vagyonmegosztás címkével jelölt bejegyzések

Hogyan történik az ingatlanon történt értékváltozás figyelembe vétele vagyonközösség megszűnésekor?

Share Button

Hogyan kell értelmezni a PTK 4:60par.1 pont, 2. mondatának kivételezését?

Milyen magatartást kell tanúsítani, hogy a kivéve passzus létezése beálljon?

 “A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.”

A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben például, a bentlakó házastárs saját költségén/különvagyonából az ingatlant felújítja, vagy ahhoz hozzáépít akkor ezen értéknövekedés kizárólag az ő jutója.

Vagyonmegosztás esetén nem földműves feleség hogyan részesülhet a közös földterületekből?

Share Button

A vagyonmegosztás során (jogerősen elváltunk) a közös vagyonú termőföldek természetbeni megosztását és a tulajdonjogom bejegyzését kértem. A földeket a házasság alatt vásároltuk a volt férjemmel, de csak az ő nevére kerültek bejegyzésre, én ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosuk vagyok.

A volt férjem szerint nem kaphatom meg a tulajdonjogot a közös földek felén, ami kb 4 ha, mert az a földtörvénybe ütközik, mivel én nem vagyok sem földműves, sem őstermelő. Ő regisztrált földműves. Potom áron ki akarja fizetni nekem a földeket, de én a tulajdonjogom bejegyzését szeretném.

A kérdésem az lenne, hogy bejegyzésre kerülhet-e a tulajdonjogom az engem megillető 4 ha termőföldre? Más földtulajdonom nincs, egy 800 m2-es zártkertnek vagyok 1/2 részben bejegyzett tulajdonosa.

Az illetékes  mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatályosságához az Új Földtörvény előírásai alapján kell vagy nem kell a jóváhagyása.

Véleményem szerint földre vonatkozó  házastársi vagyonközösség megszüntetési szerződéshez  – mint földszerzéshez – kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

Ha elvégzi az aranykalászos gazda tanfolyamot, és regisztráltatja magát földművesként, elhárul a földszerzése elől minden akadály.

Hogyan zajlik a vagyonmegosztás válás esetén?

Share Button

A férj német állampolgár, a feleség magyar. Lakhely Ausztria már közel 7 éve. A házasság Magyarországon köttetett, 2 közös gyermek született 5 év alatt.

Bérlakásban élnek, a folyószámlák, megtakarítások  mindkét fél számára hozzáférhetőek, és mindkét néven futnak. A két személyre íratás már a házasság előtt megtörtént.

Egy közös autó van, amely a férj nevére van írva, de a házasság alatt közösen vásárolták, a feleség használja, tankolja .

A gépjármű tulajdonjogáról a férj maga döntött, a felség megkérdezése nélkül. Utólag tájékoztatta a tényállásról. 

A feleségnek az első gyermek születése óta önálló bevétele csak a  gyes- gyed.

A férj munkája miatt a gyerekek logisztikájában nem vesz részt, a feleség aki diplomás, a munkaerőpiacon elhelyezkedhetne, könnyen mégsem tud a gyerekek ellátása miatt, mert egyéb segítségük nincs.

A férj munkabeosztására ( 6-20:30 és napokig tartó üzleti utak) hivatkozva a gyereknevelésben nem vesz részt, átlagon felüli keresettel bír. Egy esetleges válás esetén a vagyonmegosztás hogy alakulna? Gyerekek elhelyezése?

A magyar jog szerint a válás legegyszerűbb módja az ún. közös megegyezéses válás. Ennek lényege, hogy a házas felek egyeznek meg abban, hogy kinél lesznek a gyermeke elhelyezve, havi mennyi összeget fizet a másik házas fél gyermektartásdíjként és, hogy a közös lakás használatára melyik fél lesz jogosult kizárólagosan a gyermekekkel együtt.

Ha a másik fél elhagyja a közös lakást, a szülői felügyeleti jogot is és a gyermekláthatási jogot is szabályozni kell ebben a megállapodásban, mely magyar ügyvéd előtt köttetik meg, melyet a bíróság hagy jóvá.

Ha nincs ilyen megegyezés a felek között, a bíróság dönt.

Élettársi kapcsolat megszűnése esetén hogyan zajlik a felek közti elszámolás?

Share Button

13 éve élek az élettársammal, de nem vagyunk bejegyzett élettársi kapcsolatba. Van 3 közös gyermekünk, és van egy lakásunk ahol most élünk, de ezt a párom vette.

Sajnos tönkre ment a kapcsolatunk. Szeretném megkérdezni, hogy mivel az állandó lakcímem ott van az ő házába bejelentve 13 éve így elzavarhat-e engem a házból csak úgy, hogy nem ad semmit? Követelhetek -e bármit is, hogy tudjak tovább lépni és ne menjek el üres kézzel? Az én fizetésem is a családba ment.

