Vissza az előző oldalra

Egyéb

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség öröklés esetén?

Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.

 

Érvényes -e a szerződés, ha az azt aláíró meghatalmazott aláírást követő egy hónapon belül elhalálozik?

Share Button

Édesapám meghatalmazott föld eladás ügyben. Aláírtam az adás-vételi szerződést augusztus 19-én. Édesapám szeptember 11-én meghalt. Érvényes-e az adás-vételi szerződés, vagy újat kell írni? Ügyvédi meghatalmazás volt, mely teljes körű ügy intézésre szól.

A földhivatali tulajdonjogi változás bejegyzési joggyakorlat az Ön által felvetett tényállás tartalmú szerződést és meghatalmazást érvényesnek fogadja el és a tulajdonjog változást bejegyzi az ingatlan nyilvántartásba az adott ingatlan tulajdoni lapjára.

Örökölt lakóingatlan öröklés évében történő eladása esetén van-e adófizetési kötelezettség?

Share Button

Édesanyám 2014.08.08-án elhunyt, az ingatlant amiben lakott a testvéremmel örököltük 50-50%-ban.

A hagyaték 2015. márciusában volt meg és az ingatlant 2015. márciusában eladtuk. Szeretném megtudni, hogy az adóbevalláskor fel kell-e tüntetni a különbözetet?

Ha én a rám eső részt gyermekemnek ajándékoztam, de nincs ügyvédi papírunk róla akkor a gyermekemnek kell-e adóznia utána?

Örökölt lakóingatlan öröklés évében történő eladása SZJA vonzatot von maga után, ha az eladási érték magasabb, mint az öröklési érték ( 2016. évtől 15 %).

Ilyen esetben az eladás évét követő évben adóbevallásban fel kell tüntetni az eladást és az SZJA-t is meg kell fizetni.

Ajándékozni csak ügyvédi vagy közjegyzői okirattal lehetséges. A megajándékozott gyermeknek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie, mert egyenes ági hozzátartozó.

Kizárja-e az öröklés a 35 év alattiak illetékkedvezményének igénybevételét lakásvásárlás esetén?

Share Button

Testvéremmel közösen örököltünk két ingatlant. Az egyiket 1/4-1/4 arányban ,a másikat pedig 1/2-1/2 arányban. Hagyatéki tárgyaláson megegyeztünk hogy a negyed részekben örökölt lakás tulajdoni aránya változatlan marad, a fele fele arányban örökölt lakás,testvérem által örökölt 1/2 részét viszont testvérem rám íratta úgy, hogy én a későbbiekben kifizetem neki a fél lakás ellenértékét.

Tehát a nevemre került egy negyed lakás és egy fél lakás öröklés útján,egy fél lakás pedig átruházva, amit ki fogok fizetni.

Szeretném tudni hogy jár-e nekem az illetékkedvezmény,miszerint első lakásom venném meg  és nem vagyok 35 éves.

A megvásárolandó fél lakás értéké 3 millió forint. Előfordulhat hogy a teljes lakás után kell fizetnem ,vagy hogy nem kapom meg a kedvezményt?

Az öröklés útján olyan ingatlan, amit özvegyi jog is terhel nem számít az illetékkedvezményt kizáró okok közé.

Amennyiben özvegyi jog nem terheli az örökölt ingatlant és az örökölt lakóingatlan tulajdoni hányada elér 50% mértéket, az illetékkedvezményt igénybe venni nem lehet.

Az Ön esetében a fél lakás öröklése kizárja a  vásárolandó fél lakás után a 35 év alatti illetékkedvezmény igénybevételét.

 

Haszonélvezeti joggal való vétel

Share Button

Anyukám egy ingatlanon rám íratta a 100% -os holtig tartó haszonélvezeti jogot. Vannak testvérem, akik édesanyám halála után a tulajdonjogot fogják örökölni. Nekem van saját tulajdonomban lévő ingatlanom.

Testvéreim követelhetik- e , hogy fizessem ki az ő részüket abból az ingatlanból, ahol holtig tartó haszonélvezetem van, vagy arra nem kötelezhetnek?

Ha eladják az ingatlant amelyben haszonélvezeti jogom van, az új tulajdonosnak van e joga beköltözni mellém mint lakó, amennyiben én ezt nem szeretném?

 

Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül adott ajándékot a köteles rész alapjához kell számítani.

