végrendelet címkével jelölt bejegyzések

Hogyan szabályozhatom végakaratom elképzelésemnek megfelelően?

Share Button

A válás után mindketten új házasságot kívánunk kötni. Ha minden így lesz, akkor az új házastársak helyzete rendben lesz. Gondolom, ha a hosszas eljárás alatt történne velem valami (és nincs végrendelet), akkor mivel nincs meg a válás az öröklés a normál szabályok szerint történne.

1. Most még hivatalosan közösen lakott ingatlan – a gyerekeink örökölnék a feleségem haszonélvezete mellett. Ezzel nincs gondom. 2. Minden egyéb ingó és ingatlan vagyonunkból, megtakarított pénzből ha jó tudom 1 gyerekrésznyit örökölne. A leendő házastársamnak pedig semmi sem jutna.

Lehet-e úgy végrendelkezni, hogy 1. a közösen lakott lakás öröklése normál rend szerint a volt feleség haszonélvezetével. 2. minden egyéb öröklésére a feleségem kizárása – ami számára a kötelesrészt 1/3 jeleni – örökösként pedig a gyerekrész 2/3-ára a leendő páromat megjelölni.

A végrendelkezés szabadságába beleférnek az Ön által elképzeltek

Végrendelet mellett a törvényes örökös 1/3 kötelesrészt érvényesíthet, mindabból a hagyatéki tárgyból, amelyet a végrendelet miatt nem ő örököl.

Javaslom, hogy a végrendeletet helyi közjegyzővel készíttessék és a közjegyzői végrendeleti nyilvántartásba is helyeztessék.

Milyen feltételekkel örökölhet nevelt gyermek?

Share Button

Nagyapám 1955-ben elvette nagymamámat.Ekkor már 4 éves volt anyukám. Közös gyermekük nem született-nagyanyámnak nem született-. Nagyapám 1996-ban elhalálozott. Azóta együtt éltek, anyukám ápolta a most 93 évesen elhunyt nagymamámat. Nem hagyott végrendeletet. Azt hittük Ő az örökös 61 év után.

A vér szerinti leszármazó és felmenő lehet csak törvényes örökös. A nevelt gyermek csak akkor, ha örökbefogadás is történt. Örökölni nem vér szerint csak végrendelettel lehet, mivel a kérdezett esetben egyik fenti feltétel sem áll fenn, ezért nem következhetett be az öröklés.

 

Felülírja-e a végrendeletet az utólag kötött házasság?

Share Button

Végrendelet – házasságkötés Édesapám, aki pár napja hunyt el, évekkel ezelőtt végrendeletet készített, melyben tulajdonának felét élettársára hagyta, másik felét pedig megosztva testvéremre és rám. Édesanyánk már nagyon régen elhunyt.

2013-ban (évekkel a végrendelet készítése után) Édesapánk élettársát el is vette feleségül (több, mint 10 éve éltek előtte együtt).

Kérdésem: házasságuk felülírja-e a végrendeletet (haszonélvezet plusz egy gyermeknyi rész jár-e az élettársból lett feleségnek vagy a közjegyző által készített végrendelet továbbra is él és jogosult a fél részre?) Mire terjed ki ebben az esetben a haszonélvezet?

Érvényes végrendeleti rendelkezést a házasság nem írja felül a törvényes örökösök a végrendeleten felüli hagyatékot öröklik és kötelesrészt abból, amit nem ők örökölnek. A házastárs tehát végrendeleti örökös az ingatlan 1 /2-edére és az ezen felüli hagyatékból  1 gyermekrésznyi örökös valamint a közösen lakott lakásingatlanra haszonélvezeti jog jogosult lesz.

Mennyi a köteles rész mértéke, ha a végrendelet az új Ptk. hatályba lépése előtt íródott?

Share Button

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, vagy 1/2-e? Hogy zajlik a köteles rész kiadása?

Kell –e utána szja-t, illetéket fizetni és miből állapítható meg hogy mennyi  a közjegyző díja?

Ha  a végrendelet még az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett, a köteles rész mértékére  a régi PTK  665-672 §-it kell alkalmazni  azaz a   törvényes örökrész  1/2-e.

A köteles rész előterjesztése esetén az örökösöknek meg kell állapodniuk a köteles rész kiadásának módjáról is, hogy az készpénzben vagy ingatlanrészben (tulajdoni hányadban) történik.

A közjegyzői díjszabás a hagyaték értékéhez igazodik. Egyenes ági öröklés , köteles rész  illetékmentes .

Szja-t nem kell fizetni örökösnek csak ha többért adja el az ingatlant mint amennyiért örökölte ( különbözet adózik 15 % -al)

 

Ügyvéd írhat -e alá végrendeletet mint tanú?

Share Button

Ügyvéd írhat -e alá végrendeletet mint tanú?

A végrendelet esetében a  tanúk közreműködésének az a rendeltetése, hogy egyrészt a végrendelkező személyazonosságát igazolják, másrészt pedig az örökhagyó aláírását hitelesítsék. Tanú lehet az ügyvéd. is.

Amennyiben az okiratszerkesztő ügyvéd végrendeleti tanúként is közreműködik, nem mellőzhető, hogy a végrendeletet a megfelelő helyen aláírja és e minősége magából az okiratból kitűnjön.

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa 3/2012. számú PJE határozata kimondja, hogy a  végrendelet tanújának az okiratot a rá jellemző, szokásos módon kell aláírnia.