Az élettársi 13 év időtartam alatt szerzett vagyon élettársi közös vagyonnak tekintendő, ha van ilyen vagyon és bizonyítható, hogy melyik fél milyen mértékű vagyont halmozott fel.

Az élettársi viszony megszűnésekor a felek egymással elszámolni tartoznak. Minden élettársat a szerzése arányában illeti meg a jutója. Van egy segítő szabály arra az esetre, ha nem állapítható meg a szerzés aránya: ilyenkor vélelmezni kell, hogy annak mértéke 50-50 %.

A háztartásban végzett munka annak javára számolandó, aki azt végezte.

A szerzés aránya azt jelenti: melyik élettárs milyen mértékű keresménnyel járult hozzá az élettársi vagyonközösség mértékéhez.

Követelhető-e a váláskor kötött egyezségtől eltérő teljesítés?

Share Button

Váláskor megegyeztünk a volt férjemmel a vagyonmegosztásról /ingatlanról/. Mivel hitel van az ingatlanon, így azt közösen fizetjük és közös marad.

Viszont a számláján lévő házasságunk összegyűjtött pénznek nem akarja odaadni a felét pedig véleményem szerint az is közös, mivel házasságunk alatt együtt szereztünk.

Két kiskorú gyermekünket én nevelem. Egy éve élünk külön, és azt mondta, ha beperelem a pénzért, bérleti díjat fog kérni mivel én használom a gyerekekkel a közös ingatlant. Ez lehetséges? Kérhet bérleti díjat?

Ő önszántából költözött ki az ingatlanból és vett magának egy másikat.

Nem tartott igényt a közös ingatlanra nem akart kifizetni belőle.

Három évig nem dolgoztam betegség és munkanélküliség miatt. Erre az időszakra eltartási díjat kérne mert véleménye szerint ő tartott el ebben az időszakban. Pedig kaptam táppénzt, majd munkanélküli ellátást.

Egy évig nem volt jövedelmem, de mivel ő Ausztriában dolgozik így az adóból le tudta írni hogy nem dolgozom, ha jól tudom asszonytartásnak hívják. Megteheti ezt? Tényleg számolhat fel tartás díjat erre az időszakra?

A gyerekeket végig én neveltem ameddig ő külföldön dolgozott.

A válás során tett nyilatkozatokhoz – még ha közös megegyezéses esetén kötött egyezségről is van szó, a felek kötve vannak.

Az egyezséget jóváhagyó végzés ugyanolyan erővel bír, mint a bírói ítélet. Azt megváltoztatni csak egy új perben hozott új határozattal lehet.

Ha tehát volt férje a közös ingatlant visszatérés szándéka nélkül  és bérleti díj fizetés nélkül hagyta el a válást kimondó határozat szerint, akkor Ön bérleti díj fizetésére nem köteles.

Az ún. házastársi tartásdíjról való rendelkezés szintén a válás része. Ha a válást kimondó határozat házastársi tartásdíj fizetéséről egyikőjük vonatkozásában sem rendelkezik akkor ilyen tartásdíjat fizetni nem kell.

Ez alól kivétel, ha valaki önként fizet tartásdíjat, ennek tartalma az ajándékozási szerződés tartalmával megegyező. A házastársi tartásdíjra egyebekben a bérleti díjra fent elmondottak irányadóak, azaz új bírósági határozat nélkül ilyen kötelezettség nem keletkezik.

Mi számít bele a házastársi közös vagyonba?

Share Button

Férjem, még a házasságunk előtt (1978-ban) eltartási szerződés útján szerzett egy lakást, ahol az esküvő után, 1979-től, tíz évig laktunk. Ezután új lakást vásároltunk, beköltöztünk és a törlesztő részleteket 1994 májusig fizettük, ekkorra teljes egészében kifizettük a lakást.

Közben azonban, 1991. március 1-i nappal elváltunk, de azóta is együtt, egyháztartásban, élettársi kapcsolatban élünk ugyanebben a lakásban. Soha, egy napot nem éltünk külön.

Most alakult az életünk úgy, hogy külön akarunk válni.
Közös szerzeménynek minősül-e az a lakás, amiben élünk? Ha igen, mekkora mértékben tarthatok rá igényt?

Ha ezt a lakást annak idején nem vásároljuk, hanem lakáscserével szerezzük, változtatott volna valamit a vagyonmegosztáson?

A házastársi életközösség ideje alatt szerzett javak egyenlő arányban illetik meg a házastársakat. A lakáscsere tartalmilag két adásvételt jelent.

A jogviszonyok alanyai  és köztük levő tulajdonközösség aránya határozza meg a tulajdoni jogi helyzetet. Ha pl. Önök ketten fele- fele arányú tulajdonú lakásukat cserélték volna az új lakásra,  ugyanolyan helyzetben lennének mint most a házasságuk alatti közös vételkor.

Élettársak közötti elszámolás élettársi szerződés megléte esetén

Share Button

Élettársi szerződéssel rendelkezem. Párommal 14 évig voltunk együtt. Külön bankszámlánk van illetve a deviza számla a párom nevén van.

