Kiskorú javára történő végrendelkezés
végrendelet címkével jelölt bejegyzések
Megtámadhatom-e a végrendeletet?
Rendelkezés hagyatékról
Férjem tulajdonában áll egy ház, amelyet rám akar hagyni.
Férjemnek van 3 gyermeke, de jó körülmények között élnek, ezért férjem végrendelete szerint én leszek az összes ingó és ingatlan vagyonának örököse.
Ebben az esetben a végrendeletbe bele kell-e foglalni azt is, hogy a ház haszonélvezetét is rám ruházza, vagy ez szükségtelen? Ugyanis attól tartunk, hogy valamelyik gyermeke a hagyatéki eljárás során köteles rész igényét jelenti be, amit nem tudok megfizetni (esetleg csak ha eladom a házat).
Ha a férjem életében nekem ajándékozza a házat, azt is megtámadhatják- e polgári peres eljárás során – a kötelesrész kiadása miatt- a gyermekei.
Több megoldás is létezik a házastársak között vagy külön tulajdonában levő ingatlanok rendezésére.
Ilyen pl. a házassági közös vagyon rendezésére irányuló szerződés, a házastársi közös vagyon tulajdont elismerő megállapodás, az adásvétel, az ajándékozás, az eltartási szerződés, az öröklési szerződés, stb.
Javaslom, a haszonélvezet alapítását ne végrendeletileg, hanem még férje életében tegyék meg az Ön javára. A köteles részre jogosít ó igény ajándékozásnál 10 év alatt elévül.
Az egyéb tulajdonjog rendezési módok között vannak olyanok, melyek a köteles részt kizárják, ezért javaslom, hogy végrendelet helyett válasszanak az leírtak közül Önöknek megfelelőt.
Jogosult-e a gyermek köteles részre végrendelet esetén?
Férjem szeptember 3.-án meghalt. Csak egy közösen vett panellakásunk, és egy 4 éves Suzuki gépkocsink van. Mindkettőnknek második házassága /29 éve/. Ki örökli a lakást és gépkocsit. Férjemnek 1 fia van.
Betegsége előtt 2013.-ban kézzel írt egy végrendeletet, melyet 2 tanúval aláíratott, saját kézzel írta. De nem került közjegyzőhöz.
Ebben a lakást és a gépkocsit rám hagyta, mivel fia méltánytalanná vált szerinte az örökségere, hiszem 3 gyermekét 5-ik éve mi neveljük, férjem volt a gyám és most én. Az én halálom esetén férjem 3 unokája örököljön, ezt kérte a végrendeletében.
Figyelembe veszik-e a végrendeletet, ha nem akkor ki örökli a lakást és a kocsit? Más vagyontárgyunk nincs.
A hagyatéki eljáráshoz csatolni kell a végrendeletet,melyet a közjegyző – annak érvényessége esetén – köteles figyelembe venni. A Ptk erről így rendelkezik:
7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) saját kezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják;
Ennek alapján az örökös Ön viszont a fiú mint másik örökös köteles részre jogosult, melyet pénzben kell kiadni – ha kéri. A köteles rész mértéke: a fiút annak harmada illeti meg, ami neki végrendelet hiányában mint törvényes örökösnek jutna.
Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A Ptk szerint kitagadás a következő esetekben lehetséges:
7:78. § [Kitagadási okok]
(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
Fontos tudni még, hogy a nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja
továbbá a szülő olyan magatartása, amely a szülői felügyelet megszüntetésére adhat okot.
A régi vagy az új PTK szabályai érvényesek?
A végrendelet kelte 2013.12.25., az elhalálozás napja 2014.04.18. Ebben az esetben a köteles rész 1/2-ed vagy 1/3-ad arányú a másik törvényes örökös részére?
Az új Ptk –t hatályba lépése utáni elhalálozás esetén kell alkalmazni. Ez igaz a köteles rész mértékére is. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a köteles rész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
Mikor örököl az unoka?
Édesapámnak az édesanya elhunyt nekem jár -e utána valami az örökségből?
Unoka csak akkor örököl, ha az őt megelőző törvényes örökös már nem él, vagy ha végrendelet által örökössé nevezték.
Végrendelet nyilvántartásba történő elhelyezése
Azt szeretném kérdezni, mi a teendő, ha valaki meghal és nem találnak végrendeletet, de egyik hozzátartozója majdnem biztos benne, hogy volt végrendelet, mivel jól ismerte az elhunytat.
Az elhunyt lakásába előzőleg más hozzátartozó járt akit az elhunyt semmiféleképpen nem akart örökösnek, mert 40 éve haragban voltak. Mivel ők mentek be a lakásba azt mondták nem volt végrendelet.
Szeretném tudni, hogy van- e olyan hely ahol esetleg meg lehet tudni, hogy készült e végrendelet?
A végrenedeletek központi nyilvántartása lehet az a hely ahonnan a végrendelet előkerülhet. Ennek előfeltétele azonban, hogy a végrendeletet az örökhagyó valemlyik nyilvántartássba el is helyezte.
