Vissza az előző oldalra

Jogi hírek

Érvényes marad-e a végrendelet válás után?

Share Button

A férjemmel jelenleg válunk, de békésen, én nem kértem semmit tőle, én külföldön tartózkodom általában. A viszonyunk normális a férjemmel.

Házasságunk alatt készített egy végrendeletet (ügyvédnél), amelyben a fiúnkra hagy mindent (előző házasságból van egy lánya), rám pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot hagyományoz.

Szeretnék felvilágosítást kérni, hogy a végrendelet érvényes marad-e a válás után, ha nem ír másikat a volt férjem.

A végrendelet érvényes marad  –  ha nem ír másikat a volt férj, vagy nem vonja vissza.

Az öröklési illeték mértéke

Share Button

Az öröklési illeték általános mértéke lakóház esetében 9 %, egyéb ingatlan esetében 18 % .

Az egyenes ági rokonok  és a házastárs valamint a testvér a hagyaték értékétől függetlenül illetékmentesen örökölnek.

Egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok  a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

Fontos tudni, hogy az oldalági rokonokra (például  unokahúg, nagybácsi, stb.) nem vonatkozik az illetékmentesség , ők az általános szabály szerint fizetnek öröklési illetéket.

 

A törvényes öröklési rend változásai

Share Button

Az új Ptk  -beli változások: a  házastársak készíthetnek közös végrendeletet, visszakerül az utóöröklés intézménye és átalakul az özvegyi haszonélvezeti jog is, valamint változik a házastárs öröklési jogosultsága.

Régi PTK rendelkezése:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs  örököl.

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).  Ha a házastárs új házasságot köt a  haszonélvezeti joga megszűnik.

A házastárs  haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.

A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs  szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs  által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

Új PTK rendelkezése:

Abban az esetben ha  az örökhagyónak leszármazója van, úgy a házastársat  a gyermekek számától függetlenül egy gyermekrész fogja megilletni. Emellett holtig tartó haszonélvezeti joga van az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha nincs más hagyaték mint az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak akkor a gyermek annak örököse lesz, míg a házastárs a haszonélvezője.

Fontos tudni, hogy az új Ptk.  szűkíti a házastárs  jogait annyiban, hogy a korlátlan haszonélvezeti jog helyett  a túlélő házastársat ezentúl nem örökli a haszonélvezetét minden olyan vagyonnak, amelyet nem ő örököl csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon szerez  haszonélvezeti jogot.

A  régi Ptk-tól eltérően az új Ptk. szerint  a házastársat  a haszonélvezet akkor  is megilleti, ha új házasságot köt, továbbá  a haszonélvezeti joga nem korlátozható és a házastárssal szemben  a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.

Abban az esetben  ha az örökhagyónak nincs öröklésre jogosult leszármazója az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az  ezen felüli   hagyaték felét is az örökhagyó házastársa örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Fontos változás tehát hogy  amíg a  régi Ptk. szerint az örökhagyó szülei csak akkor lehettek törvényes állag örökösök, ha az örökhagyónak nem volt öröklésre jogosult házastársa, addig az új Ptk. öröklésre jogosult leszármazó hiányában bevezeti a szülők és túlélő házastárs együttes öröklését .

 

1 hektár alatti termőföldszerzés főbb tudnivalói

Share Button

Az 1 hektár vagy az alatti  termőföld szerzési lehetőség a nem földművesnek minősülő magyar és uniós személyekre vonatkozik, azaz eddig a mértékig nem földművesek is szerezhetnek magyar földet 2014.május 1 napjától. Nem uniós polgár nem szerezhet magyar földet.

Az 1 hektár földszerzés személyenként értendő, így nem kell összeszámítani a közeli hozzátartozóéval. Fontos tudni, hogy a földet szerző birtokában -tehát tulajdonában /használatában – levő terület nagysága nem haladhatja meg az 1 hektárt.

Osztatlan közös tulajdonnál pedig az 1 hektár  terület arányosítással számolandó, azaz az 1 hektárnyi területnek megfelelő tulajdoni hányad szerezhető meg maximum.

A   mezőgazdasági igazgatási szerv  jóváhagyására az elővásárlási jogokra/kifüggesztési eljárásra vonatkozó szabályokat ezen szerzések esetében is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a törvény által felállított rangsorban levőknek elővásárlási joga van az adásvételi szerződésben rögzített vételárért- a nem földműves vevővel szemben.

Összefoglalva: az 1 hektár  vagy az alatti  föld szerzése magyar és uniós állampolgár esetében  csak akkor valósulhat meg,  ha senki nem élt az elővásárlási jogával és a szerzést a mezőgazdasági igazgatási szerv  jóváhagyta.