Az összes megtakarítást a 14 év alatt gyűjtöttük, igaz az ő munkája által.

A vagyonmegosztás akkor is él? Egyébként 3 közös gyermekünk van.

Az élettársi szerződés tartalma vonatkozik az önök közötti elszámolásra.  Remélhetőleg szabályozza a megállapodás a szétválásuk esetét is, hiszen általában az élettársi megállapodások ezért köttetnek.

Házastársi vagyonközösség megszüntetése

Share Button

Szüleim már több mint 3 éve elváltak. Majdnem másfél éve megy a vagyonmegosztásuk és édesanyám külön vagyonának a pere. Az apám maradt a közös házban, aminek több mint a háromnegyede az anyukámé.

Mivel az apám nem fizet semmi rezsi költséget mindenen több százezer tartozás van ami az édesanyám nevén van, nem tehetnék – e én vagy az édesanyám valamit hogy ne élhessen tovább a házba és ne nőhessenek tovább a tartozások?

A vagyonmegosztási per jó lehetőség arra, hogy édesanya az ingatlan egészének tulajdoni jogát megszerezze. Meg tudná váltani ugyanis az Édesapai részt – szakértői vélemény és bírói letétbe előlegezés után – ha kifizeti ennek ellenértékét. Ez a lehetőség fordítva is igaz édesapára.

Ha nincs lehetőségük egymás kifizetésére, akkor árverés útján lehet a közös tulajdont megszüntetni és a vételárat a tulajdoni hányadok arányában felosztani.

Tájékoztatom, hogy a közműszolgáltatók nem fizetése a szolgáltatás szüneteltetését esetleg megszüntetését vonja maga után – következményként.

 

2014. január 1 –től a házastársak illetékmentesen ajándékozhatnak egymásnak ingatlant.

Share Button

Az új illetéktörvény rendelkezései alapján a jövőben a férj a feleségnek, gyerekek, unokák a szülőknek, nagyszülőknek és fordítva illetékmentesen ajándékozhat.

Ugyanígy illetékmentesen köthetnek egymással adásvételi szerződést is mind az egyenes ági rokonok, mind a házastársak.

Fontos tudni, hogy az egyenes ági rokon: az örökbefogadott gyermek, valamint az örökbefogadó is, de a nevelt- és mostohagyermek, illetve nevelő szülő nem egyenes ági rokonok.

Az illetéktörvény szerint a házassági bontóperi vagyonmegosztáshoz kapcsolódóan sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni a volt házastársaknak a jövőben.

Élettársi vagyonmegosztás

Share Button

Élettársi vagyonmegosztással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az élettársi kapcsolat alatt vásároltunk egy házat ami 50-50%-ban került a nevünkre.

A vételárban benne volt a párom kapcsolat előtti lakásának ára (8 millió) is és hitelt is vettünk fel rá.(A ház jelenlegi piaci ára 30 millió körül van).

Mivel a párom bankban dolgozik és kapott kedvezményes munkáltatói hitelt így a hitel csak az ő nevén szerepelt. Mivel én ez idő alatt a közös gyermekünket neveltem otthon és a háztartást vezettem (valamint besegítettem a párom nevén lévő cégben) a gyes-en, gyed-en kívül nem volt jövedelmem vagyis a hitel törlesztőrészleteit is a párom bankszámlájáról fizettük.

Érdeklődni szeretnék, hogy ebben az esetben a házból milyen részre tarthatok igényt?  A gyerekre természetesen már nem tart igényt a párom a ház árából pedig mindössze 5 millió forintot akar adni.

Az ő ügyvédje szerint őt illeti meg a korábbi lakásának ára (8 millió) és a felvett hitel teljes összege mivel az ő számlájáról történt a törlesztés.

Lehetséges, hogy az, hogy én a közös gyermekünket neveltem és a háztartást vezettem semmit nem jelent a párom pedig ez alatt a saját vagyonát gyarapította?

Az élettársi viszony az érzelmi kapcsolaton felül gazdasági kapcsolat is. Fennállása alatt az élettársak közös tulajdonosai lesznek mindannak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásuk során szereztek.

A szerzésben való közreműködésük aránya feltárása során nem csak a felek jövedelmét kell vizsgálni, hanem az élettársak által folytatott tevékenységeket is, mint például a gyermek nevelést.

Mindezeket az együttélés teljes időszakában kell vizsgálni és ezek összevetésével lehet a közreműködés arányát megállapítani.

A háztartásban végzett munka az élettársi vagyonközösség során elismert gazdasági tevékenység. Ugyanilyen a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.

Mindkettő a szerzésben való közreműködésnek számít. Gazdasági értékének meghatározása a vonatkozó bírói gyakorlat szerint történik.

Fontos szabály, ha a szerzésben való közreműködés aránya a bírósági  bizonyítási eljárás lefolytatása során sem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.

1 / 2 oldal12