Eladhatom a lakásom amin nagyanyámnak haszonélvezeti joga van? Ő már nem igazán beszámítható, a gondnokság alá helyezését mostanában indítják, viszont nekünk jön a baba sürgős lenne a lakaseladas.
Haszonélvezeti joggal terhelten minden ingatlan eladható. A haszonélvezőnek a szerződést alá sem kell írnia, de a vevőnek tudomásul kell vennie hogy az ingatlant csak a haszonélvező halálát követően veheti birtokba és használhatja.
Vásároltam 2008-ban egy lakást, mely 100 %-ban az én tulajdonom, viszont férjem haszonélvezete van az ingatlanon, melyről ő ingyenesen lemondana a javamra. Ebben az esetben milyen illetékfizetési kötelezettségem lenne?
Házastársak közötti vagyonmozgás esetén, -ide értve a haszonélvezeti jogról való lemondást is-, nem kell illetéket fizetni.
Szeretném az özvegyi jogomat elajándékozni a lányomnak. Hogyan kezdjem el? Mit kell tennem?
Az özvegyi jog – személyes (személyhez kötődő) jog – így ajándékozni nem lehet. Ha lánya az adott ingatlan (özvegyi joggal terhelt ingatlan) tulajdonosa, ingyenes lemondhat az özvegyi jogról (megszűnteheti), mely ajándékozásnak minősül. Egyenes ági rokonok közötti ajándékozás – illetékmentes.
Van egy lakásom az édesapám a haszonélvező. Váló félben vagyok. A haszonélvező kirakhatja e a lakásból a volt férjem?
Házastársak által közösen lakott lakása használatáról a válóperben rendelkezni kell. Erről vagy az Önök közös megegyezése vagy a bíróság dönt.
Német állampolgár vagyok. Van egy földterület (legelő), aminek én vagyok már több éve a tulajdoni lapra is bejegyzett haszonélvezője.
A tulajdonos a szomszédom, aki nem rokonom. A területen a lovaim legelnek.
Mennyiben érintenek engem az új földtörvény rendelkezései?
2014.05.01-től a haszonélvezeti jogot megszűntnek kell tekinteni mindazok esetében, ahol a tulajdonos és a haszonélvező nem közeli hozzátartozó – annak ellenére, hogy a tulajdoni lapról még törölve nincs.
A közeli hozzátartozók esetében is a haszonélvezet időtartama maximum 20 év lehet. Ugyanez igaz az ilyen ingatlanra bejegyzett használati jogokra is.
2014 09.01-től pedig az ilyen ingatlanoknál, ahol a haszonbérlő a haszonélvező volt, ez a haszonélvezeti jog is megszűnik.
A megszűnő jogot a földhivatalok hivatalból törlik, és erről a törlést követően értesítik az érdekelteket.
Volt férjemmel közösen vásároltunk lakást. Született 3 gyerekünk, elváltunk ő újból megnősült.
10 éve meghalt, a lakás fele az enyém másik felének 3-3/20 részét a 3 gyerekem 1/20 részét a 2. házasságból született gyermek örökölt az özvegynek özvegyi haszonélvezeti jogával. Most a gyerekeim már felnőttek elszeretném adni a lakást.
A kérdésem az lenne mennyit kellene, és egyáltalán kellene e fizetni az özvegynek?
A haszonélvezeti, vagy más néven özvegyi jognak -mint vagyoni értékű jognak-forgalmi értékét az illetéktörvény határozza meg az ingatlan értékének, és az özvegy életkorának megfelelően.
Az adásvételi szerződéskötéskor az özvegy választ, hogy eladja a haszonélvezeti jogát, vagy ellenérték nélkül arról lemond.
Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.
Az özvegyi haszonélvezeti jog csak házassággal szűnik meg, vagy élettársi kapcsolattal is?
A bejegyzett élettársi kapcsolat ( közjegyző előtti) egyenértékű a házassággal. A régi PTK szerint az özvegyi haszonélvezetet megszüntető ereje volt, a 2014.03.15.naptól hatályos PTK. szerint azonban nem.
A kérdésem az lenne, hogy van-e esélyünk arra, ha bíróságra visszük az ügyet, hogy a bíróság elrendeli a haszonélvezeti jog korlátozását ha a haszonélvező nem lakja az ingatlant kb. 7 éve.
Fizeti a közüzemi alapdíjakat, de a lakás állagának megóvására nem költ (festés hiánya, fűtési rendszer is tönkrement).
