Vissza az előző oldalra

Ajándékozás

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Ajándékozható -e 8 Ha termőföld közeli hozzátartozónak?

Share Button

Nem vagyok földműves, jelenleg nincs a tulajdonomban földterület. Édesanyám ajándékozhat-e számomra 8 hektár szántót – 200km-re élek -?

Van-e ennek illetékfizetési vonzata illetve kifüggesztési kötelezettség vonatkozik-e erre az ajándékozásra?

8 ha földet ajándékozni lehet közeli hozzátartozónak és testvérnek. Az előbbi illetékmentes, az utóbbinak  9% illetékvonzata van.

Az okiratot biztonsági papíron kell készíteni, de nem kell kifüggeszteni és jóváhagyni.

Az ajándék visszakövetelhetősége

Share Button

Ingatlan ajándékozással kapcsolatban lenne kérdésem: ki lehet iktatni valahogy az ajándékozási szerződésből a visszakövetelhetőséget?

Fölösleges illetékfizetést szeretnénk kikerülni, de csak abban az esetben ha később az ajándék nem kérhető vissza, nem támadható semmilyen formában.

Felháborítónak tartom, hogy ingatlanban, telkekben emberek életének a munkája van benne, és családon belüli szétosztást is ekkora terhek vagy hátulütők mellett lehet csak normálisan papírozni.

Általában alapos indok nélkül  nem lehet ajándékot visszakövetelni. Az ajándékozó visszakövetelési igényét csak peres úton tudja érvényesíteni, melynek során neki kell bizonyítania az alapos indok pl. létfenntartás veszélyeztetettsége, súlyos jogsértés, meghiúsult feltevés valamelyikének fennállását.

Így  például egy mező- és erdőgazdasági földdel megajándékozott személy aki korábban kijelentette, hogy élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, de utóbb e tevékenységével végleg felhagyott, helye lehet visszakövetelésnek.

A törvény tehát csak  kivételes jelleggel, meghatározott esetekben teszi lehetővé az ajándék visszakövetelését:

-ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

-ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

-ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor

Hogyan zárható ki a hagyatékból az egyik örökös?

Share Button

Édesapámnak van egy házasságon kívüli gyermeke,  viszont abszolút nem tartják a kapcsolatot és soha nem is tartották. Édesapám, édesanyám, Én és három testvérem tisztességes családként élünk egy háztartásban.

Apukánk házasságon kívüli gyermeke viszont egy züllött életet élő fiatalember. Annak szeretnék utána járni és kérdezni, hogy apukám elhunyása után mi illeti meg apai ágról? Ha mégis illetné valami akkor hogyan tudjuk azt megoldani hogy semmibe se részesüljön?

Öröklésből kizárni valakit kitagadással lehet. Ha azonban az örökhagyó halálát megelőzően a hagyaték tárgyait az örökhagyó   valamely gyermekér átruházza pl. adásvétellel  a további gyermeke nem örökölhet, tekintettel arra, hogy nincs hagyaték.

Fontos tudni, hogy az ingyenes átruházás, ajándékozás köteles rész igényt keletkeztethet, ha arra örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül kerül sor. A gyakorlatban az örökhagyó az átruházással együtt haszonélvezeti jogot alapít saját maga számára melynek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat.

Hogyan biztosíthatom, hogy saját ingatlanomat fiam örökölje?

Share Button

Férjemmel 18 éve vagyunk házasok. Van egy közös gyermekünk.Férjemnek korábbi házasságból van még 2 fia.A kérdésem az, hogy a kizárólag az én nevemen lévő ingatlant, halálom esetén ki örökölné? Ha jól tudom az új PTK szerint a férjem és a fiam fele-fele arányban. Viszont ha később a férjem is meghalna, a 3 gyerekére szállna a tőlem örökölt rész.-

Hogyan oldhatnám meg, hogy az én tulajdonom csak a saját gyermekemre szálljon? A másik két fiúhoz nekem-anyagilag, jogilag-semmi közöm.

