Építményadó bevallást adtam be egy polgármesteri hivatalnak kb. 5 vagy 6 évvel ezelőtt. Akkor nem vetettek ki adót, csak 2 év múltán, mondván sok munkájuk volt. Most 5 évre visszamenőleg kérik a megemelt adót anyámtól aki haszonélvező volt. Mikor évül el a polgármesteri hivatal adókövetelése?
Az elévülési idő 5 év, ezen belül megalapozottan, visszamenőlegesen építményadó kivethető.
Bátyámnak nincs gyermeke,nincs felesége. Szülők,nagyszülők már nem élnek.
Azt szeretném megkérdezni,hogy autó-ingatlan-termőföld -államkötvény-tulajdonjogát én öröklöm-e? Milyen illetékfizetés terhel?
Ön mint a testvére egyedüli örököse illetékmentesen örököl ugyanis 2020. július 8. óta értéktől függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás. Korábban csak az egyenes ági rokonok, tehát szülő és gyermek, valamint özvegy és házastárs örökrésze és ajándéka mentesült az illeték alól.
Az volna a kérdésem, üH2 besorolású telek vásárlási illetéke jelenleg mennyi %, ill. ha 3 éven belül ingatlant építünk rá, illeték mentes -e?
Ingatlan vásárlása után egységesen – bármely ingatlan esetén – 4% vagyonszerzési illetéket fizet a vevő.
Ha az ingatlan belterületi építési telek és a vevő vállalja 4 éven belül a helyi rendeletben írtak szerint lakóházzal beépíteni úgy nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.
Fontos tudni: Ha 4 éven túl történik a beépítés a 4% illetéket meg kell fizetnie késedelmi pótlékkal növelten.
Édesapám 2016-ban halt meg. 2017-ben lettem 1/1 tulajdonosa a családi házunknak. A kérdésem hogy 2021-ben adómentes vagyok ha eladom vagy nem?
Az adómentesség elsődleges megközelítése, hogy a hagyatéki értéknél nem többért adja el az örökölt ingatlant, akkor nincs adó mert, nincs jövedelem. Ha többért értékesít 5 évnek kell eltelnie, hogy adómentes legyen. Ha van vevője érdemes előszerződést, foglalós szerződést kötnie azért, hogy az adásvételi szerződés dátuma 2022 évre szóljon – az adómentesség miatt.
Testvéremmel 2003-ban édesapánktól megörököltük fele-fele arányban az üdülő besorolású ingatlanját. Ennek illetékét akkor megfizettük.
A testvérem lakik azóta az ingatlanban, fejlesztéseket, bővítéseket eszközölt rajta, sőt azóta lakóingatlanná történő átminősítése is megtörtént. Most szeretném az én ingatlanrészemet neki ajándékozni.
Kérdésem, hogy van-e ezután bármilyen fizetési kötelezettségünk, akár az ajándékozónak (adó), illetve a megajándékozottnak (illeték)?
Testvérek közötti ajándék esetén az ajándékozónak adófizetési kötelezettsége nincs, mert az ajándékozás ingyenes jogügylet, így az ajándékozónak bevétele/ jövedelme nem keletkezik. A megajándékozott testvér nem fizet ajándékozási illetéket , mert a testvérek közötti ajándékozás illetékmentes.
Édesanyám 2020.06.12-én elhunyt. Örököltem egyedüli örökösként ingatlant, 1 hektár és kb. fél hektár földet. Továbbá rendelkezem saját tulajdonú 1 hektár földdel is. El szeretném mindezt adni.
Az lenne a kérdésem, hogy ha egy másik ingatlan vásárlásakor a földterület eladási ára felhasználható-e és ilyen formában kell-e adózni?
Adózási szempontból megszűnt az a korábban volt lehetőség, hogy az eladott ingatlant követően vásárolt ingatlan értéke egybe számítható legyen.
Az aktuális jogi szabályozás szerint a vagyonszerzési illeték fizetésnél – de csak lakóingatlan esetében – lehet illetékkedvezményt igényelni ha valaki úgy vásárol ingatlant, hogy 3 éven belül eladott egyet vagy vállalja, hogy a vásárlástól számított 1 éven belül eladni fog.
