Két ikerház van egymás mellett. A mögöttünk lévő L alakú telek eladó. Az ikerházak lakói szeretnénk megvenni a mögöttünk lévő telket.A telek nem megosztható. Hogyan történjék a vásárlás?
Osztatlan közös tulajdonba javaslom a vásárlást, és ezzel egyidejűleg a kizárólagos természetbeni használati megállapodás aláírását is.
Van 1 lakás aminek ketten vagyunk a tulajdonosai.
Bárkinek elajándékozhatja a tulajdonostárs a részé és én nem tehetek semmit, vagyis olyannal kell a lakásomat megosztanom akivel nem szeretném?
Mi a menete ennek? Tudom egyszerűbb lenne a másik fél tulajdonát megvennem, de ez most nem kivitelezhető, sajnos, viszont azt sem szeretném hogy a tudtom nélkül másnak adja.
Az ajándékozást elintézheti az én beleegyezésem nélkül is?
Az elővásárlási jog nem illeti meg a tulajdonos társat ajándékozás esetén.
A tulajdonos társ az ajándékozási szerződésnél nem is szerződő fél, őt a földhivatal nem értesíti a megajándékozott tulajdoni joga bejegyzéséről. Az ajándékozás ellen jogilag semmit nem tehet a tulajdonos társ.
Ingatlanvásárlás előtt állok, találtam egy lakást egy 20 éve épült a házban, de a tulajdoni lapon „beépítetlen terület”-ként szerepel az egész telek.
A szóban forgó lakást 8 éve lakja az eladó (annak első lakójaként), a többi is mind lakott egy kivételével, az utolsó befejezése folyamatban van, és annak befejezésekor társasházzá szándékoznak alakulni. (Rendezett a környezet, közös költség nincs, összeadják a szükséges pénzt.) Én még ilyenről nem hallottam, de nem vagyok járatos ilyen ügyekben.
Kérdéseim: Gyakran előfordul ilyen helyzet (beépítetlen területen hosszú idő óta lakott lakóingatlan áll)?
A „lakástulajdonosok” jogilag csak telekrész-tulajdonosok most? Ha igen, ez mit jelent rám, mint vevőre nézve?
Az egyéb helyiségek (garázs, tároló) hogy kerülnek felosztásra? Lehet biztosítani egyáltalán, hogy a jelenleg a lakáshoz tartozók később is oda tartozzanak? Az udvar a tulaj elmondása alapján osztatlan közös tulajdon.
Lakhatási engedélyt mikor kaphatnak (csak azután hogy az utolsó lakást is befejezik), ezt meg lehet sürgetni valahogy?
Milyen egyéb költségek merülhetnek fel a későbbiekben ha valóban társasházzá alakulnának? Egyszerű folyamat a társasházzá alakulás?
Milyen hivatalos utat kellene bejárnom ha a vásárlás mellett döntenék?
Az épülő társasházak esetében előfordul, hogy csak a társasház alapító okirat tervezete ismert. Más társasházaknál az építtető az első lakások eladásakor már a társasház alapító okiratot a földhivatalnál bejegyezteti, -az önálló helyrajzi számok kialakítása mellett.
Legfontosabb, hogy kérje ki az építtetőtől az alapító okiratot. Ebben tájékozódhat, mi kerül közös tulajdonba, mi kerül külön tulajdonba, és az egyes kiegészítő helységek jogi sorsa is megismerhető.
A vevő adásvételét mindig jogi szakember készíti el, ezért ha további kérdése van, forduljon a társasház jogi képviselőjéhez, vagy ha ilyen nincs, saját ügyvédjéhez, akivel a vételi szerződés készítésében megállapodik.
Egy úrtól kaptunk ajánlatot ami arra irányult, hogy megvásárolhatjuk ingatlan tulajdonjogát. Rajta kívül még van 3 tulajdonos. Állítása szerint, nem lakják, de mi azonnal beköltözhetnénk a tulajdon-jogommal amit megvennék tőle.
Kérdéseim: Ez igaz? Ha igen, akkor nem rakhatnának ki minket vagy igen is támadhatóak lennénk? Fontos, mert van egy egy éves kis lányunk és nem szeretnék bele menni semmi bizonytalanba.
