Vissza az előző oldalra

Házastársi vagyonközösség

Kötelezhető-e jogi eszközökkel a házastárs a számlák fele részben fizetésére?

Share Button

Ha a házaspár egyik tagja nem fizet semmit a háztartásba (se rezsi, se bevásárlás), viszont mindent ugyanúgy használ, fogyaszt hogy lehetne erre kötelezni. A ház közös, kirakni nem lehet, pénzt nem ad, de a számlákat fizetni kell…

Nincsenek jogi eszközök az egyik házastárs keresményének házastársi közös vagyonba való utaltatásához. A közös gazdálkodás kialakítása a házas felek személyes ügye.

Tartozik e a feleség a férj tartozásaiért helyt állni?

Share Button

A férjemmel külön élünk, egyelőre nem akarunk elválni, remélve, hogy helyre hozható kapcsolatunk.

A férjemnek adó és egészségbiztosítási tartozása van. Ha időközben történne vele valami, a tartozását rám, mint a jelenlegi feleségére ráterhelhetik? Azaz, nekem kellene kifizetnem a halála esetén?

Közös gyermekük nincs, a férjemnek sem ingó, sem ingatlan vagyona nincs, tehát örökölni nincs mit tőle, csak a tartozása van.

A házasság olyan személyi és vagyoni kapcsolatrendszer, ahol egymásért felelősséggel tartoznak a felek.

Ha Ön a férje halálakor még házastársi jogviszonyban van vele, akkor a tartozások  fedezetéül szolgál a házastársi közös vagyonuk.

Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal, hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Házastársi vagyonközösség megszüntetése

Share Button

Szüleim már több mint 3 éve elváltak. Majdnem másfél éve megy a vagyonmegosztásuk és édesanyám külön vagyonának a pere. Az apám maradt a közös házban, aminek több mint a háromnegyede az anyukámé.

Mivel az apám nem fizet semmi rezsi költséget mindenen több százezer tartozás van ami az édesanyám nevén van, nem tehetnék – e én vagy az édesanyám valamit hogy ne élhessen tovább a házba és ne nőhessenek tovább a tartozások?

A vagyonmegosztási per jó lehetőség arra, hogy édesanya az ingatlan egészének tulajdoni jogát megszerezze. Meg tudná váltani ugyanis az Édesapai részt – szakértői vélemény és bírói letétbe előlegezés után – ha kifizeti ennek ellenértékét. Ez a lehetőség fordítva is igaz édesapára.

Ha nincs lehetőségük egymás kifizetésére, akkor árverés útján lehet a közös tulajdont megszüntetni és a vételárat a tulajdoni hányadok arányában felosztani.

Tájékoztatom, hogy a közműszolgáltatók nem fizetése a szolgáltatás szüneteltetését esetleg megszüntetését vonja maga után – következményként.

 

Házassági életközösség

Share Button

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy  a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz  összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.

3 / 3 oldal123