állítsa helyre a jogsértést megelőző állapot.

A legismertebb és egyben legújabb jogintézmény azonban a sérelem díj érvényesítése. Ez utóbbi tulajdonképpen egyfajta pénzbeli kompenzációt jelenthet a károsult számára.

A sérelem díj esetében amennyiben a károsult bizonyítja a személyiségi jogának a megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz kár érte. Ez azt jelenti, hogy a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíj jár. Az, hogy mekkora összegben,  az eset összes körülményei alapján dönthető el.

 

Hogyan igényelhető a köteles rész?

Share Button

Ajándékozás után jár-e köteles rész? Édesanyámnak jár-e anyja után köteles rész, ha azt ő még életében elajándékozta-nem neki- (1999-ben történt az ajándékozás, 2014-ben a halálozás)? Ha jár, hogyan lehet kérni, kifizettetni? Mi történik, ha nem akarják kifizetni?

A köteles rész alapjába az ingyenesen az örökhagyó által adott dolgot be lehet számíttatni. Ezt a hagyatéki eljárás során annak az örökösnek lehet kérnie. Az eljáró közjegyző jogosult megállapítani -a tényállás tisztázása után-, hogy az ajándék beszámít-e a köteles rész alapjába, vagy sem.A régi ptk. szerint a beszámítási határidő 15 év volt, míg az új ptk. ezt lerövidítette 10 évre.

 

 

Érvényesíthető-e hagyatéki hitelezői igény póthagyatéki eljárásban?

Share Button

2014.november elején testvérem elhunyt. Velem(húga) és édesanyjával élt egy lakásban. 2005-ben azonban a házbeli tulajdoni részét(1/6-od rész) rám hagyta ügyvédek előtt készített szerződésben, hogy fia nem kapjon semmit halála esetén.

A hagyatéki tárgyalás során a vagyonleltárban a ház nem került említésre, hiszen nem volt testvérem tulajdonában, így a temetési költségeket én álltam és nem is kértem, hogy fia ezt megtérítse nekem.

A tárgyalás után nagyjából fél évvel a gyermeke a köteles rész alapján tőlem követeli az 1/6-od rész 1/3-ad részét. Haa tudtam volna erről a hagyatéki tárgyalás idején, akkor kértem volna, hogy fizesse vissza nekem a temetési költségeket, hiszen ha nem teljesül testvérem akarata, és fia mégis örököl, akkor mint örökös állja is a temetés költségeit. Mit lehetne tenni ilyen esetben?

A köteles részt kizáró szerződések a 10 éven túli ajándékozási szerződés, az öröklési szerződés, az eltartási szerződés és az adásvételi szerződés.

Az új PTK szerint az öröklési és a tartási szerződés esetében további feltétel, hogy annak megkötését követően örökhagyó még legalább 2 évig éljen.

Amennyiben Ön ajándékozási szerződést kötött 2005. évben a testvérével, úgy az ajándék értékét a köteles részre jogosult kérheti a köteles rész alapjába beszámítani.

Az esetlegesen induló póthagyatéki lejárásban jelentse be hagyatéki hitelezői igényt a temetési költség vonatkozásában.

Javaslom, hogy az ügy bonyolultsága miatt jogi képviselettel is rendelkezzen.

Hogyan lehet valakit kitagadni az örökségből? Meddig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Share Button

Édesapánk ez év februárjában elhunyt.Hárman vagyunk testvérek. /egy nővérem és egy öcsém van./

A napokban derült ki, hogy 7 éve a családi lakást  a szüleim az öcsém fiának ajándékozták, ami eddig el volt titkolva.

Kitagadhatnak-e bennünket a nővéremmel az örökségből? Jár-e nekünk köteles rész?  A megtakarított pénzt is csak ő örökli? /Ha kitagadásról van  van szó, kell-e lennie valamilyen nyomának?/

Kitagadni egy örököst csak végrendelettel lehet.

A kitagadás jogszerűsége a hagyatéki eljárás során vitatható, nem automatikus.

A feltételeit a PTK határozza meg. Az új PTK előtt tett ajándékozás esetében az örökhagyó halálát megelőző 15 évig az ajándékokat a köteles részbe be kell tudni, azaz ilyen ajándékozás esetén igényelhető a köteles rész.

 

Igényt tarthatok-e köteles részre öröklési szerződés esetén?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy jogosult vagyok -e köteles részre, mivel édesanyám örökösödési szerződést kötött a testveremmel 2014 01 15-én. Sajnos 2015 02 28-án édesanyám elhunyt. A közjegyző még a hagyatéki tárgyalásra se hívott be.

