Vissza az előző oldalra

Ingatlanjog

Egy cég, amely nem mezőgazdasággal foglalkozik, vehet-e termőföldet?

Share Button

Egy cég, amely nem mezőgazdasággal foglalkozik, vehet -e termőföldet? Ha igen, akkor lehet a tulajdonában több, mint 1 ha?

Termőföldet csak földműves vásárolhat 300 ha-ig, és magánszemély 1 ha-ig.

Aki a földforgalmi törvény hatályba lépése előtt magánszemélyként több hektár földet vásárolt, regisztráltathatja-e magát földművesként?

Share Button

Nem vagyok sem őstermelő, sem regisztrált földműves, mert nincs ilyen jellegű végzettségem. Viszont korábban vásároltam több hektár földet, amit évek óta bérbe adok. Erre hivatkozva lehetek regisztrált földműves?

Az egy hektárnál nagyobb területet már csak ilyen nyilvántartásba vett földműves lesz jogosult megszerezni immáron (meg, aki közeli hozzátartozótól szerez földet) , akinek ráadásul még mezőgazdasági vagy erdészeti képzettséggel is kell rendelkeznie, vagy ha ez nincsen, akkor minimum három éves mező- és erdőgazdasági tevékenységgel válthatja ezt ki.

A Földforgalmi Törvény hatálybalépése előtt tulajdonba vett földek nem jogosítják fel a tulajdonost , hogy földművesként regisztráltathassa magát, még akkor sem ha azok mennyisége meghaladja a 10.000 m2-t.

 

Hogyan vásárolható meg egy tanya kb. 4 HA területtel?

Share Button

Szeretnék vásárolni egy tanyát, ahol a hirdetés szerint a tanyához a következő földek tartoznak. 2,6 hektár szántó, 1,1 hektár gyep, és 1621 nm gyümölcsös.Hivatalos bejegyzést nem láttam ezzel kapcsolatban.

Semmilyen mezőgazdasági végzettségem nincs, az őstermelői nyilvántartásban, már tíz éve nem szerepelek.Ezt amennyiben szükséges, vissza tudom állítani.

A jelenlegi törvények alapján meg tudom-e vásárolni egyedül, vagy harmadmagammal a fent leírt tanya ingatlan.

Csak regisztrált földművesként lenne lehetősége a közel 40.000 m2 föld megvásárlására. Többed magával arányosítva személyenként maximum 10.000 m2  a megvásárolható föld mértéke, melybe beleszámít minden szerző félnek már a tulajdonában/használatában levő föld mennyisége is.

Felhívom szíves figyelmét, hogy online tájékoztatásom  saját  szakmai véleményem, mely   bíróság vagy más hatóság előtt  kötelező jogi erővel nem bír.

Milyen módon lehet egy lakás tulajdoni jogát visszarendezni a leginkább költségkímélő módon?

Share Button

30 évvel ezelőtt az akkori párommal vásároltunk egy lakást, melynek adás vételi szerződésében tulajdonostársként vagyunk feltüntetve. A kapcsolat 2 év együttélés után megszűnt, de az ingatlan azóta is fele arányban az ő nevén van.

Én jelenleg is ebben az ingatlanban lakom, de szeretném a helyzetet tisztázni (már csak a gyermekem miatt is) és a lakást 100%-ban a saját tulajdonomba venni. Ezzel kapcsolatban a volt élettársam semmilyen akadályt nem állít, nem kíván semmi anyagi jóvátételt. (hisz igazából 28 éve nem lakik ott, nem fizet semmilyen költséget.)

A kérdésem, hogy lehetne a legköltségtakarékosabban megoldani a helyzetet.

Amennyiben gyermekének apja a volt párja, lehetőség kínálkozna arra, hogy a fél ingatlant a gyermek az apjától ajándékba kapja.

Majd később ha úgy gondolja azt édesanyjának ajándékozza. Mindkét ajándékozás illetékmentes.