Fontos tudni, hogy a saját kezűleg írt és aláírt végrendelet önmagában is érvényes, még tanúk alkalmazása sem szükséges. Lényeg: a keltezés helye, ideje rajta legyen . Az így elkészített végrendeletet a közjegyzőnél letétbe lehet helyezni, ami azt biztosítja, hogy minden esetben érvényre jut, akkor is, ha az örökösök nem tudnak róla.
A közjegyzőnél készült, vagy nála letétbe helyezett végrendeletről a közjegyzők nyilvántartást vezetnek. A számítógépes nyilvántartásba vétellel a végrendelet biztosan érvényre jut.
A közjegyző a nála megindult hagyatéki ügyben köteles lekérdezni a Végrendeletek Országos Nyilvántartóját. Ha van az ügyben közjegyzőnél készült, vagy letétbe helyezett végrendelet, az azt készítő közjegyzőről a nyilvántartás útján tájékozódhat.
Tehát ha a végrendelet a siófoki közjegyzőnél lett letétbe helyezve, de a hagyatéki eljárás lefolytatására Budapesten kerülne sor, az eljárásban a végrendelet érvényre jut.
Az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a közjegyzők és bíróságok előtt, a Magyar Ügyvédi Kamara is létrehozta és működteti a végrendeletek országos központi nyilvántartását.
A végrendeletet az ügyvéd zárt borítékban személyesen adja át a Magyar Ügyvédi Kamara titkárságán vagy igazolható módon, postai úton küldi meg a Magyar Ügyvédi Kamarához.
Ha közjegyző vagy ügyvéd készítette a végrendeletet egy példány az irattárukban is fellehető.
A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet önmagában is érvényes de nem kerül a fenti nyilvántartásokba hanem általában a végrendelkező őrzi jobb esetben a végrendeleti örökös is kap belőle példányt . Az eltűnt vagy eltűntetett magánvégrendelet sajnos nem érvényesíthető.
Tartásdíj mértéke
Van egy házasságon kívüli gyermekem. Azt szeretném tudni, hogy milyen tartásdíjjal kell számolnom- milyen törvény van érvényben ezzel kapcsolatban?
Van egy ingatlanom, ezt a lányomra szeretném hagyni. Hogyan oldható ez meg? Elég egy kézzel írott végrendelet?
A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó
Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság dönt. A gyermektartásdíj összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyára.
A magyar családjogi törvény kimondja, hogy a tartásdíj mértékét az apa átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapítani.
A másik kérdésére válaszolva: hogy az ingatlan leánya nevére kerüljön több megoldás lehetséges:
1. Ajándékozás és az Ön holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása – 2 éve illetékmentesen lehet ajándékozni
Általam javasolt, mert nem kell hagyatéki eljárást lefolytatni és a közjegyzői díjat megfizetni.
2. Ügyvéd általi végrendelet készítése és annak a magyar ügyvédi kamara mellett működő végrendeleti nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel zárt borítékba helyezett végrendelettel történik és végrendelkező halála esetén az eljáró magyar közjegyző jogosult azt felbontani.
Fontos tudni, hogy a nyilvántartásba vett végrendelet el nem veszhet és az sem fordulhat elő hogy a hagyatéki eljárásból kimaradna mert minden közjegyző kötelessége a nyilvántartást megkeresni a hagyatéki eljárás esetén.
Mennyi a köteles rész mértéke?
Édesapám meghalt, 2 gyermeke van, végrendeletében egy fél lakást (ennyi az összes tulajdona) hagyott a húgára .
Ha a közjegyző érvényesnek tekinti a végrendeletét mennyi a köteles rész mértéke ?
A 2014 március 15-e előtti elhalálozásokra a régi ptk. szabályai az irányadóak. A köteles rész mértéke az egyébként járó törvényes örökrész fele.2014 március 15-e utáni elhalálozások esetén a kötelesrész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-a.
Végrendelet letétbe helyezése
Szeretném megtudni azt, van-e mód annak biztosítására, hogy halálom esetén a végrendeletem a hagyatéki eljárásból ne maradjon ki?
Kevesen tudják, hogy végrendelet készítésére vonatkozó megbízás alkalmával az a végrendelkezőnek lehetősége van kérni azt, hogy a végrendelet a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában kerüljön elhelyezésre.
Ebben az esetben a végrendelet bevezetésre kerül a központi végrendeleti nyilvántartásba és a végrendelet visszakereshetővé válik a végrendeletet készítő ügyvéd, a végrendelkező, közjegyző részére.
A Magyar Ügyvédi Kamara Irattára számítógépes nyilvántartásban rögzíti a végrendelkező ügyfél nevét és adatait. A nyilvántartásba vételről a végrendeletet készítő ügyvéd is értesül 48 órán belül, azzal, hogy az irattár a regisztráció sorszámát megküldi. A végrendelet egy eredeti példánya lezárt borítékban kerül az irattárba.
A lezárt borítékban lévő okiratot csak a hagyatéki eljárás során eljáró közjegyző részére küldi meg az irattár. Ez az irattározott végrendelet azonban bármikor visszavonható, módosítható.
Felhívom a figyelmet arra, hogy célszerű az örökösöknek, illetve akire nézve az örökhagyó végrendelkezett, felvilágosítást kérni arról, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában őriznek-e borítékban lezárt végrendeletet az örökhagyótól.