Az új Ptk. hatályba lépése előtt (2014.03.15) kötött öröklési szerződés alapján köteles részre igényt tartani nem lehet.

Kötelezheti -e az örökös a túlélő házastársat a közösen lakott ingatlan elhagyására?

Share Button

Férjem első házasságából van egy leánya, aki már nem él velünk, a házat amibe lakunk a férjem örökölte, nekünk nincs közös gyerek. Férjem nagyon beteg. Kérdésem az, hogy kitehet-e a leánya a házból ?

A 2014. március 15. napján hatályba lépett új polgári törvénykönyv számos változást vezetett be az öröklési jog területén. A változások nagyban érintik a túlélő házastársat. Lényeges változás, hogy gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.

Ezen felül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

A házastársak utolsó közös lakásából az örökös gyermek a haszonélvező házastársat nem teheti ki és nem kérheti a haszonélvezet megváltását sem a bíróságtól. Természetesen közös megegyezéssel  a haszonélvezet megváltható.

Az új Ptk.másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát.

Az új Ptk. szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nincs.

Jár-e köteles rész eltartási szerződés esetén?

Share Button

Édesapánk 2013 júliusban eltartási szerződést kötött egy baráti házaspárral, erről mi gyermekei semmit sem tudtunk.

A házaspár Apu gondját viselte, bár mi úgy tudtuk ezt mindig megfizeti. 2014 március 25-én elesett és meghalt. Ekkor tudatták velünk az eltartási szerződést.

Kérdésünk: vonatkozik-e ránk az új Ptk., jár-e nekünk köteles rész, ha nem – miért?, vagy ne is pereskedjünk.

Az eltartási szerződéssel az eltartott tulajdoni joga azonnal bejegyzésre kerül a földhivatalba, ezért hagyaték tárgyát az ingatlan már nem képezheti. Ugyanez igaz a kötelesrészre is.

Az ügyletre egyébként a régi Ptk szabályai az irányadóak, mivel az eltartási szerződés 2013 júliusában köttetett.

Jár-e köteles rész 2000-ben elajándékozott ingatlan után?

Share Button

Édesapám halála után (1990) megörököltük az öcsémmel az ingatlan 1/2 részét  1/4- 1/4 arányában.

2000-ben édesanyám az ingatlan haszonélvezeti megmaradt 1/2 részét az öcsémre íratta. Most az ingatlan eladásra kerül. Kérdésem, hogy az anyai részről mekkora az én köteles részem ?

Feltételezve, hogy édesanyja az ön öccsére átruházta az ingatlana ½- tulajdoni hányadát, ajándékozás jogcímen, 2000-ben, Önnek abból köteles rész nem jár, édesanya esetleges halála esetén, mert az új ptk. 10 évre csökkentette a köteles részhez számítás határidejét.

 

A régi vagy az új PTK szabályai érvényesek?

Share Button

A végrendelet kelte 2013.12.25., az elhalálozás napja 2014.04.18. Ebben az esetben a köteles rész 1/2-ed vagy 1/3-ad arányú a másik törvényes örökös részére?

Az új Ptk –t hatályba lépése  utáni elhalálozás esetén kell alkalmazni. Ez igaz a köteles rész mértékére is. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a köteles rész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Beszámít-e az öröklési szerződés tárgyát képező ingatlan a köteles rész alapjába?

Share Button

Anyukám rosszban van a testvéremmel, több éve nem beszélnek. Apukám sajnos 2.5 éve meghalt. Ha anyukám eltartási/életjáradéki szerződést kötne velem, akkor jár-e köteles rész a bátyámnak?

Az eltartási szerződés a köteles részt kizárja. Az új PTK szerint azonban az eltartott halála bekövetkezése és az öröklési szerződés megkötése közötti időnek jelentősége van, nevezetesen hogy 2 éven belül (a szerződés megkötése és a haláleset közötti két év) a köteles rész alapjához hozzá kell számítani a tartási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás értékével nem fedezett részét. Ennek megállapítása –vita esetén- a bíróság és igazságügyi szakértő feladata.

Ha a szerződés megkötésétől számított két év már eltelik a halálesetig, ilyen elszámolási jogviszony nem keletkezik, köteles részre vonatkozó igény nem érvényesíthető.

1 / 3 oldal123