Haszonélvezeti joga létesítése mellett az ingatlana tulajdon jogát gyermekére ajándékozhatja. Annak érdekében, hogy a haszonélvezet gyakorlása háborítatlan legyen, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet az ingatlan tulajdon lapjára. Mind az ajándékozás mind a haszonélvezeti jog alapítás illetékmentes.

Elajándékozhatom -e tulajdonrészem a tulajdonos társ tudta nélkül?

Share Button

A volt férjem és én 1/2-1/2 arányban vagyunk tulajdonosai egy lakásnak, amelyben közös gyerekünk, a 25 éves lányunk egyedül lakik. Egyetemre jár, dolgozik, a lakással kapcsolatos kiadásokat ő fizeti. Az apja szerint ehhez nincs joga, zaklatja, hogy fizessen neki bérleti díjat.

A lakást még nem sikerült eladni, nevetséges összeget kínáltak érte. Arra gondoltam, hogy a lányomnak ajándékozom a tulajdonrészemet, nekem elég lenne a haszonélvezeti jog. Később kifizethetné a lakásból az apját.

Szükség van-e a volt férjem beleegyezésére ahhoz, hogy a közös gyerekünknek ajándékozzam a tulajdonrészemet?

Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egyik tulajdonos a másik jóváhagyása/ megkérdezése nélkül elajándékozhatja a tulajdon illetőségét.

Csak adásvétellel történő tulajdonjog átruházásnál van elővásárlási joga a másik tulajdonostársnak. Az ajándékozást követően a megajándékozott jogszerűen használhatja az ingatlan tulajdonában levő részét, azonban a nem tulajdonában lévő rész használata esetén annak  tulajdonostársa ellenértékre tarthat igényt, helyben szokásos használati díj formájában.

 

Hogyan szabadulhatok meg nem kívánt örökségemtől?

Share Button

10 évvel ezelőtt elhalálozott az édesapám, gyermeki ágon örököltünk testvéreimmel egy szőlő résztulajdont, aminek a mértéke 0,0951 ha/1/6 rész fejenként. Mi sajnos nem műveltük a földet, mert annyira pici rész, hogy nem érte volna meg.

Ezáltal elhanyagolódott és eladni sem tudjuk, viszont szeretnénk „megszabadulni” ettől a területtől. Akár ellenérték nélkül is, csak kerüljön le a nevünkről, mert nem tartunk rá igényt. Mi a teendőm, kihez forduljak?

Örökölni nem kívánt ingatlant vissza kell utasítani a hagyatéki tárgyaláson. Ha ezt nem tették a tulajdoni jogot ingyenesen ajándékozhatja családon belül – mely illetékmentes.

Szomszédnak, önkormányzatnak való ajándékozás ugyan illetékkötelesen, de a földtől ezáltal megszabadulnak. Javaslom, hogy helyi ingatlanirodát is keressenek fel, hiszen a naponta ingatlan közvetítéssel foglalkozó szakemberek a rájuk ajándékozott ingatlant gyorsan tudják értékesíteni és a jó üzlet reményében vélhetőleg az ajándékot is elfogadják.

Hogyan kerülhető el a hegyatéki eljárás?

Share Button

Édesapám 15 évvel ezelőtti halála után a szülői ház felét (1/4-1/4 részben) megörököltük a nővéremmel, a ház másik felének tulajdonjoga édesanyánké maradt, az egész birtokra holtig tartó haszonélvezeti joggal.

Anyukánk, sajnos, néhány éve a nővéreméknél lakik, így a számomra teljesen egyértelmű, hogy – remélem, minél későbbi – halála után egyedül a testvérem örökölje a házat. Az lenne a kérdésem, hogy ha – még anyukám életében – neki ajándékoznám az 1/4 részemet, és halála után lemondanék az örökségről, az örökrészem minden különösebb jogi hercehurca nélkül a testvéremre szállna?