Termőföld vásárlási szerződés okirati szabályai

Share Button

A  termőföld tulajdoni jogának átruházására irányuló okirat   csak  biztonsági elemekkel ellátott papír alapú okmányon készülhet – a Földhivatal csak ilyet fogadhat el.

Az okirat minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és   a lapokat oly módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható azaz a lapokat zsinórral kell összefűzni , a zsinórt  matricával kell leragasztani  és az ügyvédnek ezeket érintően kell aláírni.

A biztonsági okmányt az ügyvéd a Földhivatalnál tudja megvásárolni , melyekről nyilvántartást köteles vezetni az ügyvéd és a Földhivatal is. Az ügyvédi  nyilvántartást a Földhivatal ellenőrzi és a biztonsági okmány kezelésével , felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos  kötelezettséget.

Ki minősül földművesnek Magyarországon?

Share Button

A földműves  az a belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vállalkozó, arany- vagy ezüstkalászos gazda szakképesítéssel rendelkezik,vagy ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve folytatja a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve az azokat kiegészítő tevékenységet. A megvásárolható föld maximális megengedett mértéke földműves esetében – a már tulajdonban vagy haszonbérletben lévő földet is számítva – 300 hektár.

A törvény megfogalmazása szerint a földműves Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként, élethivatásszerűen, vagy mellékfoglalkozásként folytatja, és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik.

 

Nem földműves EU állampolgárok termőföld szerezése Magyarországon

Share Button

 

Magyarországon  EU-tagállami állampolgárok akik nem minősülnek földművesnek max. egy hektárt földet szerezhetnek személyenként.Fontos tudni, hogy a földet szerző birtokában -tehát tulajdonában /használatában – levő terület nagysága az újonnan megszerzendő földdel együtt nem haladhatja meg az 1 hektárt.

 

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

Share Button

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek és mit jelent a mezőgazdasági kistermelő kategória?
Ki válthat ki őstermelői igazolványt, mik az őstermelői igazolvány kiváltásának a feltételei?

A mezőgazdasági őstermelő az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Ha az őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnálmezőgazdasági kistermelőnek tekintendő  az őstermelő.

Minden 16.életévét betöltött személy  válthat ki őstermelői igazolványt, az igazolvány tulajdonosa külföldi állampolgár is lehet akkor is ha nem Magyarországon él. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás .

Az őstermelői igazolvány kiváltásának kritériumai: Magyarországon bejelentett lakcím, adókártya (adóazonosító jel). Saját gazdaság az is, ha a gazda a munkákat maga végzi, vagy mindent alkalmazottal (napszámossal) végeztet el és ő csak irányít, de (és ez a döntő) a terméssel szabadon rendelkezik és az elért jövedelem is az övé.

Végrendelet

Share Button

törvényes öröklésnél az elhunyt rokonai lesznek az örökösök,  a  Ptk .által meghatározott sorrendben. A rokonsági kapcsolatot  vérségi alapon határozza meg a törvény : elsőként az elhunyt leszármazói állnak, vagyis a gyermekek, majd az unokák, azután a dédunokák. A házastárs egy gyermekrészt örököl   és  haszonélvezeti jogot az örökhagyóval  közösen lakott lakásra és berendezési tárgyakra.

Végrendeleti öröklésről akkor beszélünk , amikor az örökhagyó még életében gondoskodni akar vagyonáról és végrendeletet készíttet azaz meghatározza  , hogy ki és milyen arányban legyen az örököse. A végrendeletre  a Polgári Törvénykönyv  szabályai az irányadók.

A törvényes és végrendeleti öröklés sorrendjét is rendezi a törvény. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor elsősorban ez fogja meghatározni, hogy ki és mit örököl utána. Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés szabályai fognak érvényesülni.

Ha nincs örökös – a magyar állam  örököl.

Fontos tudni, hogy akkor  érvényes egy végrendelet ha abból kiderül , hogy hol és mikor készült és, hogy az a halál esetére szóló intézkedést tartalmaz .

A saját kézzel írott végrendeletet az elejétől a végéig az örökhagyónak kell írnia. Több oldal esetén folytonos számozással kell ellátnia, és minden oldalát alá kell írnia.

Más által pl. például géppel írt végrendeletnél ezen túlmenően  két okirati tanúra is szükség van, akik tanúsítják, hogy azt az örökhagyó írta alá, vagy aláírását előttük sajátjaként ismerte el. Fontos, hogy a tanúk egyike sem lehet az adott végrendelet kedvezményezettje.

Javaslom  hogy végrendelet készítésénél szakmailag jártas ügyvédet vegyenek igénybe, aki a végrendeletet országos nyilvántartásba is helyezi.

2 / 2 oldal12