Vissza az előző oldalra

Képviselhetik-e az örökösök egymást egyezségkötésnél?

Share Button

Édesapám 2013. aug-i halálát követően a húgom megkért arra, hogy a hagyatékok úgy legyenek elosztva, hogy a nevére ne kerüljön semmi, mert banki tartozásai vannak, és a bank a nevére átkerülő ingatlanokat azonnal lefoglalná.

Ezt e-mailes levélváltásaink során többször is hangsúlyozta, majd a hagyatéki tárgyalás előtt egy írásos meghatalmazással is nyomatékosította (mivel ő maga a tárgyaláson nem akart megjelenni, engem hatalmazott meg). Így is tettem, annál is inkább, mert a közjegyző is megerősítette, hogy a pénzintézetek valóban kinyomozzák, hogy valamelyik adósuknak a nevére került-e valamilyen nagyobb értékű vagyontárgy. 

Ennek ellenére, testvérem 2014 májusa környékén pert indított, hogy mégis kerüljön a nevére a hagyaték részét képező családi ház 1/2 tulajdoni hányadának fele (a másik 1/2 tulajdonrész anyám nevén van). A bíróság első fokon meg is ítélte neki ezt az örökrészt olyan indokkal, hogy a meghatalmazás ún. “színlelt megállapodás”, mivel a hagyatékok átruházása, köztük a szóban forgó ingatlan 1/4 része is csak azért történt, hogy a banktól megmentsük. 

Kérdésem: Érdemes-e fellebbezni egy ilyen ítélet ellen, és ha igen, milyen indokkal és milyen jogalappal?

Húgommal ellentétben ugyanis én nagyon nem szeretném, ha az ingatlanból bármit is lefoglalna a bank, mivel osztatlan közös tulajdonról van szó, vagyis nincs semmilyen megállapodás arról, hogy az ingatlannak mely része melyik tulajdonostárshoz (jelen állapot szerint anyámhoz vagy hozzám) tartozik! Csak a használat lett megosztva apám és anyám között még a válásuk során, 1988-ban, a tulajdon osztatlan közös maradt. Ez pedig azt jelenti, hogy bármi változás történik az ingatlannal kapcsolatosan, az valamennyi tulajdonostársat érinti, így az én ingatlanhasználatomat és életminőségemet is jelentősen befolyásolná (minden bizonnyal negatív irányban), ha a húgom felelőtlen életvitele miatt ráteszi a kezét a bank arra az osztatlan közös ingatlanra, ahol én is tulajdonostárs vagyok.

A hagyatéki eljárás ún. nemperes eljárás, melyben egyik fél a másikat nem képviselhet meghatalmazással olyan egyezségkötésnél amelyben mindketten felek. Ha a bíróság színlelt szerződésként minősítette a megállapodást az még egy ok arra, hogy a jogorvoslat iránti igény előterjesztését megfontolják.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!