Vissza az előző oldalra

Adójog

Adózási szempontból mi a legkedvezőbb módja egy üzlethelyiség átruházásának?

Share Button

Egy üzlethelyiségről lenne szó, melyet 2013 -ban egy magánszemély vásárolt 6 millió Ft -ért. Azóta nem származott belőle semminemű jövedelem vagy haszon és semmiféle értéknövelő beruházás ill. átalakítás sem történt rajta.

A tulajdonos most, 2015 őszén le szeretne mondani az üzlethelyiségről. Mi a lehető legkedvezőbb megoldás szja illetve illeték szempontból ?

Ha eladja, amennyiért vette, – 6 millióért – , akkor nincs illetek, de van 16 -os szja fizetési kötelezettsége az eladónak 1 éven belül?

Ha elajándékozná az üzlethelyiséget egy barátnak most, 2015 őszén, akkor milyen fizetési kötelezettségei vannak a megajándékozott személynek?

Szja és illeték szempontból mi lenne a mindkét személy számára legkedvezőbb  átadási, lemondási formája az üzlethelyiségnek?

Üzlethelyiség ajándékozása 18 %-al illetékel. Ezt az ajándékozott fizeti. Ajándékozó ebben az esetben semmilyen adót nem fizet.

Üzlethelyiség adásvétele 4 %-al illetékel. Ezt a vevő fizeti. Ha az eladó ugyanannyiért adja el, mint amennyiért vette az üzlethelyiséget, akkor nem fizet személyi jövedelemadót.

Hagyatéki egyezség keretében testvér javára történő elajándékozása esetén van-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

A nővérem szeretné az anyai örökségét (föld,lakás)az én nevemre átruházni a hagyatéki tárgyaláson. Az lenne a kérdésem hogy kell-e illetéket fizetnem utána?

Illetékjogi szempontból a testvér közeli hozzátartozónak minősül, mind a Polgári Törvényköny, mind a Földforgalmi Törvény vonatkozásában, ezért ha a hagyatéki tárgyaláson egyezség keretében a testvér örökösök egymásnak ajándékozzák örökrészüket, ez után nem kell a megajándékozottnak, mint örökösnek ajándékozási illetéket fizetnie.

Zártkerti ingatlan vásárlásához igénybe vehető-e az első lakást vásárlók kedvezménye?

Share Button

Májusban eladtam a házamat mely fele részben az enyém negyed-negyed részben a fiaimé volt. A házat 11.9 millióért adtuk el. Jövedelem adó nincs mivel 20 éve laktunk már ott.

Az egyik fiam Ausztriában vett házat, abba segítettem 1/3 részben ,a másik fiamnak Szegeden egy zártkertet 4.6 millióért vettem. Az teljesen a fiam nevére ment.

A fiam aggódik, hogy számon kérik-e tőle, hogy honnan van 4.6 milliója mikor a ház eladásból csak 3 millió illette volna meg. Szerintem szülő adhat a gyerekének pénzt.

Illetékkedvezményt lehet-e kérni zártkertre amin ház is van, mivel egy éven belül lett vásárolva, vagy azért mert a fiamnak első saját tulajdona lett és a régi házban csak negyed része volt? (igaz 40 éves már). Utólag rakhatok-e rá haszonélvezetet ?

Szülő és gyermek közötti pénzajándék illetékmentes. Zártkerti vételt illetékkedvezmény alapjául nem lehet számítani még akkor sem, ha három éven belül lakóházat adott el a vevő. Ugyanígy nem lehet zártkertre első lakás kedvezményt igénybe venni sem.

Közeli hozzátartozó javára utólag is alapítható zártkerti ingatlanra haszonélvezet kifüggesztés, jóváhagyás nélkül max. 20 évre, illetékmentesen.

Mikor van szja fizetési kötelezettség lakás eladása esetén?

Share Button

Lányom 2014 aug 01-én vettem egy öröklakást. 2019 júl 11.-én eladtam. Kell-e adót fizetnem ?

Öröklakás eladása esetén  – ha annak szerzésétől számítva 5 év már eltelt – nem kell személyi jövedelemadót fizetni, még akkor sem, ha van pozitív értékkülönbözet az eladási és a vételi ár között.

 

Kizárja-e az öröklés a 35 év alattiak illetékkedvezményének igénybevételét lakásvásárlás esetén?

Share Button

Testvéremmel közösen örököltünk két ingatlant. Az egyiket 1/4-1/4 arányban ,a másikat pedig 1/2-1/2 arányban. Hagyatéki tárgyaláson megegyeztünk hogy a negyed részekben örökölt lakás tulajdoni aránya változatlan marad, a fele fele arányban örökölt lakás,testvérem által örökölt 1/2 részét viszont testvérem rám íratta úgy, hogy én a későbbiekben kifizetem neki a fél lakás ellenértékét.

Tehát a nevemre került egy negyed lakás és egy fél lakás öröklés útján,egy fél lakás pedig átruházva, amit ki fogok fizetni.

Szeretném tudni hogy jár-e nekem az illetékkedvezmény,miszerint első lakásom venném meg  és nem vagyok 35 éves.