Mi a férjemmel az ingatlan tulajdonosai vagyunk, de nincs kulcsunk a lakáshoz, levelünkre nem válaszol, az ingatlant gyakorlatilag nem tudjuk ellenőrizni már évek óta.
A 2013.évi V.törvény 7:58 § (2) bek kimondja, hogy a haszonélvezeti jog nem korlátozható. Javaslom az ingatlan értékesítését, melyhez nem szükséges a haszonélvező beleegyezése, közreműködése. Az új Polgári Törvénykönyv 2014.03.15. napjától hatályos.
Be kell-e jegyeztetni az élethosszig tartó haszonélvezetet a földhivatalba?
Haszonélvezeti jog alapítása ügyvédi ellenjegyzéssel érvényes. Az okiratot az ügyvéd köteles 30 napon belül a földhivatalba benyújtani.
Ha magánszemélyek egymás között hoztak létre ilyen okiratot, az okiratot ügyvéd előtt kell megismételniük ahhoz, hogy a haszonélvezeti jog bejegyezhető legyen az ingatlan-nyilvántartásba.
Fontos tudni, hogy a hatályos jogszabályok szerint haszonélvezetet csak belterületi ingatlanra lehet alapítani, továbbá hogy egyenes ági rokonok között illetékmentes a haszonélvezet alapítása, míg nem egyenes ági rokonok között 4 % illetékfizetési kötelezettséggel jár.
Az illeték alapja ebben az esetben nem az ingatlan teljes értéke, hanem a haszonélvező életkora figyelembevételével számított érték.
Második házasságban élünk feleségemmel. Neki nincs gyermeke, nekem van két fiam az előző házasságomból, akikkel nem túl szoros a kapcsolat. Kettőnk nevén van egy badacsonyi lakóház fele-fele arányban.
Mivel jó pár évvel idősebb vagyok, és szeretnék gondoskodni a feleségem nyugalmas öregkoráról, szeretném tudni, mit javasol, mivel biztosíthatnám leginkább, hogy magyarországi ingatlant a feleségem zavartalanul használhassa, őt onnan senki ki ne tehesse halálom után.
Az ilyen esetekre általában azt javaslom , hogy egymás javára – ingatlanrészük terhére – alapítsanak szerződéssel haszonélvezeti jogot életük végéig szólóan.
A két haszonélvezeti jog ingatlan nyilvántartásba bejegyzése azt eredményezi, hogy bármelyikük is halna meg előbb a túlélő házastársat megilleti az ingatlan kizárólagos birtoklási és használati joga a teljes ingatlanra élete végéig.
Ez azért lesz így mert a túlélő házastárs a tulajdoni joga alapján eleve a fél ingatlant használhatja, míg a haszonélvezeti joga alapján megilleti őt a másik fél ingatlan kizárólagos használata is – élete végéig.
A haszonélvezeti jog ugyanis ebben az esetben erősebb a tulajdoni jognál ezért az örökösöknek biztosítaniuk kell az ingatlan használatát a túlélő házastárs részére annak élete végéig.
A végrendeletnél is kedvezőbb helyzetet eredményez a haszonélvezeti jog alapítás ,mert nem kell köteles részt fizetnie a túlélő házastársnak az örökösök javára.
A haszonélvezet alapítása ügyvédi okirattal történik, melyet a Földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára is rájegyez.
Ez biztosítja, hogy az örökös az örökrészét nem fogja tudni eladni, hiszen haszonélvezeti joggal terhelten az ingatlan eladása lehetetlen. Főleg azért is mert a túlélő házastárs egyidejűleg a fél ingatlan tulajdonosa is. Márpedig fél ingatlant haszonélvezeti joggal terhelten senki nem vesz meg. Hozzáteszem azt is, hogy tulajdonostársat – azaz a túlélő házastársat – a magyar jog szerint elővásárlási jog is meg illeti.
Válaszom a kérdésre : hogy a magyarországi ingatlant a felesége zavartalanul használhassa, őt onnan senki ki ne tehesse az Ön halála után azt feleség haszonélvezeti joga bejegyzése biztosítja leginkább az Ön fél ingatlanára.
A haszonélvezeti alapítása egyébként nem jár komoly illetékfizetéssel. Egy példán levezetem: ha a haszonélvező 65 évnél idősebb és a fél ingatlanrész értéke nyolc millió forint akkor mindössze egy alkalommal kell közel 200 Euró illetéket fizetnie a haszonélvezőnek a magyar adóhatóság felé.