Osztatlan közös tulajdon egy részének eladása esetén a másik tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van. Amíg erről nem mondanak le az adásvétel nem érvényes.
A birtoklás a használat joga minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában megilleti. Ezen két okból nem javaslom a vásárlást.
Családi házat szeretnénk eladni és a vevőtől foglalót kérünk, de nem érthető számunkra, hogyha a bank nem folyósítja a vevőnek a hitelt, akkor a foglalót vissza kell adni a vevőnek, mert egyik fél sem hibáztatható?!
Mi addig fenntartjuk a házat számára, nem hirdetjük, az esetleges vevőket elutasítjuk, tehát mi vesztünk ezen a dolgon , míg a „vevő” tulajdonképpen semmit sem kockáztat. Ez tényleg így van?
A szerződés a felek megegyezése szerint íródik. Ha a foglaló hatálya alól kiveszik a banki hitelfolyósítás elmaradását – az a felekre nézve kötelező érvényű.
A férjemtől elváltam, a közös lakást közvetítőn keresztül meghirdettük, melyre jelentkezett egy komoly vevő.
Már ott tartunk, hogy ki van tűzve a szerződés kötés ideje. A volt férjem közölte velem, hogy csak akkor írja alá a szerződést, ha Én fizetem a közvetítői díjat,és a 7 000 000 Ft-ból 4 000 000 Ft az övé.
A szerződés létrejötte után visszaperelhetem-e a jogtalan haszonra szert tett összeget.
Az adásvételi szerződés végén a felek általában nyilatkoznak arról, hogy elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag írják alá.
Ez záradék biztosítja a feleket, hogy később a szerződést tévedés, megtévesztés jogcímen nem fogják tudni megtámadni.
A szerződés tartalma továbbá a vételár meghatározása, és annak eladók közötti elosztása. Ez általában tulajdoni hányad arányosan szokott történni.
Ha eladók ettől eltérnek, az eltérés okát is javasolt a szerződésben rögzíteni. Ezt követően jogtalan haszonszerzés miatt indított peres eljárás megalapozatlan.
2010 tavaszán eladtam egy 7800 m2 beépítetlen belterületi ingatlant osztrák állampolgárnak.
Az adásvételi szerződésen mindössze az útlevél száma szerepel és külföldi lakcíme. Személyi igazolványa sem személyi száma nincs rajta, még magyarországi lakcím sincs, persze adóazonosító jel ill. adószám sem szerepel. Nem úgy mint nekem – mint eladónak az itt felsoroltak mind fel van tüntetve az adás-vételi szerződésen.
Érvényes e az ilyen szerződés? Másik kérdésem:eladhattam -e 2010-ben ezt a belterületi ingatlant osztrák állampolgárnak? Ha nem, mi a teendő?
Javaslom az ingatlan tulajdoni lapját szerezze és győződjön meg arról, hogy a tulajdonos változás átvezetése megtörtént –e az ingatlan nyilvántartáson. Amennyiben igen az Ön által hivatkozott szerződés érvényes.
Uniós állampolgár belterületi ingatlanszerzése – megfelelő adásvételi szerződéssel – bejegyezhető volt a kérdéses időszakban az ingatlan nyilvántartásba.
Van-e biztonságos lehetőség arra, hogy a házunkat részletfizetéssel adjuk el? Milyen jogi dolgokat kell figyelembe venni?
Tulajdonjog fenntartással az eladó joghatályosan eladhat ingatlant és a vételárra részletfizetést engedélyezhet a vevőnek.
A részlet esedékességét, fizetése módját a szerződésbe kell meghatározni. Ha az utolsó részlet is megfizetésre került a vevő jogosult a tulajdoni jog átruházására.
Az eladó érdeke hogy a szerződésbe ki legyen kötve: egy részletfizetés bármely oknál fogva nem fizetése a teljes hátralékos vételárat esedékessé teszi – azaz haladéktalanul meg kell fizetnie a vevőnek a teljes vételárat.