Haszonélvezettel terhelt ingatlan vételénél a vevőnek tudomásul kell vennie, el kell fogadnia, hogy az ingatlan tulajdonjogát a birtoklás jogával felruházott haszonélvezővel együttesen vásárolja meg azz a vevő nem használhatja az ingatlant amíg haszonélvező él.

A birtoklás joga megilleti a haszonélvezőt a tulajdonossal szemben, a tulajdonos az ingatlanba nem költözhet be a haszonélvezeti jogfennállása alatt.

 

Élhet-e köteles rész igénnyel az unoka?

Share Button

Nagypapám még él (90 éves), nagymamám már meghalt. A nagyszülői házban ezért nagypapámnak van fele része, édesanyámnak és nagynénémnek pedig egynegyed része. A nagynéném meghalt, neki van egy fia, ezért az ő részét a fia (unokatestvérem) fogja nemsokára örökölni.

A házban már egy ideje nem lakik senki, nagypapámat édesanyám gondozza nyár óta, unokatestvérem nem igazán foglalkozik a nagyapjával, csúnyán is viselkedik vele. A házat jó lenne eladni, de erre sem lesz hajlandó, viszont a kert gondozása szinte mindig édesanyámra vár. Egyszerűen nem lehet az unokatestvéremmel semmiben megegyezni.

Nagypapám nem akarja, hogy unokatestvérem örököljön utána a házból, ezt szeretné valahogy elrendezni. Én próbáltam utána olvasgatni az interneten, látom, hogy új Ptk. van, azt is olvasgattam. Ha végrendeletet írna nagypapám, akkor az unokája köteles részt kaphatna, ez a megoldás ezért nem jó.

Tartási szerződésre is gondoltunk, mert valójában tényleg ez van, ott lakik édesanyámmal együtt – külön bejáratú lakrészben -, de úgy olvastam, hogy van valamilyen két éves határ a szerződés után, hogy akkor bele kell számítani a hagyatékba, ezért ez sem jó.

Nagypapám az ajándékozást szeretné egyébként, megnéztem azt is, hogy ez mivel jár. Nem egészen pontosan értem az osztályra bocsátás című részt, de ha jól olvasom, akkor ez csak akkor van, ha anyukám is és unokatestvérem is örököl, vagyis ha nem lesz mit örökölni, akkor nincs. Ha viszont mind a ketten örökölnek valamit, mondjuk földet, akkor édesanyámnak nem kell hozzáadnia a házat a hagyatékhoz, mert a nagypapám nem úgy ajándékozza, hogy az hozzá legyen adva. Jól értelmezem?

Nem arról van szó, hogy nagypapám az unokáját ki akarná semmizni, sok pénzt adott már neki, többször sajnos át is vágta, amikor még régebben közel laktak a nagynénémékkel, de sajnos olyan viselkedést tanúsít, hogy nagypapám úgy érzi, nem érdemli meg.

Kérem szíveskedjen válaszolni, hogy az ajándékozás-e a legjobb megoldás, ha nem szeretnénk, hogy édesanyámat perelje vagy zaklassa a későbbiekben. Ha mégis az osztályra bocsátást kellene alkalmazni, akkor nem lenne-e célszerűbb, ha testvéremre és rám ajándékozná a nagypapám a házat? (Mert ezt is emlegeti.)

Nagypapa halála esetén az örökösök Édesanya és testvére. Az unoka nem törvényes örökös. (csak ha  Édesanya és testvére is elhalálozik). Ha   Édesanyára ajándékozással átruházódik Nagypapa  fél ingatlantulajdona  – az ingatlan nem lesz hagyaték tárgya Nagypapa halálakor. Ugyanez a helyzet ha testvérére vagy Önre ajándékozná a nagypapa a házat.  Köteles részt csak Édesanya testvére kérhet belőle (ha 10 éven belül hal meg Nagypapa).

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.  Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Fontos szabály hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Osztályos egyezséget csak örökösök köthetnek és sem Ön sem Unokatestvér nem törvényes örökös.

Az öröklési illeték mértéke

Share Button

Az öröklési illeték általános mértéke lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 % .

Az egyenes ági rokonok  és a házastárs valamint a testvér a hagyaték értékétől függetlenül illetékmentesen örökölnek.

Egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok  a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

Fontos tudni, hogy az oldalági rokonokra (például  unokahúg, nagybácsi, stb.) nem vonatkozik az illetékmentesség , ők az általános szabály szerint fizetnek öröklési illetéket.