Ha a gyermeke apja nem a volt élettárs, akkor a tulajdonostársak egymás között köthetnek ajándékozási szerződést, mely után  Önnek 9% ajándékozási illetéket kell fizetnie.

Ha a fél ingatlant  megvásárolná, akkor az illeték mértéke a vételár 4%-a.

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan egyik része elajándékozható-e a kisebbségi tulajdonos megkérdezése nélkül?

Share Button

A lányomnak ajándékoztam az ingatlanom 1/4-ét. Ez mellett tart a volt feleségemmel a vagyonmegosztási perünk.

A per alatt teljesen tönkre ment a kapcsolatom a lányommal. Van-e esélyem az ajándékozást visszavonni, vagy ha nem, akkor van-e esélyem a maradék vagyonomból a lányom későbbi örökségét megakadályozni?

Szeretném elvenni a barátnőmet feleségül, és neki ajándékozni az ingatlanomat haszonélvezeti jogom mellett. A lányom megakadályozhatja-e a döntésemet?

A szerződéskötési szabadság jegyében, egy adott ingatlan tulajdonosa vagy résztulajdonosa, az ingatlanát bárkinek elajándékozhatja.

Fontos tudni, hogy az ajándékot a vonatkozó szerződésbe rögzítetten a megajándékozottnak el is kell fogadnia.

Az ajándék visszakövetelésének nagyon szigorú feltételei vannak, így ha az ajándékozási szerződés jövőbeni feltétel bekövetkeztéhez nincs kötve, annak megalapozott visszavonására csekély az esély.

Ön viszont a „maradék vagyonát” barátnőjének ajándékozhatja, mely ajándékozásba az Ön tulajdonostársának, azaz a lányának nincs beleszólása.

Javaslom azonban, hogy az ajándékozást akkor tegye, ha barátnője már a felesége, mert akkor az ajándékozás illetékmentes.

Fontos tudni, hogy örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándékból a törvényes örökös köteles részt igényelhet.

 

2020-ban is ki lehet-e még vonatni zártkerti ingatlant mezőgazdasági művelés alól?

Share Button

2020 – ban is van lehetőség a zárkerti ingatlan kivonatására a a mezőgazdasági művelési ág alól?

2020-ban már nincs lehetőség arra, hogy a zártkert tulajdonosa kérésére az illetékes földhivatal a zártkertet művelés alól kivont zártkerté átminősítse – aranykorona miatt.

Mi történik a haszonélvezettel, ha árverésen adják el a lakást?

Share Button

A bíróság válásunk során közös tulajdonú budapesti lakásunkat 50-50%-ban osztotta meg volt feleségem és köztem.

A saját részemet (50%) közös – nagykorú – gyermekünknek ajándékoztam, fenntartva részemre a holtig tartó haszonélvezeti jogot a használat érdekében.

A volt feleségem el akarja adni az ingatlant, amit sem az új tulajdonostárs, sem pedig én mint haszonélvező nem akarok.

Az eddigi válaszaiból azt olvasom ki, hogy árverés lesz a vége. Kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben nem mondok le a haszonélvezeti jogomról az milyen következményekkel jár az árverés során?

Jelenleg egyikünk sem él a lakásban, de egészségügyi okból a későbbiekben szükségem van budapesti lakhatásra.

Ha az árverés tárgyát képező ingatlan vagy annak egy része haszonélvezeti joggal terhelt az árverési vevő e joggal terhelten tudja csak az ingatlant megvásárolni.

 

Kérhető -e bérleti díj osztatlan közös ingatlan többlet használatáért?

Share Button

Örököltem egy családi háznak az 1/2 részének a felét,amelyben az édesapám halála óta a nővérem lakik 11 éve. A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e bérleti díjat?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan többlet használatáért az ingatlant használó használati díjat tartozik fizetni – ha a felek másként nem egyeznek meg.