Hagyatékot képező ingatlan esetében mindig van hagyatéki eljárás, ez nem kerülhető ki. A hagyatéki eljárásra akkor nem kerül sor, ha örökhagyó életében az ingatlant eladja, elajándékozza. Ha Ön édesanyára ajándékozza az ingatlanrészét – illetékmentesen- és a hagyatéki eljáráson nem igényel köteles részt úgy a testvére lesz az ingatlan egyedüli örököse. De ha édesanya is meg Ön is az ingatlan tulajdoni hányadát a testvérnek ajándékozza, akkor nem lesz hagyatéki tárgyalás. A testvér csupán a testvérétől kapott ajándék után fizet illetéket.

Haszonélvezettel terhelt tulajdon egy része elajándékozható-e?

Share Button

Ajándékozás útján lakóingatlanhoz jutottam, amelyben édesanyám haszonélvezeti joggal rendelkezik. Milyen úton-módon lehetne ezt az ingatlant a feleségemmel megosztani, hogy ő is tulajdonos társ lehessen, vagy lehet-e haszonélvezeti joghoz juttatni?

Az ingatlan tulajdonával Ön szabadon rendelkezhet, annak meghatározott részét feleségének juttathatja ajándékozással, adásvétellel – mindkettő illetékmentes.

Haszonélvezeti jogot is alapíthat – édesanya haszonélvezeti joga mellé – a felesége javára az ingatlan önök által meghatározandó hányadára. Ez az ügylet is illetékmentes.

Le lehet-e mondani hitellel terhelt tulajdonrészről?

Share Button

Édesapám halála után hárman örököltünk egy ingatlant. Édesanyám 50%+haszonélvezeti jog, bátyám és én pedig 25-25%-ban.

Korábbi adósság rendezése céljából jelzálog hitelt vettem fel az ingatlanra, melyet édesanyámmal együtt fizetünk, a bátyám nem. Bátyámnak több hiteltartozása is van, melyek kapcsán már előfordult, hogy veszélyben volt az örökölt ingatlanra felvett jelzáloghitel szerződésem is.

Mi a módja annak, hogy a bátyám lemondjon az örökölt ingatlan 25%-os tulajdonjogáról édesanyám részére? Ugyanis úgy gondolkodom, hogy, ha már ő nem lenne tulajdonos a örökölt ingatlanban, akkor nem lenne veszélyben az ő fizetetlen adósságai miatt az én becsületesen fizetett jelzáloghitel szerződésem.

Van-e erre valami formanyomtatvány, vagy elegendő az, ha a bátyám két tanú előtt leírja, hogy lemond a tulajdonjogáról édesanyám részére? Gondolom, ha ez járható volna, akkor a későbbiekben közjegyző előtt módosítani kell a tulajdoni lapot, valamint a jelzáloghitelt folyósító bankot is tájékoztatni kell a tulajdoni viszonyok változásáról.

Testvére és édesanyja ajándékozási szerződést köthetnek az ingatlan 1/ 4-ére – édesanya javára – mely szerződés érvényességi feltétele a jelzálogjog jogosult bank hozzájárulása, továbbá a vonatkozó kölcsönszerződés megfelelő módosítása.

A szerződést ügyvéd vagy közjegyző készítheti el. E körben javaslom, hogy előzetesen egyeztessenek a kölcsönt folyósító bankkal. A jelzálogjoggal terhelt ingatlan részen felüli tulajdoni hányadokat a testvére1/4-ét terhelő banki terhe nem érinti, feltéve ha sem Ön sem édesanya nem szerződő fél a vonatkozó kölcsönszerződésben.

Ezen banki teher miatt legfeljebb az ¼-ed tulajdoni hányad kerülhet árverésre.

 

3 / 9 oldal12345...Utolsó »