Javaslom a teljesítés biztosítékaként foglalót is nevesítsenek a szerződésbe erre az esetre. Ha nem fizet a vevő határidőre az eladó jogosult a szerződéstől elállni és a foglalót megtartani továbbá köteles elszámolni a foglalón felül kapott összeggel a vevővel.
A vevő köteles az ingatlant kiüríteni az ingatlant – ha a részletek időtartamára birtokba vette. Erre az esetre az elszámolás rendjét , az eredeti állapot helyreállításának módját is jó ha szerződésben rendezik a felek.
Az okiratot szerkesztő ügyvéd az eladói tulajdoni jog átruházó (bejegyző) nyilatkozatot jó ha ügyvédi letétbe veszi az adásvételi szerződés aláírásakor. Ez biztosítja (garantálja) a vevőnek, hogy ha megfizeti a teljes vételárat tulajdonos lesz.
Vita esetén a magyar jog szabályai irányadóak. Az okirat magyar nyelvű változata kerül a földhivatali nyilvántartásba.A vevő a szerződés aláírását követő 30 napon belül az ingatlanra be lesz jegyezve „ tulajdonjog fenntartással történt eladás” jogcímen.
Ez garancia arra is hogy eladó már másnak nem adhatja el az ingatlant. Ha a részlet lejár törlik a tulajdonjog fenntartással történt eladás” jogcímet és bejegyzik a vevőt tulajdonosként – adásvétel jogcímen.
Az eljárás során a Földhivatalnak 2x 6600.-ft eljárási díjat kell fizetni. Az ilyen adásvétel megszokott a magyar joggyakorlatban és biztonsággal kivitelezhető.
Siófoki szomszéd-telkek tulajdonosainak szülei pár éve meghaltak. Feltehetően Ők állapodtak meg, hogy az egyik telken lévő ingatlanhoz cca 30 éve épített lakrész szennyvíz elvezetője a másik szomszéd közelebbi aknájába csatlakozzon.
Most mindkét örökös el kívánja adni ingatlanát. A valamikori megállapodásról egyiküknek sincs konkrét ismerete. De tudomása van arról, hogy soha nem merült fel vita a szülők között e-témában.
Feltehető viszont, hogy a jövendőbeli tulajdonosok a korábbi megállapodáson alapuló helyzetet nem kívánják fenntartani.
Mit mond a jog: a korábbi, megállapodáson alapuló három évtizedes helyzet megszüntetésének költségeit melyik félnek kell fedeznie?
Elfogadható megállapodás lehet-e jelenleg, hogy mindkét tulajdonos a jövendőbeli vevő tudomására hozza az adott helyzetet, és áralkuban ezt figyelembe vevő eladási árban állapodik meg?
Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a fennálló helyzetet. Ha a vevő így is megvásárolja az ingatlant(okat), Eladók eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek – így később un. rejtett hiba miatt a Vevő(k) nem kérhetnek árleszállítást (szavatossági joguk okán).
Az Ön javaslata tehát jogilag megfelelő: „mindkét tulajdonos a jövendőbeli vevő tudomására hozza az adott helyzetet, és áralkuban ezt figyelembe vevő eladási árban állapodik meg „- feltéve ha a vevő nem ragaszkodik ahhoz, hogy a leválasztás Eladók közös költségén történjen még az okirat aláírása előtt.
Ingatlanvásárlásra foglalós szerződést kötöttem. Az eladók húzzák, halasztják a szerződés megkötését.
Szeretném tudni, meddig tehetik ezt, hiszen nekem a pénzem benne áll, a vételárat kifizetném, de ők nem érnek rá eljönni, aláírni a szerződést. Én mielőbb szeretném a házat birtokba venni. Mire számíthatok?
A foglalóra kötött megállapodás egyik lényege eleme az idő határozás. Meg kell ugyanis határozni, hogy naptári nap szerint meddig biztosíték a foglaló arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesül.
Ha eredménytelenül telik el a meghatározott idő, elállás joga illeti az arra jogosultat, és a foglaló jogi jellege működésbe lép: a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél azt elveszti a foglalót , vagy kétszeresen köteles azt megtéríteni.