A tanú aláírását sem neve kezdőbetűjének feltüntetése, sem olvashatatlan írásjel vagy a tanú ügyvédi bélyegzőjének használata nem pótolja. A tanú személyének magából az okiratból megállapíthatónak kell lennie. http://www.lb.hu/hu/joghat/32012-szamu-pje-hatarozat

 

Érvényes-e kézzel írott végrendelet?

Share Button

Édesapám irt egy végrendeletet, amiben rám hagyna mindent, de van egy testvérem is, akit kihagyott belőle. Az lenne a kérdésem, hogy mennyire támadható meg, ha csak otthon megírt a végrendelet ?  Van több nyomtatásban, más rokonoknál is. Így egyáltalán érvényes-e édesapám végrendelete?

Apa által írt és aláírt végrendelet érvényes lehet a hagyatéki eljárásban.Nyomtatás említése azt jelenti hogy nem apa írta a végrendeletet. Ebben az esetben két tanú is kell az érvényességéhez . Testvérének végrendelet esetében is jár a köteles rész .

Melyik végrendelet érvényes?

Share Button

Magányos idős asszony, akinek nincs élő rokona, végrendeletében három barátnőjére hagyja minden vagyonát. Halála előtt egy héttel kórházba kerül, ahol nemsokára kómába esik, de ez előtt (?) még váratlanul végrendelkezik az ápolónő javára. Megtámadható a végrendelet?

Az eset összes körülménye mérlegelése után fog döntést hozni az illetékes bíróság , ha a megtámadás megtörténik. Ha alakilag tartamilag mindkét végrendelet érvényes az utóbbi felülírja az előbbit.

Változás az európai öröklésben 2015. augusztus 16-tól

Share Button

Azon európai állampolgároknak, akiknek több országban van hagyatéka (pl. Németországon és Magyarországon) 2015.08.16-tól bekövetkezett halálesetnél  nem kell két országban, külön -külön  eljárásban lefolytatniuk a hagyatékátadást, hanem egy egyesített eljárás keretében történik mindez. Fontos tudni hogy az ezt megelőző  halálesetekben  fennmarad a párhuzamos eljárás, az új szabályozás a fenti időpontot követő halálesetek utáni öröklésre vonatkoznak.

Kérdésként merül fel:melyik országban kerül sor a hagyaték átadására? Mi alapján állapítják meg az örökhagyó szokásos tartózkodási helyét?

A hagyaték átadására abban az országban kerül sor, amely az örökhagyó szokásos tartózkodási helye volt.

Ennek megállapítása  az örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján is történhet.

Ha pl. Magyarországon levő ingatlanra induló  hagyatéki eljárás során a magyar közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Németországban volt, akkor illetékesség/joghatóság  hiányában megszünteti az eljárást, és az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező külföldi hatósághoz rendeli áttenni  az ügyet az összes Magyarországon keletkezett dokumentummal együtt (pl. adó és érték bizonyítvány, örökhagyó bankszámlaszáma, gépjármű adatai, Magyarországon készített végrendelet, stb.)

A 2015.08.16.napját követő halálesetekben  ugyanis megszűnt a párhuzamos hagyatéki eljárás különböző országokban, és egy egyesített eljárás során egy hatóság egy határozattal dönt  a két  vagy több országban fellelhető hagyatékok átadásáról.

Ezáltal  meghosszabbodik a hagyatéki eljárás, és az örökösök akár évek alatt jutnak csak az örökségükhöz. Ezzel együtt a költségek emelkedése is várható a fordítási , ügyviteli járulékos költségek miatt.

Hogyan előzhető meg a hosszadalmas procedúra?

A külföldieknek javaslom, még életében rendelkezzen Magyarországi vagyontárgyaival, melyre jó lehetőség az ajándékozás, vagy adásvétel – holtig tartó haszonélvezeti jog alapítással kombinálva. A haszonélvezeti jog biztosítékaként elidegenítési  és terhelési tilalom is kerülhet az ingatlanra .

Ezen esetekben ugyanis Magyarországon hagyaték nem keletkezik, az „örökös” hagyatéki eljárás nélkül jut örökségéhez, az „örökhagyó” pedig élete végéig birtokolhatja, használhatja az „öröklés tárgyát”.

 

 

Mennyi a köteles rész mértéke?

Share Button

Nászom 2009-ben írt végrendeletet családi házáról és az ingóságokról vele egy háztartásban élő lánya javára.

Előző házasságából született fia részére hagyott egy kis értékű föld területet.

Nászom 2015-ben meghalt. Kérdésem: Hogy kell kiszámolni a köteles részt? A 2009-es törvény alapján amikor a vég rendelet készült?

Van olyan, hogy eladási, vagy lakott ára a háznak?

A köteles rész mértéke a régi PTK szerint annak a fele, amit az örökös nem örökölhetett meg, pl. mert volt végrendelet ( az új PTK szerint 1/3-ad).

 

Megfosztható-e egy örökös a köteles résztől?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy a köteles rész mikor nem jár, illetve hogyan zárható ki valaki az örökségből?

Az örökhagyó rendelkezhet e arról, hogy örökösei az örökölt ingatlant nem adhatják el mondjuk 35 évig, így megvédve a megjelölt örököst a nem kívánt örökös kötelesrész kifizetési követelése felől?

Köteles résztől egy örököst megfosztani kitagadással lehet vagy öröklési, tartási szerződés kötésével. Ez utóbbi kettő esetében szükséges legalább 2 évnek eltelnie a szerződéskötés és a halál eset között.

A köteles részt általában pénzben kell kiadni, ezért az olyan végrendeleti intézkedés, hogy az ingatlan 35 évig nem adható el nem akadálya a köteles rész igény érvényesítésnek.

 

3 / 7 oldal12345...Utolsó »