A megegyezés történhet ráutaló magatartással is. A használati díj visszamenőleg igénylésének időtartama nem lehet több 6 hónapnál. A használati díj mértékét a helyben szokásos lakás bérleti díjak alapul vételével lehet megállapítani.

Milyen illetékkedvezménnyel vásárolhat meg egy cég ingatlanokat melyeket tovább akar értékesíteni?

Share Button

Lehet-e teljes illeték mentességet kapnia egy cégnek (KFT.), amely azzal a határozott céllal vesz meg egy ingatlant, hogy azt felújítás után tovább értékesítse?

Ha igen, mik azok a feltételek, amik teljesülése esetén ez előfordulhat, illetve amik szükségesek, vannak-e valamilyen korlátozó tényezők?

Ha nem, mi a legnagyobb kedvezmény, amit megkaphat?

50% illetékkedvezményre, azaz 2% illetékfizetésre lehet jogosult az a társaság aki fő tevékenységben ingatlan forgalmazással foglalkozik.

Ha az ilyen társaság továbbértékesítési célzattal vásárol ingatlant a részleges illetékmentesség igénybevételéhez az is szükséges, hogy az ingatlant 2 éven belül továbbértékesítse.

Javaslom hogy könyvelőjével egyeztessen arról, hogy az Ön Kft.-je alapító okirata megfelelő e az illetékkedvezmény igénybevételéhez.

 

 

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ház?

Share Button

Édesanyám 2004-es halála után én örököltem a szülői házunk tulajdonjogát 1/1 arányban. A bátyám a nagyanyám házának édesanyánkra eső részét örökölte, illetve ha majd nagyanyánk elhunyt, a teljes ingatlant.Tehát ketten vagyunk testvérek, 1-1 ingatlannal.

A szülői házunkra édesapánk holtig tartó haszonélvezetet örökölt. Ez az ingatlan kb 2010 óta üresen áll. Évente kb 10 napot töltenek benne a bátyámék, mikor külföldről hazajönnek látogatni.

Minden közüzemet én fizetek 2010 óta, de már előtte is többször mikor édesapám nem fizette a közüzemi számlákat és kikapcsolás szélén állt a villany, a víz. A gázt még 2010 előtt kikapcsolták.

A ház állapota folyamatosan romlik. Elmondtam apámnak, hogy el szeretném adni a házat, mert feleslegesen áll, most még többet ér, mint mondjuk 5-10 év múlva.

Először azt mondta igazam van, rendben van. Bátyám hazajött karácsonyra, neki is elmondtam mi a tervem a házzal, de nem akar belemenni, holott nem ő ennek a háznak a tulajdonosa, illetve apánk véleményét is megváltoztatta, aki azóta hallani sem akar az eladásról.

A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám eladni az ingatlant, hogy a haszonélvezet megszűnjön? Csak peres úton tudom elérni, hogy a haszonélvezetet megszüntessék?

Az Ön tulajdonában lévő, de édesapja haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelt ingatlant Ön csak a haszonélvezeti  joggal terhelten tudja értékesíteni.

A vevő részéről a vétel ilyenkor befektetési jellegű beruházás hiszen az ingatlant csak a haszonélvezeti joggal tudja megvásárolni.

E körben tudni kell, hogy a haszonélvezőnek a vonatkozó adásvételi szerződést nem kell aláírnia.

Javaslom azonban, hogy édesapát mindenről tájékoztatva egyezzenek meg abban, hogy édesapa a vevőnek eladja a haszonélvezeti jogát, mely az Illetéktörvény 72. §-a szerinti érték.

Például ha édesapa 65 éves elmúlt és az ingatlan 20 millió forintért kel el, a vételárból 4 millió forint míg Önt 16 millió forint illeti  meg.

Tájékoztatom, hogy a haszonélvezet csak az említett módon vagy ingyenes lemondással szüntethető meg – peres úton nem.

10 / 57 oldal« Első...89101112...203040...Utolsó »