Ebben az esetben az eladott és a vásárolt ingatlan pozitív különbözete után kell csak 4% visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetni.
Férjem örökölt egy ingatlant az édesanyja után. El szeretnénk adni és venni szeretnénk az árából egy nagyobbat. Ilyen esetben fizetni kell az örökölt lakás után SZJA-t?
Örökölt lakás eladása után akkor kell SZJA-t fizetni, ha az öröklést követően 5 év még nem telt el, és ha a hagyatéki eljárásban szereplő adó és értékbizonyítvány szerinti értéknél többért lesz az ingatlan eladva.
A különbözet a jövedelem, amely adóköteles.
Ha ezt követően másik ingatlan lesz vásárolva az örökös nevére az ügylet után vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illeték alapból azonban levonható az eladott ingatlan értéke. Csak a pozitív különbözet után kell a 4% illetéket megfizetni azaz nem kell fizetni illetéket ha az eladott ingatlan nagyobb értékű volt mint a vásárolt ingatlan.
2019-ben vett Édesanyám egy lakást. Ezt a lakást 2021-ben értékesítené a tervek szerint és a pénzt nekem adná. Vételár 18.5 mFt (740eft illeték megfizetésre került), tervezett eladási ár 25 mft. Ez alapján (25-19,24)*0,9*0,15=777,6 eft Szja kötelezettsége keletkezik.
A kapott pénzből 45 mFt értékben házat vásárolnánk feleségemmel 1/2 -1/2 tulajdoni arányban, ami után a 4% illetéket be kell fizetnünk. (1,8mFt) Összesen tehát 2,578 mFt-ot.
Kérdésem, hogy ha Édesanyám nekem ajándékozná az ingatlant és én adnám el, abban az esetben összességében kevesebb adót és illetéket kell fizetnünk? A keletkező SZJA kötelezettségem 25*0,25*0,15= 0,9375 mFt. Ilyenkor ettől függetlenül szabnak ki illetéket a megvásárolt ház rám eső 22.5Ft-os részére vagy mivel lakásvásárlásra fordítom a bejövő összeget, ezért annak alapja csak a 25 mFt és a 22,5 mFt különbsége, vagyis 2,5 mft lesz (100eFt illeték)? Összesen tehát 1,9375 mFt.
Ajándékozott ingatlan 5 éven belüli eladása esetén az eladási ár egynegyede adózik 15% SZJA-val. Ha az eladó újabb lakóingatlant vásárol az eladott ingatlan és a vásárolt ingatlan pozitív különbözete után fizet 4% vagyonszerzési illetéket. Ezek a legfontosabb szabályok melyeket érdemes figyelembe venniük a kötendő ügyletek során.
Feleségem külföldi állampolgár, aki tartózkodási engedéllyel él Magyarországon. A kérdésem az lenne, hogy kell-e neki bármilyen adót vagy illetéket fizetnie, ha eladja az általam neki ajándékozott ingatlant?
Javaslom, hogy az ajándékozáshoz képest 5 évet várjanak az eladással, mert abban az esetben nem kell SZJA-t fizetni.
Fontos tudni, hogy ajándékozott ingatlan eladásakor az adásvételi szerződésben szereplő vételár 1 / 4-e után kell 15% SZJA-t fizetni.
Fiunk 2006-ban vásárolt ingatlanán holtig tartó haszonélvezeti jogunk van bejegyezve. Ha lemondunk ingyenesen a jogunkról, majd azt követően eladásra kerül az ingatlan, keletkezik-e arra az értékrészre adókötelezettsége? Ha igen, hogy kell kiszámolni az adóalapot.
A haszonélvezeti jog ingyenes megszüntetése ajándékozásnak minősül a tulajdonos felé.
Ilyenkor az ingatlan tulajdonosa úgymond ajándékba kapja a haszonélvezeti jog – mint vagyoni értékű jog – Itv. 72 § szerinti értékét. Ajándékozással jövedelem nem keletkezik, sem bevétel hiszen ezen jogügylet ingyenes átengedést jelent ezért adóznia az ajándékozónak nem kell.