A megvásárolandó fél lakás értéké 3 millió forint. Előfordulhat hogy a teljes lakás után kell fizetnem ,vagy hogy nem kapom meg a kedvezményt?

Az öröklés útján olyan ingatlan, amit özvegyi jog is terhel nem számít az illetékkedvezményt kizáró okok közé.

Amennyiben özvegyi jog nem terheli az örökölt ingatlant és az örökölt lakóingatlan tulajdoni hányada elér 50% mértéket, az illetékkedvezményt igénybe venni nem lehet.

Az Ön esetében a fél lakás öröklése kizárja a  vásárolandó fél lakás után a 35 év alatti illetékkedvezmény igénybevételét.

 

Milyen illetékvonzata van, ha a szülő haszonélvezet alapít gyermeke ingatlanán?

Share Button

Milyen adóvonzata van a haszonélvezeti jog szülőre való bejegyzésének?

A lakás két éve van gyermekünk tulajdonában. Szeretné édesapjának ajándékozni a lakás haszonélvezeti jogát. Ebben az esetben is igaz, hogy „közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezet illetékmentes. „?

Szülő és gyermek viszonylatában alapított ( ajándékozott ) haszonélvezeti jog után a haszonélvezőnek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.

Kell-e lakásvásárlás után illetéket fizetni, és ha igen, mennyit?

Share Button

Édesapám 2012. 12. hóban örökölt egy lakást, amely után az örökösödési illetéket megfizette. 2015. júniusában eladásra került a ingatlan, ami után az adásvételkor úgy tájékoztatott az ügyvéd, hogy a különbözet után kellene illatéket fizetni, de az eladás költségeit levonva ( ingatlanközvetítő díj, energetikai tanúsítvány, számlákkal igazolva). Mivel ezen összegek meghaladják az illeték költségét, így mentesül ez alól.

Most, 2015. júliusában Édesapám vásárolni szándékozik egy lakást, amit a testvéremnek, egyenesági rokonának ajándékoz. Azt már az oldalán megtudtam, hogy ez az ajándékozás illetékmentes. A kérdésem: Kell-e Édesapámnak a lakásvásárlás után illetéket fizetni és ha igen mennyit?

Örökölt ingatlan eladása után nem illetéket, hanem SZJA-t kell fizetni, de csak akkor ha 5 éven belül történik az eladás és  van pozitív értékkülönbözet.

Az értékkülönbözet, mint adóalap csökkenthető az eladás költségeivel és a szerzés, azaz az öröklés illetékével.

Ha így is marad értékkülönbözet, a maradék 16 %-át kell jövedelemadóként megfizetni, de ez is csökkenthető bizonyos %-al,amely % -ot az öröklés és az eladás éve között eltelt idő határoz meg.

Ha a lakóingatlan eladása és az újabb lakóingatlan vétele között 1 évnél rövidebb idő telik el, csak az eladás érték és a vételi érték pozitív különbözete után kell 4 % mértékű vagyonszerzési illetéket fizetni.

A megvásárolt lakóingatlan közeli hozzátartozónak történő ajándékozása esetén 9 % ajándékozási illetéket fizetni nem kell.

Ajándékba kapott ingatlan eladását követően milyen mértékű az szja fizetési kötelezettség?

Share Button

Édesapám 2014-ben örökölt nem egyenes ágon egy 7,2 millió Ft értékű ingatlant. Ezután be is fizette a 9% örökösödési illetéket.

Ha ezt az ingatlant nekem ajándékozza, én pedig eladom és veszek belőle egy drágább ingatlant, akkor keletkezik-e SZJA fizetési kötelezettség és ha igen, akkor mekkora?

Ajándékozott ingatlan eladása után a vételár 25 %-a SZJA köteles. Lakóingatlan esetében, ha az ajándékozástól számított 5 év eltelik az adásvétel adómentes.

Új lakás vásárlása esetén milyen illetékkedvezmény vehető igénybe?

Share Button

Új lakást vásárolunk házastársammal . A vételár meghaladja a 15 millió Ft-ot. Ha úgy vennénk, hogy én a felét és a férjem szintén az 50% át akkor nem kell illetéket fizetnünk mert egyenként 15 millió alatt vagyunk? Ha igen külön- külön kell szerződést kötni vagy egyben?

A 15 milliós értékhatár az ingatlanhoz kötődik.  Ha ennél magasabb értéken vásárolnak  -akár osztatlan közös tulajdonba együtt   – nem igényelhető illetékkedvezmény.

Mikor igényelhető un. cserét pótló illetékkedvezmény?

Share Button

Ezév  augusztusában értékesítettünk egy „beépítetlen terület” besorolású ingatlant 6,5 Mft-ért. Hasonló értékben szeretnénk lakást vásárolni 3 év letelte előtt. Kérhető-e illetékkedvezmény?

A lakóingatlanok ún. cserét pótló vásárlása – azaz 3 éven belüli eladása és vétele – esetén van lehetőség az érték különbözet utáni illetékfizetésre. A telek nem minősül lakóingatlannak, csak akkor, ha azon olyan lakóépületnek épülő felépítmény állt az eladáskor, amely  tető alatt volt.

20 / 31 oldal« Első...10...1819202122...30...Utolsó »